Uj Nemzedék, 1929. január (11. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-22 / 18. szám

Hátrább! Nem vállalkozhatunk arra, hogy ko­molyan vitatkozzunk Karinthy Frigyes nevű urnak a Pesti Napló vasárnapi számában elkövetett „Teréz és Tini“ című írásművével. Nem tehetjük pedig azért, mert ez a tipikusan körútias asz­­faltfölénnyel és héber gunyorkákkal megtüzdösött írás a konnersreuthi Neumann Teréz szenvedéseivel, Assisi Szent Ferenccel és az Úr Jézus Krisz­tussal foglalkozván, egész úgynevezett okfejtésében olyan örök és halálos ide­­genséget árul el minden krisztusi prob­léma iránt, amellyel szemben minden­féle fölvilágosító, oktató, helyreigazító törekvés eleve reménytelen. Az az ide­­genség ez, amely évezredek vérbeli öröksége és amelyen semmiféle tehá­­tpszilonnak egy névhez való hozzá­­ragasztása nem változtathat, s amely idegenség a maga belső logikájá­val adta kereszthalálra azt az Úr Jézust, akinek isteni világnézete a sas idegenségével szárnyalt a lelki mély­ségekre és specialitásokra vaksi szin­­hedrion békatávlatai fölött. Azzal, aki­nek a szenvedés igazi, krisztusi problé­májáról derengő sejtelme sincs, azzal, aki a stigmatizált Assisi Szent Ferenc­ről le tudja írni, hogy „nekem jobban tetszik Assisi Szent Ferenc például, akinek nem kellett vérezni és stigma­­tizálni (így!) ahhoz, hogy Krisztust megértse“, — azzal, aki vakmerő nagy­­zással magyarázni mervén a neki ért­hetetlen Krisztust, valóságat komázva bizalmaskodik vele és úgy aposztro­fálja, mint „aki Ur volt, a pokolban is Ur“, akinek „nem telhetik kedve és öröme egy parasztleány görcseiben“ — azzal igazán nem lehet in­gerítő ,vitázni.­­ De igenis meg­ kell mondanunk en­nek az urnak is, Károlyi Mihály volt vezérlapjának is, hogy hátrább az aga­rakkal! Ha valaki sem Neumann Teréz problémáját, sem a szenvedés krisztusi paradoxonját nem s­érti, akkor írjon Teréz és Tini helyett Rebeka és Slojme meghitten ismert világáról, de ne gázol­jon bele éppen a legfinomabb és legmé­lyebb lelki kérdésekbe. Legkevésbbé pedig osszon oktatásokat, és idétlenked­­jék olyan kérdésekben, amelyekhez ő, enyhén szólva, idegen, melyek azonban nekünk szentek. Ha százszor 3929-et írunk is, még mindig nincs itt az ideje visszahozni azt a liberális aranykor­­szakot, amelyben anatéma járt minden­kinek, aki görbén mert volna nézni tórára vagy vakolókanálra, de ugyan­akkor, minden tintazsidó kulturglóriá­­val fején törölhette sáros cipőjét Krisz­tus palástjába és a katolicizmus min­den problémájába. Tetszik, vagy nem tetszik: az idők változását tudomásul kell venni odaát, ha pedig erre nem haj­lamosak, majd tudomásul vétetjük. Ennyit a Pesti Naplónak. Azoktól a — gyakran magas méltó­sággal ékes — katolikus uraktól pedig, akik nem átallják vasárnapi szószékük­nek használni a Károlyi-forradalom vezérorgánumának tribünjét, megkér­dezzük, hogy meddig fogják még meg­tiszteltetésnek venni azt az engedélyt, hogy ilyen írásművek elkövetőivel együtt szerepelhetnek, és hogyan egyez­tetik össze a velük való szellemi együtt­működést azzal a katolikus hitéletük­kel, amelyet a fórumon nem egyszer ünnepélyes büszkeséggel hangoztatnak,­­ amelyet rendszeresen arculcsapnak azokban a lapokban, amelyeknek ők illusztris munkatársai és — mint nem egyszer kifejtettük — szel­lemi rikkancsai? Mi úgy gondoljuk, hogy az idegenlelkű írótól nem olyan vétek a katolikusellenes megnyilatko­zás, mint amekkora katolikus férfiaktól az ilyen szellemű lapok támogatása. Ennyit meg kellett mondanunk nekik. B mm III Nem­asdek­­on XI* évfolyam 18* (2753*) szám , Kedd , Budapest, 1929 január 22* A főváros tiszti főorvosi hivatala köz- i­dettől fogva állandóan figyelte a kül­földi városokban fellépett spanyoljár­­ványt Csordás Elemér tisztifőorvos hi­vatalosan is érintkezésbe lépett Berlin és Bécs közegészségügyi hatóságaival s ál­­landóan jelentéseket kapott az ottani jár­vány emelkedéséről vagy csökkenéséről. Budapesten naponta ellenőrizték a tiszti­orvosok és a kórházak jelentéseit s a legutóbbi napokig azt hangoztatta a főorvos, hogy Budapesten semmi veszedelem nincsen, az influenzamegbetegedések száma a minden évben szokásos megbetegedések­nél nem több, tehát a közönség ne ag­gódjék. A tisztifőorvosi hivatalban most dol­gozzák fel az elmúlt heti közegészségügyi statisztikát s délben érkezik meg a kór­házak heti jelentése az influenzás meg­betegedésekről. A tisztifőorvosi hivatal a már eddig beérkezett jelentésekből meg­állapította, hogy a változó időjárás miatt Budapesten igen sok hurutos megbetege­dés történt, ebből azonban — a hivatalos megállapítás szerint — nem lehet arra következtetni, mintha Budapesten is spa­nyol­ influenzajárvány volna. A tiszti­főorvosi hivatal ennek ellenére is figyel­mezteti a közönséget, hogy legyen óvatos s amennyiben az időjárással kapcsolat­ban meghűlés, vagy hurutos megbetege­dés történik, azt minden esetben komo­lyan kell venni és leghelyesebb azonnal ágyban maradni s orvost hivatni. Figyel­meztette a hivatal a közönséget arra is, hogy kerülje a rosszul szellőztetett, zsú­folt helyiségeket, a villamosokat is, lázas betegeket ne látogasson, ne menjen társaságba, színházba, moziba, kávéházba, általában olyan helyekre, ahol sokan for­dulnak meg. Spanyolnátha esetét még egy megbetegedésről sem állapították meg, mert a náthás, hurutos megbetege­dések könnyű lefolyásnak s háromv öt nap alatt gyógyulnak. Ennek ellenére, hogy az esetleges bajt megelőzhessék, a tisztifőorvosi hivatal fokozott óvatosságra inti a közön­­séget. Az Új Nemzedék munkatársa ma dél­előtt felkereste hivatalában Csordás Elemér dr. tisztifőorvost és érdeklődött az iránt, hogy a közönség figyelmeztetésén kívül nem léptetnek-e életbe hatósági rendsza­bályokat a villamosközlekdésre, a szóra­kozóhelyek szellőzt­etésére és az iskolák bezására vonatkozóan. Csordás főorvos érdeklődésére a következőket mondotta: Minden pillanatban várják a belgrádiak a horvát vezérek letartóztatását A bécsi törvényszék elnöke is az igazságszolgál­­tatás arculcsapásának mondja Perfir felmentését 1 ' i ■■■■­...... . Urab fagy hullám érkezett Magyarországra „Tömeges a n­áthamegbetegedés, gondoskodtunk elegendő kórházi ágyról és betegszállító eszközről" — mondja a tisztifőorvos „Spanyol járvány ugyan nincs, de szükség esetén a szórakozóhelyeket kényszerítjük az óvóintézkedésekre" Az iskolákat nem zárják be — Az Új Nemzedék tudósítójától — „Ha hallgatnak rám, nem következhetik be, ami Berlinben történt" . A tisztifőorvosi hivatal részéről már többizben kijelentettem, hogy Bu­dapesten spanyoljárvány nincsen, még enyhébb influenzajárványról sem le­het beszélni. Tény, hogy az utóbbi na­pokban tömegesen történtek náthás megbe­tegedések s ezért tartottam szükségesnek a közön­séget figyelmeztetni a fokozott óvatos­ságra. Mi már pár héttel ezelőtt csend­ben megtettük az összes hatósági intéz­kedéseket egy esetleges járvány leküz­désére. — Gondoskodtunk megfelelő számú kórházi férőhelyekről és betegszál­lító eszközökről . Ennek a gondoskodásnak mintegy utolsó pontjaként kellett figyelmeztet­nem a közönséget az óvatosságra. Azért figyelmeztettem, hogy megelőzzük a bajt Ha a közönség hallgat rám, akkor nem következhetik be az, ami Berlinben történt. Határozottan mondhatom, hogy ma még nincsen baj, nem szépítek és nem túlzok. Én csak arra az álláspontra helyezkedem, hogy meg akarom előzni a nagyobb bajt. Ha ugyanis már itt van a veszedelem, igen nehéz a véde­kezés. — Azt szeretném, ha a közönség fi­gyelmeztetésem után­ kényszerítené a szórakozóhelyeket, hogy ők is tegyék meg a szükséges intézkedéseket, amennyiben ez nem történnék, akkor Ára 10 fillér

Next