Uj Nemzedék, 1929. november (11. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
Halotti ének Szép és illő dolog fáklyákat gyújtani kripták mélyén, temetők kapujában és katafalkok lépcsőinél. Álljuk körül, testvéreim, magyarok a mi külön katafalkunkat most, hogy ismét elküzelgett a halottakról való megemlékezés napja. Hatalmas, komor, égig érő és négy égtájra ráfekvő ez a ravatal, amelynek koporsójában annyi elköltözött testvérünk, barátunk és kenyeres pajtásunk emlékével együtt ott pihennek a régi boldog Magyarország reményei, ott hervadnak naponkint elhulló értékeink és fekete drapériáiban olyan bizonytalanul bújik meg a jövő. Ki ne emlékezne arra, hogy ennek a katafalknak egyik lába a Doherdo szikláin nyugszik, a másik a nagy, szarmata síkság mocsaraiban, a harmadik Verdun beszédes romjaira támaszkodik és a negyedik Erdély fájdalmas bércei közé süpped bele. Mi minden van, testvéreink, ezen a ravatalon! Mennyi álmunk, mennyi reménységünk koszorúja, mennyi szenvedés és mennyi csalódás sebe, mennyi bős hiába ömlött vére és mennyi porladó csont, amelyeket keletről, nyugatról, északról és délről kavar föl és söpör az idők szele, a mi külön magyar temetőnkbe, amely csaknem egyenlő egész Európával s amelynek zord sirásója Európa volt. Állj meg magyar testvérem, gyújtsd meg szivednek megmaradt lángjait, rakd rá őket a katafalk lépcsőire s a fájdalomtól öszszeszorult torkodon zúgjon fel a halotti ének, az ezeréves, bus, örök és végzetes magyar Libera: Szabadits meg minket Urunk Istenünk a haláltól! Tudsz íég hinni a katafalk lábainál? A feltámadó emlékek nem rohannak-e meg úgy, hogy keserű lemondás kerítse hatalmába szivedet s nem ér,zed-e a levegőben a temetők fojtogató levegőjét? Évek óta őrzed ezt a katafalkát, amelynek lépcsőin évenként megállsz s drapériái között keresed, kutatod a feltámadás fénysugarát. EL jön-e várjon? Rád köszönt-e vagy várni kell, várni kell ismét, ki tudja meddig, időtlen időkig? A szivedből kiszűrődő ének az örökké tartó haláltól való félelemtől reszket meg s te a múlt fele nodiumaiba, összetört nemzeted öszszetört címerébe kapaszkodva, megtépett zászlód, selymét simogatva, százezer és százezer hősi halott csontjain térdepelve, világra szóló győzelmek tömegsírjainak nevét imádkozva akarót felhessegtetni a ravatal körül a halál, a pusztulás, a vigasztalan enyészet és a feltámadás nélküli letargia fekete árnyait. Azt hitted, hogy az idő ifjulása sebeket gyógyít, azt hitted, hogy a legkonokabb szívek is megértik költőd szavát, amely a hiába kiontott vérről, könnyekről és keservben megszakadt szivekről énekelt. És most a legújabb halotti megemlékezés napján ismét új rémektől kell félned, attól kell tartanod, hogy Európa sírrablói megjelennek nyomorúságod éjszakáin ás tört szivedből ellopják azt is, ami megmaradt ezüstnek, aranynak, nemzeti fájdalmad koporsóiból kiszedik az emlékezés aranyszögeit és lehúzzák kedveseidnek, hősi halottaidnak csontjáról, a koporsószemfödőt is. Imádkozz testvérem, sikolt,son szívedben a halotti ének, mert a csodák Istenére van szükség, hogy meghallja a Liberót, amely szabadulást könyörög a fojtogató, az örök nyomorúságot igérő haláltól. Emlékezz testvérem, gondolj annyi magyar álmod, törekvésed, jószándékod, elvetélt akarásod és csonka tested ravatalánál borzalommal a halálra. De azért nem szabad örök csüggedésnek adni a fejedet. A hősi magyar pogány temetők kopjafáira keresztet vésett az Isten és az ősi rovás ázsiai letargiáját, a nagy semmibe való tehetetlen elmerülés igéit a föltámadás jelével váltotta fel. Gyászkórusok énekében, halottakat sirató orgonák dugésában, könnyes szőnyeget szövő töm-tA vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) A ;i feji .. m (UMuUll ari l|f ■■■ Mu ■■ mhm — hl «MM* ke.a 3 port 3« fillér, H Eg ijj £§» §|f! J§W wUl i ▼„ H»..e4~, »*• ■•ty .távra 9 MI— HR H H? _____ __ "*• _____ Sit **** « — Tvl.» A«t 137-47, A«t 130-afc SH~ N ■xzxszzz ur.-Hi,e.te..k-n. mr iilrilMT1MI wBB&i-W MaSSMBl^HK *- o-'*«*»*—»«TM i. .... ii.ei.„. eij.«.n. WS H h *-«é**.**■. XL évfolyam 249. (2984.) szám 9 Péntek 9 Budapest, 1929 november 14 . J y A csehek fogva-tartottak és a sorozóbizottság elé vittek egy magyar átlanpolgárt, a Máv. irodasegédtisztét Felakasztották ma reggel a felvidéki haramiát Megfojthatták az ismeretlen nőt és utána megégették a holttestét a Hűvösvölgyben Rendőrkordon zárta körül ma délelőtt a hűvösvölgyi Vadaskertet, hogy t távoltartsák a kiváncsiak nagy tömegét A déli rendőri vizsgálat eredménye A hűvösvölgyi Balázs vendéglőtől kanyargó erdei út vezet fel a Vadaskert 371 magaslati pontjához, ahol tegnap két hűvösvölgyi lakos borzalmasan összeégett női holttestre bukkant. Levelüktől megkopasztott fák aljában, kis erdőtisztás közelében, félig ruhátlanul hevert a halott nő, ahogy ma reggel a lapok jelentették. A holttest körül, mint munkatársunk ma délelőtt a helyszínéről jelenti, megszenesedett, elhamvadt fagallyak feküdtek és mintegy húsz lépésnyire tőle a pázsit körülbelül ötven-hatvan lépés körzetben kiégett. A nő testét másod- és harmadfokú égési sebek borították. A háta, lábszárai és testének több pontja csontig égett és az arcot is szinte felismerhetetlenné teszik a borzalmas kinhalál nyomai. A holttest megtalálási helyétől keskeny, kiégett sáv vezet az elhamvadt pázsitos területig, amiből az eddigi nyomozás két következtetést vonhat le: A szerencsétlen nő vagy önmaga vonszolta elégett testét az alája rakott máglyáról, vagy vagy másik személy hurcolta arrébb. A rendőrség azonban inkább az utóbbi feltevés mellett van. A rendőrorvos megállapítása szerint a halott nő huszonötharminc éves lehetett, ápolt teste és kezei után ítélve jobb sorsban élt nőre következtet. Vörösesbarna haját kontyba tűzve viselte és ez a ma meglehetősen ritka hajviselet bizonyos fokig megkönnyíti majd a nyomozás munkáját. Az első rendőri nyomozás alkalmával a detektívek átkutatták a környéket és a színhelyen egy gyufaskatulyát találtak, amelyben mindössze tizennégytizenöt szál használatlan gyufa volt, míg a lepörkölt pázsit szegélyén egész halom elgyújtott gyufaszál hevert. Egy másfél literes ásványvizes üvegre is rábukkantak, amely ugyan teljesen üres volt, a szag után ítélve azonban petróleumot tartalmazhatott. Ezeken a leleteken kívül elhamvadt szövetdarabokat, megpörkölt harisnyatartót és egy kulcskarikát találtak, amelyen egy ajtókulcs és egy szekrénykulcs volt. A nyomozás első stádiumában két feltevés alakult ki. Vagy öngyilkosság történt, vagy pedig a legbrutálisabb, a jégbor. Az Új Nemzedék tudósítójától szalmasabb gyilkossággal állunk szemben, amilyenhez hasonlót a talmi gyilkosságon kívül a bűnügyi krónika talán nem is ismer. A holttest helyzete nem ad biztos útmutatást ennek a kérdésnek eldöntésére, ezt csak a későbbi vizsgálat, derítheti ki. Amennyiben a gyilkosság teóriája bizonyul valószínűnek, akkor a rendőrség az eddigi adatok alapján így rekonstruálja a történteket: A gyilkos az elhagyott helyre csalta a nőt, valami méreggel elkábította és vagy élve, vagy már a halál beállta után máglyára rakta s az ásványvizes üvegben lévő petróleum segítségével meggyujtotta a holttestet. I Négy-öt napja heverhetett a holttest a Hűvösvölgyben Az esetleges öngyilkosság olyképpen játszódhatott le, hogy a nő saját maga öntötte le ruháját petróleummal és azután meggyújtotta. A kínos tűzhalál közelségében, a szörnyű fájdalom perceiben a nő őrjöngve vonszolhatta magát távolabb a máglyától, téphette önkívületi állapotban le magáról ruháit, hogy az égő szövettől szabaduljon és igy jutott hemperegve távolabb a leperzselt pázsittól. A gyilkosság, vagy öngyilkosság időpontja körülbelül négy-öt nappal előbbre tehető. A holttest a mindinkább erősödő hidegben konzerválódott és még nem indult oszlásnak. Emellett bizonyít az a körülmény is, hogy a vasárnapi és azt követő esőtől a talaj átázott és a fű nem gyulladhatott meg könnyen, még ha petróleummal öntötték is le. A holttestet egyébként már majdnem elborították a fáról lehulló falevelek s ez is bizonyíték amellett, hogy napok óta hever az elhagyott helyen. A nyomozás nagy erővel indult meg és a budapesti rendőrségen kívül a pesthidegkutiRendőrséget is bevonták a nyomozásba. Detektívek és rendőrök járják be a környékbeli falvakat, hogy megállapítsák, nem nem tűnt-e el valaki az utóbbi napokban, mert a nő ruhafoszlányaiból arra következtetnek, hogy valószínűség szerint vidéki nő az áldozat. A rendőrség egyébként a mai napon a következő hivatalos jelentéstadtaki a hűvösvölgyi rejtélyes holttest ügyében. A hűvösvölgyi vadaskertben talált megégett női holttest kilétének meg»« állapítása céljából kéri a főkapitányság, hogy akik három-négy nappal essz előtt egy húsz—harminc év körüli, 163 centiméter magas, vörösesbarna, konytyba tűzött hajú, drapp kabátos nőt láttak, kezében esetleg kristályvizes üveggel sétálni a hűvösvölgyi vadaskert környékén, vagy akinél esetleg petróleumot vásárolt, azok jelentkeznenek a főkapitányság bűnügyi osztályán. Érdekes körülmény, hogy a kihallgatott erdőcsőszök és mezőőrök, akik a hűvösvölgyi vadaskert környékén laknak és teljesítenek szolgálatot, nem vették észre a máglya tüzét. A holttestet már a tegnapi napon beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe, ahol ma felboncolják. A boncolás eredményétől a nyomozás vezetői sok olyan adatot várnak, amely megkönnyii a vadaskerti rejtély feltárását. Ma délelőtt negyed tizenegy órakor Vogel József rendőrkapitány vezetésével újabb rendőri bizottság szállott ki a helyszínen. A rendőrségen ma intézkedtek, hogy a hivatalos rendőri fényképész menjen ki a Szvetenay utcai halottasházba. A fényképész a holttestről egész sereg fényképfelvételt fog csinálni, főleg a fejről, úgy hogy a fényképek minden oldalról nézve feltüntetik a halott asszony arcát. Ézeket a fényképeket a rendőrség nagy mennyiségben fogja sokszorosíttatni és terjeszteni. Meg fogják küldeni az öszszes budapesti és vidéki kerületi kupit XO AJLex»