Uj Nemzedék, 1928. december (10. évfolyam, 273-295. szám)

1928-12-01 / 273. szám

Szombat, 1920 december 1. Uj Nemzedék Kornis Gyula lemondott a bírálóbizottság elnökségéről A Rév­ai cég levélben mentegetőzik, de nem tudta megvédeni „Hiúsági Pályázatiját — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Azzal a cikkünkkel kapcsolatban, amely egy budapesti családapa levele alapján leleplezte a Révai Testvérek R. T. „Ifjú­sági Irodalmi Pályázat“ címén megindí­tott üzletét, levelet kaptunk a cégtől. A levél azt az állítást meri megkockáztatni, hogy az Új Nemzedék egész cikke tényállás teljes félreértésén alapszik." Már most lássuk, mivel próbálja a cég ezt az állítását bizonyítani. A következő szánalmas mentegetőzéssel: — „A félreértés valószínűleg onnan szárma­zott, hogy egyes iskolák azt hitték, hogy csak a könyvekben elhelyezett szelvények felhasz­nálásával lehet a tanulóifjúságnak a pályáza­ton résztvenni, holott a könyvek megvétele nélkül is rendelkezésre állnak a szelvények a szegénysorsú tanulók számára, akik ily mó­don szintén részt vehetnek a pályázaton.“ Ez az ügyetlen mentegetőzés végképp meggyőződtet arról, hogy sem a levélíró családapa, sem az Új Nemzedék nem ér­tette félre a tényállást Nem is érthette. Mert a Révai-cég által kiadott, birto­kunkban levő kékszínü röpiv, amely a pályázat feltételeit tartalmazza, szóról-szóra ezeket mondja: — „Aki pályázik, mondanivalóját szé­pen, tisztán írja le egy iskolai dolgozat­­füzetbe (irkába), írja alá nevét és laká­sát. Minden könyvben van egy igazoló szelvény, azt vágja ki, aztán kérje meg az igazgató urat, hogy igazolja a szelvé­nyen, melyik iskola hányadik osztályá­nak tanulója.“ Arról, hogy olyan szelvénnyel is lehet pályázni, amely nem a Révai-féle köny­vek valamelyikében található, egyetlen betű sincs a pályázati fel­tételek között. Sem a tanulók, sem a családapák, sem az Új Nemzedék ezt másképp nem ért­hették, mint ahogyan írva van. De nincs szó a kék röpivben arról sem, hogy sze­­génysorsú tanulók elmehetnek valahova és ingyen megkapják a szelvényeket. A lényeg mindenesetre az, hogy a Révai­­cég által kiadott — és a bírálóbizottság által bizonyára ismert — pályázati felté­telek közt csak a könyvekben levő szelvények szerepelnek. Lehet, hogy a Révai-cég most zavará­ban félreérti a saját szövegét, de mi na­gyon is jól megértettük, hiszen éppen az ő félreérthetetlen szövege alapján leplez­tük le az üzletet. Amelynek lényege az, hogy ártatlan, sőt pedagógiailag kívána­tos ifjúsági pályázat alakjában egy konkrét cég kiadványainak meg­vételére akarják szorítani a közép­iskolai ifjúság­ ezreit. Ez a panctum fáliens­­ az, hogy a cég egyébként el van ragadtatva kiadványai olcsóságától, nem érdekel minket. Arra pedig, hogy a könyvek hazafias szem­pontból kifogástalanok, csak azt felel­jük: még az kellene, hogy ne­ legyenek azok! A legnagyobb elégtételt egyébként cik­künk ügyében éppen a bírálóbizottság el­nökétől, Kornis Gyula dr. államtitkár úrtól, a jeles tudóstól és európai k­írű pedagógustól kaptuk, aki a Révai féle pályázat bírálóbizottságá­nak elnökségéről lemondott, miután az Új Nemzedék cikkéből meg­győződött aról, hogy a pályázat szelvény­­rendszere mögött a pedagógiától és a bi­zottság szándékaitól távolálló célok rej­tőztek. Ez a lemondás a legpregnánsabb válasz a Révai-cég mentegetőzési kísér­letére. Az éjszaka kissenyete­tt az öngyilkos Szász István, Szász Károly volt képviselő­­házi elnök fia A golyó szétroncsolta az agy légzőcen­trumát — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Szász Károly, valóságos belső titkos taná­csost, a képviselőház volt elnökét, a Kisfaludy Társaság főtitkárát súlyos csapás érte. Hu­szonöt éves István nevű fia, akit hosszabb ideje súlyos búskomorság gyötört, tegnap este szülei lakásán főbelőtte magát. A súlyosan sebesült fiatalembert az Andrássy-úti Glück-féle gyógy­intézetbe szállították, ahol anélkül, hogy egy pillanatig is eszméletre tért volna és orvosi beavatkozásra kerülhetett volna a sor, éjjel fél tizenkét órakor kiszenvedett. Szász Istvánt a gyógyintézetbe szállítása után Csépay Károly dr. egyetemi magántanár, a Társadalombiztosító Intézet főorvosa és Hedry Endre dr. kórházi sebész adjunktus vizs­gálták meg. A szétroncsolt fejről Röntgen-felvételt készí­tettek és ennek alapján megállapították, hogy a revolvergolyó az agy középvonalán túlha­ladt, teljesen szétroncsolta a szemek látó­­centrumát, súlyosan megsértette a légzőcen­­trumot és így semmi mód sem mutatkozott arra, hogy az öngyilkos fiatalemberen műtéti beavatkozással segíteni lehessen. A konzílium után az orvosi beavatkozás mindössze arra szorítkozott, hogy oxigénbelég­­zést alkalmaztak Szász Istvánon, azonban ez sem segített. A halál fél tizenkettőkor éjjel következett be és közvetlen oka fulladás volt, mert mint említettük, a golyó az agy légzőcen­­trumát is szétrombolta. A tragikus végű fiatalembert ma délelőtt szállították el a szanatórium halottas szobájá­ból és a Kerepesi­ úti temető halottasházában ravatalozzák fel. A temetés időpontja iránt még nem történt intézkedés. Kormányzóválasztás 25 halottal Paris, november 30. Mexikói lapjelentések szerint a pueblai kormányzó választás, amely a múlt vasár­nap folyt le, véres zavargásokkal járt, amelyeket eddig sikerült titokban tar­tani. A két ellenjelölt hívei között Puebla város utcáin véres barrikádharc folyt le, amely még a mexikói viszonyokhoz ké­pest is rengeteg halottat és sebesültet követelt. Az utólag kiadott hivatalos je­lentés szerint az utcai harcban huszon­öten estek el és harminchatan sebesültek m­eg. HAUSVAT11 LŐRINC böröndös és bőrdiszmóáruk Alapittatott 1869. Telekom Ant. 816-42. Budapest, I­ll., Türr István­ utca 6. (Vadászkiírt szállóval szemben.) Északamerika gazdasági helyzete — Az Új Nemzedék tudósítójától — Washington, november 30. A kereskedelmi minisztérium tegnap tette közzé szokásos évi jelentését a le­folyt költségvetési évről. Hoover keres­kedelmi miniszter a jelentésben többször is utal arra a gazdasági fellendülésre, amely az elmúlt esztendőben eddig még soha nem tapasztalt arányokat ért el A bérek és az életstandard az Egyesült Ál­lamokban ma jóval kedvezőbb, mint a világon bármely országban. A munka­­nélküliség elenyészően csekély. Az arany­kivitel 498 millió dollárt tett ki és a kül­földi államoknak nyújt­ott hitel 1666 mil­lióval újabb rekordot ért el. A kereske­delmi mérleg 731 millió dollár aktívum­mal zárult. NAPI HÍREK Tizennégy évvel ezelőtt egyezett nyolcszoros orosz túlerő ellen a budapesti háziezred. — Az Uj Nemzedék tudósítójától — December negyedikén lesz tizennegye­dik évfordulója annak,­­ hogy Budapest háziezrede, a Mária Terézia nevét viselő harminckettedik gyalogezred a világhá­ború első évében Borovónál nyolcszoros orosz túlerővel szemben hatalmas győzel­met aratott. Ez az évforduló összeesik a nagy múltú harminckettesek bassanoi és szolaci emléknapjával, Bassanonál Na­póleon katonái ellen indult rohamra az ezred. A legszebb katonai kitüntetés, a Mária Terézia-rend lett ezért jutalma, Stolac hősies védelmével pedig a bosz­niai okkupáció idején szerzett magának dicsőséget. A harminckettedik gyalogezrednek a világháborúban részt vett tisztikara span­­dalungai Metz Rezső altábornagy, a Má­ria Terézia-rend lovagjának elnöklésével elhatározta, hogy december negyedikét az ezred minden évben megünneplendő emléknapjává avatja. Az idén ezen a na­pon az ezredben szolgált tényleges és tar­talékos­ tisztek, altisztek, valamint a le­génység és hozzátartozóik délelőtt tíz órakor az Eskü­l-téri belvárosi főplébánia templomban gyászmi­séjék gyűlnek össze. Itt róják le soha el nem múló kegyeletü­ket az ezred hősi halottjaival szemben. Az a majdnem két évszázados múlt, amellyel az ezred dicsekedhetik, dicső­ségben gazdag emlékekkel, van tele. Száz­­hetvenhét évvel ezelőtt született meg az ezred, amikor Mária Terézia birodalmát a franciák és spanyolok szorongatták. .1712 november huszonegyedikén, az obern­­bergi csatában esnek át a harminckette­sek a tűzkeresztségen. A hétéves háború­ban a franciák, poroszok, bajorok, törö­kök, olaszok és spanyolok mérik össze erejüket az ezreddel. Félszázaddal később már Napóleon ellen harcolnak. Bassano, Caldiero, Marengo, Aspern és Wagram az ezred történetének egy-egy dicsőséges lapja. 1813-ban Drezdánál és Kulmnál, 1815-ben pedig Lipcsénél, a népek csatá­jában harcolnak. Pest város közönsége ezeknek a csatáknak az emlékére re­mekbe készült tamburbotot ajándékozott az ezrednek. Magenta és Solferino, valamint a bosz­niai okkupáció dicsőséges napjai után a világháború szólítja a harcterekre a­ bu­dapesti háziezredet. 1914 augusztusában Sábáénál­ harcol az ezred, szeptemberben már a második lembergi csatában vesz részt. Októberben a Kárpátok előtt tar­tóztatják fel az orosz túlerőt, november­ben és decemberben Orosz-Lengyelország az ezred harcainak színhelye. A követ­kező év a haza földjének védelmére szó­lítja a harminckettes katonákat, akik a legnagyobb nélkülözések közepette mene­telnek az úttalan Kárpátokban. Egyik zászlóalja a Pioski magaslaton három­szor is rohamra indul a sokszoros túl­erővel szemben. Ott vannak a harminckettesek a román betörést követő előnyomulásnál. Majd az olasz harctérre kerül az ezred, ahonnan a véres piavei harcok emlékével az össze­omlás után sok viszontagság közepette jut vissza Magyarországra. Az ezrednek majdnem kétszáz tisztje és kilencezer főnyi legénysége esett el a világháború­ban Szerbia, Galicia és Lengyel­ország véráztatta mezőin, a magyar Kárpátok erdőro­­reterzében és az olasz harctér kő­sziklái között.­­ (A budapesti papság december havi konferenciája.) A budapesti érseki hely­­nöks­ég fenhatósága alá tartozó székesfő­városi papság december 3-án, hétfőn dél­után 5 órakor a központi papnevelő inté­zet dísztermében tartja meg szokásos havi értekezletét, amelynek Németh­y Ernő segédlelkész és Mátrai­ Gyula na­p­s kamarás, az Örökimádás-templom lel­késze lesznek az előadói.­­ (Szent András napja.) Fontos dátum. Mondhatnék azt is, hogy az ősz és a tél fordulója, befejezi a szürke novembert, hogy utat engedjen decembernek, amely legtöbbször fehér, havas országutakon, csi­lingelő szánkókon érkezik meg, hogy hozza a megbékéltető, az örömöket adó Kará­csonyt. Nem hiába, hogy Szent András napja után mindjárt megkezdődik a kato­likus egyház egyházi éve, az Advent, a Krisztus várás ideje, mert ettől a naptól kezdve gyermek és felnőtt egyarántt örven­deni kezd a tél örömeinek. Természetesen, mint minden fontos dátumnak, Szent András napjának is még van maga folklorisztikája. A magyar nép általában „disznóölő“ An­drásnak nevezi a mai napot, mert a jó zsí­ros Alföldön és szerte az országban ilyen­kor kezdődnek meg a legendás disznóto­rok, amelyekkel kapcsolatban nem egy magyar gyomor és nem egy magyar bir­tok ment már tönkre. A kora csípős haj­nalokon hízott sertések sivalkodása veri fel a falusi udvarházak és tanyák csend­jét, magasra csap a perzselés máglyája és a konyhában a zsír nehéz szagának pá­rája készíti elő az adventi, kolbászos, hur­­kás és disznósajtos villásreggeliket, ame­lyeken olyan jól csúszik a friss főzésű szilvapálinka, avagy a törköly. Vannak vidékek, ahol a férjhez menni akaró lányok Szent András éjszakájának álmától teszi függővé, hogy melyik dali legénynek nyújtják a kezüket. A gazda pedig Szent András napján reggel egyes vidékeken komor arccal kémleli a háztetőket, vájjon esett-e hó s idézi a népi verset. „András-napi hó, a vetésnek nem jó.“ És mert minden vidék­nek más és más a hangulata, máshol, ha friss hóban csikorog a gazda csizmája, a pipát szája balsarkába véve, fölényes gesztussal legyint a magyar, mondván: „Ami havat András hozna, Miklós azzal elolvasztja." Szerencse, hogy az idén őszi verőfénnyel sütött fel Szent András napja s igy nem kell aggódni a vetésért s vi­szont Szent Miklós napjára sem hárul az a feladat, hogy kikorrigálja azt, amit Szent András napja hibázott. " (Németországban lényegesen meg­reformálják a törvénytelen gyermekek­ről szóló törvényt.) Berlinből jelentik nekünk: A birodalmi gyűlés elé ma ter­jesztik be a törvénytelen gyermekek jo­gairól szóló törvényjavaslatot, amely lé­nyegesen megreformálja az eddigi hely­zetet. A javaslat szerint mindazok a fér­fiak, akik a tekintetbe veendő időn belül a törvény térén gyermek anyjával érint­keztek, együttesen felelősek az anyagi következményekért. A bíróságnak joga lesz a­ fizetendő díjak viselésére azt ki­választani, akit megfelelőnek tart és eb­ben a­z esetben a többiek kötelezettség© a gyermek eltartására megszűnik. A tar­tási kötelezettséget, amely most a 16. élet­évig terjed, meghosszabbítják addigra, amikor a gyermek önállóan el tudja tar­tani magát. — (Az ágyban is akarunk cigarettázni —­­kiáltották a dohányosok párisi kongresszusán.) Parisból írja, tudósítónk: Furcsa, kongresszus volt minap Párisban. A Galfé-színházzal szem­ben egy vendéglő különtermében mintegy öt­­venen gyűltek össze, hogy megtanácskozzák a dohányos emberek panaszait és kívánságai. A teremben stílszerűen óriási füstfelhő ter­jengett már akkor, amikor az elnök megnyi­totta az értekezletet. A dohányosok az egyszer elemükben érezhették magukat, mert a francia dohányjövedék igazgatósága ingyen küldött nekik erre az alkalomra cigarettát, szivart és dohányt. Ez a páratlan udvariasság azonban egyáltalán nem csökkentette a kritikákat, amelyekkel a dohányjövedéket elhalmozták. Mert hát a francia cigaretták ellen is sok a panasz. Alig, hogy a dohányjövedék szóba került, máris őrült zsivajgás támadt a terem­ben. — Mégis csak szégyen! — Nem törődik ve­lünk az állam! — Egyszerűen megfojtanak! — Nincs tisztességes pipadohány! — süvített keresztül a lármán egy éles hang. Mindenki tiltakozott, mindenki kifogásolta a dohányneműek árát éppúgy, mint a minősé­gét. Gros kamarai képviselő, akinek választó­­kerületében egy halódó pipagyár van, nagy beszédet mondott a pipa érdekében. Követelte, hogy a dohányjövedék adjon olcsón és jó minőségben pipadohányt, mert a ciga­retta terjedése máris tönkretette a pipagyártó ipart. Egy másik szónok azt kívánta, hogy enged­jék meg valamennyi színházban s mozgószín­­házban a dohányzást. Az elsőrangú mozikban is. Mások azt követelték, hogy a földalatti vasúton lehessen dohányozni, de a legna­gyobb derültséget mégis az keltette, amikor egy sovány kis emberke, alkalmasint papucs alatt nyögő férj, elkeseredetten felkiáltott: — Elsősorban az ágyban szeretnék cigaret­­tázni. Alig múlt el a kacagás, újabb forradalmi hang hallatszott fel: — Halál az orvosokra, akik megtiltják a do­­hányzást! Már komolyabb természetű javaslat volt, hogy a vonatokon a nemdohányzó fülkéket je­löljék meg, ne pedig úgy, mint eddig, azokat a fülkéket, amelyekben szabad dohányozni. Végül a kongresszus alkalmazkodva a mai időkhöz, elhatározta, hogy versenyeket fog ren­dezni. A pipaszívásban, , szivarszívásban és cigarettaszívásban. Lehet rekordot felállítani: gyor­sasági és időtartam rekordot.­­ (Trockij már öngyilkosságra gon­dol.) Berlinből jelenti tudósítónk. A Vormáérts közli Radek levelét a moszkvai központi végrehajtóbizottsághoz. Ebben a levélben, melyet az orosz cenzúra nem engedett kinyomatni, Radek követeli, hogy Trockij száműzetésének véget ves­senek. Megállapítja, hogy Trockij sorva­dásban van és semmiféle orvosi segítsé­get nincs módja igénybe venni. A levél szerint Trockij azzal a gondolattal fog­lalkozik,­­ hogy véget vessen életének, mert ha jobb klímába nem helyezik és orvosi segítségben nem részesítik, amúgy­ is gyors pusztulásnak van kitéve. e

Next