Uj Nemzedék, 1930. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1930-01-10 / 7. szám

Péntek, 1930 Január 10. Uj Nemzedék 7 NAPI HÍREK Farsang Vizkereszt ünnepével szokott hivatalo- ; san megkezdődni a farsang. Ez az idő­szak az öröm, a tánc, a mulatság ideje. A lányos mamák a farsangi hetek alatt vannak legjobban igénybe véve, a szép uj toalettekbe öltözött kisasszonykáklcal végig kell dáridózniok a fargangi éjsza­kákat, hiszen a régi regényeli és szín­darabok szerint ez az az időszak, amikor azok a szép szerelmek születnek, ame­lyek mennyegzövel szoktak végződni. Régi regények és színdarabok. Mindé., milyen nagy anakronizmus a mai far songban, melynek évek óta valami kü­lönös fanyar ize van, mintha az emberek csak azért tárcolnánaki mert felejteni akarják a nappalok szomorúságát, b azért dáridóznánali a nagy. nyilvános tánctermekben, hogy az otthonok sze­génységét elrejtsék. Ma a farsangi örö­mek nem oly gondatlanok, mint régente, ma a báli toalett előteremtése probléma. És hová Hintek azok a daliás, vig gaval­lérok, akik egy-egy keringő alatt halá­los szerelemre gyulladtak és siettek a táncosnő kezét megkérni a boldog ma­mától? Ma a farsang végeérhetetlen stra­pája a táncnak, a csendes boldog szerel­mek nem a tánctermekben szövődnek, s a romantika is kiveszett. Hiszen legtöbb uriotaládban ma már kenyérkereső a táncos kisasszony, s a lovaggal talán, egy irodába jár. Igaz, hogy megváltozott az időkkel a régi bálok hangulata is. Az elegáns ci­gány helyett legtöbb helyen fúvós zene­kar, vagy jazz huzza a talp alá valót és a szép, sima keringők helyett egzotikus táncok forró levegője fűti a táncterme­ket. De a mai báltermek hangulatát leg­jobban az úgynevezett majomsziget fe­jezi ki. Régeidé csaknem mindenki tán­colt, ma a táncterem közepén óriási el­átkozott szigetként feketéink a férfisereg, a táncosok hada valami fanyar lusta­sággal szemlélődik eejn a szigeten s te­kintetével szinte bonctanilag teszi mér­legre a körbe-körbe keringő hölgyeket. A mai táncterem valami nagy, zsúfolt kira­­hathoz hasonlít, amelynek ablakában ott szemlélődik az éhes férfiszem és jóllakik, mert van éppen elég látnivalója. Hol van ettől a mai tánctalan lovagseregtől a régi békebeli, hol vannak a régi kedves, tréfás plasztronok, jól szabott frakkok, virágok, parfőmök, muzsikák és minden­minden, ami a régi farsangot adta? Hol vannak azok a bálok, mikor a főváros ta­lálkozott az úri vidékkel, mikor a vidéki kúriák ifjúsága fölkerekedett és egészsé­ges levegővel parföntözte be a Vigadót, vagy a többi nagy pesti tánctermet? Ma megfordítva áll a dolog, a budapesti par­­főni érzik még a vidéki báltermekben is. Az idei farsang szokatlanul hosszúnak Ígérkezik. Január hatodikétól március negyedikéig tart, tehát két hónap jut a mai ifjúságnak, hogy táncoljon, mulas­son, szórakozzék és az élet szépségeiről álmodjon■. És kívánjuk is, hogy az ifjú­ság szórakozzék, nevessen és csillogó szemű legyen. Az élet a többi tíz hónap alatt úgyis annyira megMnozza éppen a mai fiatalságot, hogy joga van a far­sangi örömökhöz. Mert valahogy vissza kell nyernie a ma emberének régi, nyu­godt és békés lelkiállapotát, mert csak nyugodt, harmonikus lélekkel lehet dol­gozni. És voll-e idő, amelyben nagyobb szükség lett volna a jókedvű munkára, minit ma? Igaz, hogy a táncos láb 'alatt jajokban sikoltoz a magyar föld, igaz, hogy oly kicsike a magyar ház, hogy a régi farsangi nóta szerint, ma igazán könnyű volna kirúgni az oldalát, de meg­vagyok arról győződve, hogy az az ifjú­ság, amelynek most két hónapja van az örömre, a vigasságra, a táncra, muzsi­kára, éppen olyan jókedvvel lát a far­sang után ahoz az építő munkához is. amely a szűkre szabott magyar falakat akarja kitolni és a torzóvá silányitatt magyar földet akarja újra éppé tenni. Mindössze csak azt kívánom az idei far­sanghoz, hogy minél több régi, békebeli hangulat szállja meg, s a régi magyar, úri virtus szorítsa ki a báltermekből azt az vj divatot, amelyet a jazz, a nő és a férfi között manapság uralkodó pajtás­­kodó viszony s a modern élet teremtett meg. (—ő.) —»»»ee»»»«asss»8>ess»*«»esoase—ososoeeog w ALTA hashajtó — (Ezerkétszáz munkanélküli jelentke­zett eddig a szegedi inségmunkára.) Sze­gedről jelentik: A város vezetősége va­sárnap felhívást tett közzé, amelybe® felszólította a munkanélküliekét, hogy jelentkezzenek inségmunkára. A jelent­kezés első napján ezerkétszáz szegedi munkanélküli jelent meg a hatósági munkaközvetítő hivatalban, ahol laj­stromba vették őket. Január tizedikéig, a jelentkezés határnapjáig még három— — (A hercegprímás köszöneté a családi gyászában tanúsított részvétért.) A bibo­ros-hercegprimás hálás köszönetét nyil­vánítja mindazoknak, akik testvérnéuje, Ottilia irgalmas nővér elhunyta alkal­mával részvétüket nyilvánitani vagy a temetésen résztvenni szívesek voltak. — (A nyomorgó nagyanya felakasztotta kis unokáját é sutána öngyilkos lett.) A Saale­­menti Haliéból jelentik: Arnstadtban tegnap szörnyű családi tragédia történt. Bube volt arnstadti polgármester néhány héttel ezelőtt feleségével együtt Amerikába vándorolt ki, miután odahaza már nem tudtak megélni. A házaspár nyolcéves gyermeke Arnstadtban ma­radt, ahol a gyermek nagyanyja vette öt gon dozásba. Miután a polgármester egy pfenni­get sem hagyott hátra gyermeke nevelésére; a nagyanyának pedig semmi jövedelme sem volt, az öregasszony és unokája a legnagyobb nyomorban éltek. Tegnap azután az öregasz­­szony kivitte az erdőbe a nyolcéves gyermeket és felakasztotta az egyik fára, majd saját magát is felkötötte. A gyermeknek valahogyan sikerült kiszabaditania magát a hurok foj.ó öleléséből. Ajultan találták meg később a fa alatt. Az öregasszonyon már nem lehetett segi teni. — (Kohinoor porosz-szén) plombáit 10 kilós csomagokban, Kohinoor tatai brikett 68 fillér. 1000 üzlet árusitja. — (Maróczy valamennyi játszmáját remizte Hastingsban.) A hastingsi karácsonyi verse­nyeket befejezték. A főversenyen Cápablanca kezdettől fogva vezetett és a finisban már bo­­hozhatutlan volt. Második Vilmar lett. Maróczy érdekes remi-rekordot állított fel: mind a kilenc ellenfele ellen döntetlent ért el. Erre még nem volt példa sakkrersenyeli; Schlechter egy alkalommal 21 verseny-játszmából 17 remit csinált. A főverseny végeredménye: Capablanca 6Vá, Vilmar 5(4, Yates 5, Maróczy, Takács, Thomas, Sergeant 4(4. Winter 4, Miss Menchik 3‘/j, Price 2%. Az első tartalék versenyét Tylor és Kolta­­nowski holtversenyben nyerte 6(4 ponttal, utánuk Flohr, llejfir és 1Hellstab következett 5(4 ponttal. Az u. n. major versenyen a mis­kolci Sáfrán Ferenc jól szerepelt, míg Bán Kamill és Kály az elsőosztályu B) versenyen ért el jó eredményt. — (Január tizenötödikén választják meg Újpest város uj vezetőségét.) Pest­vármegye hivatalos lapjában most jelent meg az Újpest megyei város tiszt­ujitására vonatkozó hivatalos hirdet­mény. A hirdetmény közli, hogy a vár megye alispánja január tizenötödikén este hat órára, tűzte ki Újpest képvi­selőtestülete tisztújító közgyűlését. A meghirdetett állásokra január tizenhar­madikéig lehet pályázni. A legérdekesebb a polgármester-választás lesz. Erre az állásra Semsey Aladár eddigi polgár­­mesteren kívül pályázik a város jelen­legi főügyésze is, Szalay Sándor, akit elsősorban a szocialisták támogatnak. Semsey újraválasztását biztosra veszik. A főügyészi állás sorsa három jelölt között fog eldőlni. Erre az állásra Szalayn kívül pályázik Sinuty Ernő, az egységespárt újpesti ügyvezető elnöke és Antal Endre, a demokraták elnöke. A főjegyzői, a tanácsnoki s a többi tiszt­viselői állást az eddigi tisztviselőkkel egyhangúan fogják betölteni. Az uj tör­vény értelmében a számvevőségi tiszt­viselőket a főispán nevezi ki. Ma reg­gel érkezett az újpesti városházára az az értesítés, hogy Preszly Elemér főispán a számvevőségi tisztviselők egyrészét már kinevezte, kivétel nélkül a régi tisztviselők közül, mert a főispán csak abban az esetben fog idegen pályázót számvevőségi állásra kinevezni, amenv­­nyiben a már állásban lévő tisztviselők • között megfelelőt nem talál. — (Reklámőrület és ízlés.) Egyik jónevü pia kátrajzolónk, aki a napokban tért vissza hosz­­szabb külföldi tanulmány útjáról, érdekesen mutat rá a világszerte tomboló reklám­őrületre: — A reklám igazi hazája mindig Amerika volt és az is marad, — mondotta. — Ott való­ságos polgárjogot nyert az iskoláikban a rek­lámtan. Ma már azonban az amerikai reklám sem üres és elcsépelt hirdetési forma, amely beéri egy árunak és cégnek hangos ajánlgatá­­sával. Az amerikaiak is jól tudják, hogy a szűkszavú hirdetésnek épp oly kevés haszna van, mintha azt Írják a legújabb cipöpaszta mellé, hogy: „legjobb a világon“, vagy ha arra pazarolják a nyomdafestéket, hogy ez és ez a kávédaráló „minden háztartásban nélkü­lözhetetlen." — Az amerikai hirdetővállalatok ma már elsősorban arra törekszenek, hogy kvalitásos hirdetéseiket adjanak és mindenki számára érthetővé tegyék, hogy micsoda előnyöket je­lent a vevők számára ennek és ennek a kapta­fának, vagy nyakkendőkötőszerkezetnek a megszerzése. Az amerikai vásárló csak erre kiváncsi. A jó reklám tehát bőboszédüen mondja el a kínált cikk előnyeit és ha ezt egy hirdetéssel nem tehetik meg, akkor a hirdeté­sek sorozatát zúdítják a közönségre, mig való­­súgos intim ismeretséget nem köt a jelzett áruval. — A jó reklámnak annyira ki kell fejeznie egy áru kvalitását, rendeltetését, külalakját, előnyeit olyan erővel kell hangsúlyozni, hogy a fogyasztónak eszébe se juthasson az áru feltétlenül legkitűnőbb voltában kételkedni. Ha ez igy van, akkor a reklám jó. A jó rek­lámnak azonban igazat is kell mondania, hogy a feléje irányuló bizalmat az áru meg ne ha­zudtolja és a hirdetett előnyök ténylegesen is meglegyenek az áruban. — Mindenki tisztában van azzal, — elsősor­ban természetesen a kereskedő és az ipari világ — hogy a modern kereskedelem és ipar reklám és propaganda nélkül nem jnt sem­mire. Az előrelátó és tapasztalt kereskedők nagyon jól tudják, hogy az utcai és hírlapi reklám üzletük leghasznosabb befektetése és ezért természetes, hogy a reklám jelentőségét felismerő üzletemberek a reklám legkülönbö­zőbb eszközeivel dolgoznak, hogy maguknak vevőközönséget biztosítsanak és üzletükre a vevők figyelmét rátereljék. — Teljes mértékben igaza van a fővárosnak abban, hogy a kereskedelmet és az ipart tá­mogatja a reklámban. A túlhajtott utcai rek­lám azonban a jóizlésbe ütközik. A város tiszta - képét nem szabad tulságba vitt rek­lámmal el tóm tani és elrontani. — (Ezentúl egységesen minősitik a pcstaalkalniazottakat.) A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki. amely a posta valamennyi alkalmazottjára vonat­kozóan kötelezővé teszi a minősítést. A rendelet értelmében az alkalmazottakat a minősítés szempontjából négy cso­portra kell osztani. Az a hir terjedt el, hogy ezentúl az eddiginél szigorúbban minősitik a postaalkalmazottakat. Illeté­kes helyre fordultunk információért, ahol kijelentették munkatársunknak, hogy a legújabb rendelet tulajdonképpen a minősítésre vonatkozó régi rendelkezés felelevenítése. A postánál ugyanis a mű­szaki szolgálatot, amely azelőtt teljesen önálló csoport volt, összevonták a posta­szolgálattal. Eddig a műszaki csoportnak a postaszolgálattól eltérő külön minősí­tése volt. Ezért volt szükség a minősí­tésre vonatkozó rendelkezések újabb ki­adására. — (Halálozás.) Barcza Arnoldné, született Fleisehman Erzsébet, vagongyári igazgató fele sége 43 éves korában, Győrött elhunyt. négyszáz munkanélkülire számítanak. úgy hogy hétfőn reggel ezerötszáz— azer hat száz inségmunkás áll munkába. — (A fővárosi papság konferenciája.) A székesfővárosi lelkészkedő papság szer­dán délután tartotta meg januári konfe­renciáját a központi papnevelőintézet dísztermében Mészáros János érseki helytartó elnökletével, aki megköszönvén a papság' újévi jókivánatait, közölte az egybegyűltekkel, hogy a biboros-heroeg­­primás, aki előtt a budapesti papság hó­dolatát tolmácsolta, főpásztori áldását küldi és mindannyiok munkájára bősé­ges eredményt kiván. Az első előadó P. Oslay Oswald ferences tartományfőnök volt, aki a lelki épület különböző fázisai­ról tartott előadást. Utána Baranyay Jusztin egyetemi professzor, hittudo­­mánykari dékán olvasta fel értekezését a külföldiek egyházi házasságkötéséről Ma­gyarországon. — (Folyamodni lehet a háborún emlék­éremért.) A kormányzó — mint ismeretes — háborús emlékérmet alapított. Az emlékérem alapszabályaiban felsorolt igényjogosultak folyamodására vonatkozóan — kivéve a tény­leges katonai szolgálatban álló egyéneket és a külföldi honosokat — most jelent meg az Út­mutatás. A tényleges katonai szolgálatot tel­jesített egyének zöldszinü űrlapon kérik a honvédelmi minisztertől a piros-fohér-zöld­­szinü hadiérem szalagján viselendő karddal és sisakkal díszített háborús emlékérem ado­mányozását. A katonai szolgálatot nem telje­sített egyének pedig a piroa-fehér-zöld sze­gélyű szalagon viselendő kard és sisak nélküli háborús emlékérem adományozását a minisz­terelnöktől kérik fehérszinü űrlapon. A kér­­vényürlapok ezidőszerint, a vitézi székeknél, továbbá a dohány tőzsdékben önköltségi áron vásárolhatók. Az űrlapokon megtalálható a szükséges utasítás arra, hogy a kérvény ki­töltésének és benyújtásának mi a módja. Min­den kérvény illetékmente«. — (ötezerszer fogott kezet újévkor az Egyesült Államok elnöke.) Egyike a leg­keservesebb dolgoknak, amelyek az Északamerikai Egyesült Államok elnökét érhetik.egy-egy esztendőben: az újévi üd­vözlés. Az .elnök és felesége a Fehér Ház­ban fogadják a gratulánsokat. akik mind kezet fognak az elnökkel is és az elnök­­nével is. Valóságos büntetésszámba megy ez. Az utolsó elnökök között egye­dül Roosevelt talált örömet a kézszoritá­­sokban és a megerőltető procedúrát minden nagyobb nehézség nélkül kiál­lotta. A későbbi elnökök, igy például Wilson is, lényegesen egyszerű«!tették az újévi fogadónapot és csökkentették a lá­togatók számát. Hoover, a mostani el­nök azonban a kézszoritások szertartását újból régi fényében állította vissza. Újév napján olyan süni tömegekben jelentek meg az üdvözlők, hogy Hoover és fele­sége összesen ötezer kézszoritást szenved­tek végig. Roosevelt elnök óta nem emlé­keznek ilyen rohamra. — (Budapest sakkcsapatbajnnkságainak ered­ményei.) A bajnokság II. osztályában Zugló— Cukrász 10 és fél:4 és fél, P. H.-—Erzsébetváros 11:4, Maróczy—Rákosliget 11:4, Wekerle—Sza­bók 8 és fél:6 és fél. A III. osztályban Nyom­dász—Rákospalota 10:5, Kaoez—Csepel 10 és fél: 4 és fél, Charousek—Bőrös 9 és fél:5 és fél, Kőbánya—Vasas 10 és fél:44 és fél, Lágymá­nyos—Kispest 10:5. Vasárnap, január 12-én az első osztályú csapatmérkőzéseket bonyolítják le. EGYESÜLETI ÉS TÁRSADALMI HÍREK. A Párisi Magyar Diákegyesület Utazási Osz­tálya, amely a „Mefhosz“ tanulmányutjait rendezi, február 15-én tanulmányutat indít Északafrikába. Útirány a következő: Buda­pest, Velence, Róma, Nápoly, Szicília, Pa­lermo, Tunisz, Constantine, Biskra, Alger, Oran, Marseille, Nizza, Monte-Carlo, Génua, Milánó, Budapest. A téli és tavaszi tanul­­mányutakra vonatkozó prospektust díjmente­sen megküldi bárkinek a Párisi Magyar Diák­egyesület Utazási Osztálya (Budapest, IX., Ferenc-körut 38., fsz., 2. Tel.: Automata 872— 74). Szóbtíli felvilágosítások a hivatalos órák alatt hétköznaponként d. u. 4—6 óra között. A Pataki Diákok Országos Szövetségének Budapesti Egyesülete az összetartás érzésének erősbitése és a testvéri szeretet ápolása céljá­ból jípiuár 11-én, szombaton este 8 órakor az Országház alsó éttermében társas vacsorát rendez. Az estén Panka Károly országgyűlési könyvtárigazgató a pataki Diákvilág Anek­dotakincse cimü müve II. kötetének anyagából fog felolvasni. A Regnum Marianum Szövetség Szenior Csoportja ma, csütörtökön este fél 9 órakor a Regnum Mariannmban (VII., Damjanich-u. 50.) rendes gyűlést tart. A Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben (IV., Reáltanoda-utca 13—15) ma, csütörtökön este fél 7 órakor Király Kálmán székesfővá­rosi műszaki főtanácsos vetített képekkel il­lusztrált előadás keretében számol be a lon­doni útügyi kongresszuson szerzett tapaszta­latairól. Vendégeket szívesen látnak. A Magyar Földrajzi Társaság ma, csütör­tökön délután 6 órakor a Pázmány Péter Tu­dományegyetem Földrajzi Intézetében (Mu­­zeum-körut 6—8) szakülést tart, melyen Hézser Anrél egyetemi magántanár „Emberföldrajzi feladataink“ cimmel ad elő. A Magyar Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége január 10-ér, péntekeD délután 6 órakor a Szent Gellért-szálló félemeleti külön­termében elnöki tanácsülést tart

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék