Uj Nemzedék, 1930. március (12. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-18 / 63. szám
8 Borbéki Maczky Emil ünnepi bemebe ■Mb B. mentgerliczei Jakab Irén dalokat énekelt Kamisin János zongorakíséretével. Majd Odl Dénes zárószavai után az Egyetemi Énekkarok a „Nem, nem, sohol“-t énekelték el A Honvéd- szobornál A Kossuth-szobor megkoszorúzása után a bajtársi egyesületek több száz főből álló díszesázadai a két kisérő fúvószenekar indulójának üzemeire a Lánchídon át a várba vonultak. Itt a Dísztéren katonás menetben tisztelegtek az egyetemi bajtársak a Honvéd-szobor előtt. Rohringer Endre mondott rövid beszédet, amelyben megemlékezett a szabadságharc hőseinek dicsőségéről és figyelmeztette az ifjúságot a jövő magyar kötelességeire. Lelkes szavai végén elhelyezte a Honvéd-szobor talpazatán az egyetemi ifjúság nemzeti szinszajiagos koszorúját. Délután háromkor a Múzeum-kertben folytatódott az egyetemi ifjúság hagyományos március tizenötödiki ünnepe hatalmas tömeg jelenlétében. A Nemzeti Múzeum Petőfi-lépcsőjéről Gulyás László szavalta el a „Talpra magyar!“-t. Innen a diákság zászlóval vonult a Petőfi-szoborhoz, ahol Kovács László hazafias verset szavalt, Eszterhás István ünnepi beszédet mondott, majd a magyar ifjúság hódolata jeléül megkoszorúzták a szabadságharci lány lelkű költőjének szobrát a Petőfi-téren. A Petőfi Társaság márciusi ünnepi nagygyűlése és Petőfi lakomája A Petőfi Társaság minden évben, március 15-ének megünneplésére tartja közgyűlését és ünnepélyes nagygyűlését, melyet mindig ünnepi lakoma követ a Petőfi-serleg megemelésével. Az idei nagygyűlést vasárnap délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották, amely zsúfolásig megtelt. Ott volt József királyi herceg, vitéz Tanító Béla szárnysegéd és vitéz Dréhr Endre parancsőrtiszt kíséretében, valamint József Ferenc kir. herceg is. Megjelentek továbbá: Almásy László, Sipőcz Jenő dir. polgármester, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Némethy Károly ny. államtitkár, Nagy Árpád h. államtitkár, Wassics Gyula báró h. államtitkár, Liber Endre tanácsnok, Almásy Lászlóné, Pekár Gyuláné, stb. Az elnöklő Pekár Gyula üdvözölte a királyi hercegeket és a közönséget, majd elmondotta „Nemzeti hagyományok értékelése“ című ünnepi megnyitóját.. Felvetette a kérdést: „várjon a mai sötét magyar éjszakákra csonkán, hol, merre bolyongunk a nemzetfentartó eszmények igazi csillagai irányában, jó után, vagy talán lidércfény után, rossz ösvényen haladunk-e. A nemzeti fundamentum szent hagyományaival jól sáfárkodunk-e, vagy tán e honfentartó eszmekincsekből egyet mást észrevétlenül máris feladtunk-e?“ Egymásután sorolta fel a magyar lelkiismeret intő figyelmeztetéseit, a világpolgári propaganda ellen. Petőfi költeményeiből vett idézetekkel válaszolt a nemzeti érzést kioltani törekvő kísérletek csábításaira. Ezután a mai divatos átértékelés fogalmát fejtegette és bizonyította, hogy létfentartó hagyományokat nem lehet átértékelni. Ennek határát Deák Ferenc jelölte meg: a hazáért mindent fel lehet áldozni, csak magát a hazát nem. Ebben a hamar feledő országban, — mondotta — a békevágyók ma már a feledés fátylát kínálják a közelmúlt, megtévedt elemeinek, akik résztvettek az ország tönkretételében s azok minden feltétel nélkül régi elveikkel bevonulnak féltve őrzött nemzeti hagyományainkhoz, kérdem, nem kell-e féltenünk e szent kincsünket, valamelyes „átértékelés“ veszedelmeitől? Nem kell-e féltenünk szent hagyományainkat, ha azzal a világnézettel keverednek, mely nemrég ép magyarságunkat irtotta, rombolta. Az irodalom nemzeti ügy, a nemzeti lét, vagy nemlét, a nemzeti élet vagy halál ügye. — E földön még minden legnagyobbat nem a gyökértelen nemzetköziség, hanem a gyökeres nemzeti érzés teremtett. A magyar poéziót ne csábítsák arra, hogy amikor minden más nemzet fanatikusan büszke nacionalista, épp a magyar költészet mondjon le nemzeti erejéről, szent hagyományairól. Az elnöki megnyitó után Lampérth Géza főtitkár olvasta fel jelentését, amelyben beszámolt az elmúlt év történetéről, a Petőfi társasággal kapcsolatos olasz eseményekről, a Lengyelországban terjedő Petőfi-kultuszról, az észt és finn Petőfi-fordításokról. Köszönetet mondott a Petőfi-szülőházhoz való zarándokút két szervezőjének, Berta Honának és Siklóssy Istvánnak. Elparentálta a társaság halottait és üdvözölte az új tiszteleti tagokat, Jakab Ödönt, Pekár Gyulát, Vass Józsefet és Antal Gézát, továbbá a levelező tagokat: Gulácsy Irént, Jankovich Marcellt, György Lajost, Jánossy Bélát és Milkó Izidort. Voinovich Géza a Petőfi Társaság kritikai nagydíjának a Gyulai Pál-díjnak odaítéléséről számolt be. A díjat a bizottság Ambrus Zoltánnak ítélte oda. Jakab Ödön két költeményét olvasta fel, Petri Mór hat költeményét mutatta be, Havas István pedig „Kossuth“ című versét olvasta fel. Mind a három poétát hosszasan megtapsolták. Hegedűs Lóránt bemutatta Jókai atyjának, ásvai Jókai Józsefnek a naplóját, és érdekes részleteket olvasott fel belőle, Komáromi János „Elvhűség három hétre“ című kedves humoros rajzát mutatta be. Végül Kiss Ferenc több Petőfi-költeményt szavalt el nagy sikerrel. A nagygyűlés után a Ritz-szállóban tartották meg az évenként szokásos Petőfi-lakomát, amelyen többek között megjelentek: József kir. herceg, Almássy László, Teleki Sándorné grófné és sokan mások. Az első köszöntőt Pekár Gyula a kormányzóra mondta. Ezután József Ferenc királyi herceg méltatta a Petőfi Társaság nemzeti munkáját és a Petőfiserleget a társaságra emelte. Az ünnepi serlegbeszédet Szathmáry István mondotta. Arról beszélt, mennyiben felel meg meg Petőfi forradalmi költészete a szabadságsághős ama fenséges, utolérhetetlen ideájának, melynek Petőfit nemcsak a magyar nép tartja és milyen volna Petőfi költészete ma, mit írna, ha 70—80 évvel később születik, Petőfi korában forradalminak lenni egyet jelentett a legizzóbb magyar hazafisággal, egyet jelentett a három évszázados bilincsek szétzúzására irányuló apostoli elhivatottsággal. Egészen bizonyos, mondotta, hogy Petőfi lenne ma a magyar fájdalomnak, dacnak, a soha bele nem nyugvásnak, a magyar irredentizmusnak legtüzesebb dalnoka. Sipőcz Jenő polgármester megköszönte az elnök hozzá intézet szavait, melyek szerinte a székesfővárosnak szóltak. Beszélt azokról a reminiszcenciákról, melyek az irodalomszeretetet benne mindig éltették. Látta, hogy az irodalom hogyan ragadja magával az embereket. Nagyobb hatalom mint a sajtó, mert az csak egynapos életű, az irodalom a jövőnek szól. Hálás a magyar irodalom iránt, mert az teremtette meg a fővárost. Kisfaludy, Vörösmarty és Petőfi a márciusi időkkel tették érzelmi centrummá Pestet. Budapest örökké hálás lesz a magyar irodalomnak, de csak a nemzeti irodalomnak. A nemzeti irodalom védelmét látja a Petőfi Társaság szellemében. Poharát a társaságra és annak elnökére ürítette. Beszédet mondott még Kiss Menyhért, aki a nagygyűlés szereplőit köszöntötte fel, Almássy László, aki Petőfi Sándor szellemi hatalmáról beszélt és Petri Mór, aki az új tiszteleti tagokra ürítette poharát. Milotay István márciusi beszéde A háború előtti évtizedekben hagyomány volt, hogy az újságírók március tizenötödikén fehér asztalnál találkoztak és valaki közülük ünnepi beszédet mondott a sajtószabadság emlékünnepén, kezében a remekmívű Jóseai-serleggel. Az utolsó ilyen szabadságlakoma a háború kitörése előtt, 1914 március tizenötödikén volt. Az újságírók hosszú idő után első szabadságlakomájukat most tartották, amikor éppen százötven esztendeje, hogy Ráth Mátyás megindította az első magyar újságot. Körülbelül kétszáz újságíró jelent meg az ebéden.z A Jókai-serleget Milotay István emelte és tartalmas, nagyszabású beszédben szólt a százötven év előtti hősökről, a nyolcvan év előtti március hőseiről és azokról az egyetemes eszményekről, amelyek kell, hogy minden újságíró lelkét eltöltsék. A beszédet sűrűn szakították meg a jelenlévők tetszésnyilvánításai, majd szavainak végén percekig tartó tapssal és éljenzéssel köszöntötték Milotay Istvánt. Újságírók a kormányzó előtt A magyar újságíró testületek képviselői március tizenötödikén délelőtt tisztelegtek a kormányzó előtt, hogy kormányzásának tizedik évfordulója alkalmából átadják az újságíró-testületek hódoló feliratát. Márkus Miksa udvari tanácsos üdvözölte a kormányzót, és átadta a hódoló feliratot, a pergamenre írt művészi oklevelet. Az üdvözlésre Horthy Miklós kormányzó beszéddel válaszolt. Az újságíróknak — mondotta — nemcsak a ma történetíróinak, de történetcsinálóknak is kell lenniök. Cselekvő részt kell vállalni az újságírónak a magyar sors kialakításának küzdelmében. A kormányzó végül a fokozott felelősségérzetről beszélt, mely nélkül a hatalom visszaéléssé és minden erő rombolássá fajul. Ünnepség a Pátria Klubban A Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja március 15-én Szentkirályi utcai helyiségeiben díszvacsorát rendezett, amelyen a klub tagjai igen nagy számmal vettek részt. Az ünnepi beszédet Lendvai István volt nemzetgyűlési képviselő, az Új Nemzedék főmunkatársa mondotta, aki főként a forradalmaik tanulságaival foglalkozott és azt a megállapítást tette, hogy az októberi forradalomért a magyar középosztályt, főként a hazafias alapon álló írók és hírlapírók rendjét, felelősség nem terheli■ Az olasz fasizmus eredményeiről megemlékezve, elmondotta, hogy leginkább jellemző talán a fasizmus céljaira, hogy Garibaldi szobrát, amelyet még a szabadkőműves Olaszország állított fel, kijavíttatta, illetve a felírást a szobron megváltoztatta. Ez a jelentéktelennek látszó tény rendkívül jellemző és arra mutat, hogy azt a gondolatot, amelyet a szabadkőművesek Garibaldi személyén keresztül ki akartak maguknak sajátítani, a fasizmus visszapörölte. Nekünk is vissza kell porolnunk a sajtószabadságnak és általában a szabadságnak az eszméjét azoktól a baloldali elemektől, akik azt kisajátítani igyekeznek maguknak. Ezeknek a jelszavaknak a hangoztatása mellett tették sorba a magyarországi baloldali pártok 1918 októberében Nagymagyarországot. Lendvai ezután arról emlékezett meg, hogy Magyarország mai helyzetében igen fontos tényező a kulturális fölény, de ez még önmagában nem elegendő arra, hogy végső és szent céljainkat elérjük. A kultúrfölény mellé fegyverek is kellenek, amelyek azt megvédik. Uj Nemzedék Kedd, 1930 mfeetas 18. Újabb véres fegyenclázadás egy amerikai fegyházban — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Newyork, március 15. Újabb véres fegyenckitörés volt pénteken a trentoni fegyházban, New jerseyállamban. Mikor a déli étkezés után a fegyencek elhagyták a közös ebédlőtermet, egy Evens nevű életfogytiglani fegyházra ítélt fegyenc revolvert rántott és agyonlőtt egy fogházfelügyelőt. Egyelőre megmagyarázhatatlan, hogyan jutott a fegyenchez a revolver. Evens a fogházfelügyelő agyonlövetése után elbarrikádozta magát egy üres cellában és revolvertűz alatt tartotta a fogház őrszemélyzetét. Két fegyőrt súlyosan megsebesített. Az elszánt fegyencet végül is halálra sebezte a fegyőrök sortüze. Időközben a fogházigazgatóság riasztójelzéseire nagyobb csapat rendőri készültség érkezett a fegyházhoz, úgy hogy a többi fegyenc meg sem kisérelte a kitörést. — ~ skelín MI CSILLÁR «Böltégletét besiersi, tekintw mafia Elektra csillár VII., Dob utca 42. kiállítását. Címre tevék figyelt!. Kérjen képes árjegyzéket Telefon József £26—-ff sapssssafiggoesosssas——— NAPI HÍREK — (Fényképezőgép és daktiloszkópiai készülék is lesz a csendőrségi nyomozók motorkerékpárján.) Jelentette az Új Nemzedék, hogy a csendőrség nyomozó alosztályokat állít fel és ezután motorkerékpáros csendőrök fognak vigyázni a vármegye közbiztonságára és őrködnek az országutak közlekedésének rendjére. A csendőrség nyomozó alosztályai márcniusban megkezdték működésüket. A nyomozó alosztályok jelenleg Szombathelyt, Debrecenben, Szegeden és Budapesten működnek, a szombathelyi alosztály működési köre pedig a pécsi csendőrkerületre is kiterjed. Minden egyes alosztálynak különleges konstrukciójú gépkocsi fog rendelkezésére állani, hogy az alosztály a bűncselekmények színhelyén minél gyorsabban megjelenhessen. A gépkocsit ellátják a modern kriminalisztika követelményének megfelelő minden felszereléssel, fényképező géppel, daktiloszkópiai készülékkel, távbeszélő készülékkel, mikroszkópokkal, fényszórókkal stb. A rádióvevőállomás pedig lehetővé teszi, hogy az alosztályok azrszágos körözésekbe a legrövidebb idő alatt bekapcsolódjanak. (Nemzetközi hadirokkant kongresszust akarnak összehívni Budapesten. A Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetségének nyolcadik kerületi csoportja varsárnap tartotta évi közgyűlését a régi képviselőházban. A gyűlés szónokai beszámoltak a csoport működéséről. Ezt mutattak a hadirokkantak szomorú helyzetére és örömmel üdvözölték azt a hivatalos kijelentést, hogy már megkezdődtek a hadirokkant törvény előkészítő munkálatai. A tisztújítóév során Göndör Sándor dr. polgári iskolai tanárt választották meg elnöknek. A gyűlés végén vitéz árvátfalvi Nagy István, a HONSz országos igazgatója beszélt és bejelentette, hogy Budapesten nemzetközi hadirokkantkongresszust akarnak összehívni. (Halálozás.) Hauer István március 14-én, 64 éves korában, Budapesten elhunyt. Temetése tegnap délután volt a farkasréti temetőben. Halálát özvegye, született Artitschek Viktória és gyermekei László, Jolán, Margit és két unoka gyászolja. Bobai Györffy Zoltán honvédszázados, több katonai érem tulajdonosa, a harctéren szerzett betegségében március 14-én elhunyt. Temetése ma, hétfőn délután négy óraikor lesz a farkasréti temetőben. (Szeged húszezer frank segítséget küld a francia árvízkárosultaknak.) Szegedről jelentik: Somogyi Szilveszter polgármester a város vezető tisztviselőivel rendkívüli értekezleten elhatározta, hogy a délfranciaországi árvíz károsultjainak húszezer frank segítséget küld. Szeged városa ezzel valamiképen viszonozni akarja Franciaországnak, hogy 1883-ban kétszáznyolcvanháromezer forintot gyűjtött össze és küldött a szegedi árvízkatasztrófa károsultjainak.2653 ipari szakmunkás keres, 49 kaphat foglalkozást.) A Budapesti Hatósági Munkaközvetítő (VIII. József utca 33. Telefon: József 320—86) március 12-iki kimutatása szerint foglalkozást kaphat: 49 ipari szakmunkás, 1 betanult (gépmunkás) és gyári segédmunkás, 12 szolga, kifutó, kocsis, 121 tanonc. — Foglalkozást keres: 2652 ipari szakmunkás, 939 betanult (gépmunkás) és gyári segédmunkás, 399 gyári és egyéb napszámos, 418 szolga, kifutó, kocsis, 146 magántisztviselő, 133 kereskedelmi alkalmazott, 132 állandó háztartási alkalmazott, 180 kisegítő háztartási takarítónő, mosónő, vasalónő, 7 tanonc. Modern szájápolás. Legújabb megállapítások szerint ma a fogyasztók nagy része a praktikus tubusformában előállított puha fogpasztát, vagy fogkrémet kedveli egy kellemes szájvíz és egy jó, a fogközökbe is behatoló fogkefe kíséretében. Ez az az eszköz, amellyel a száj és a fogak hygiéniája elérhető. Németországban kb. 6 millió ember Chlorodont fogpasztát használ a mindennapi száj- és fogápoláshoz. Az így felhasznált Chlorodont fogpaszta mintegy 80 százalékát teszi az összes német fogpaszta szükségletnek. De más országokban, különösen a tengerentúli országokban is jelentős a Chlorodont fogpaszta szükséglete. Ez a nagy közkedveltség a Chlorodont fogpaszta hasonlíthatatlanul kiváló összetételének tulajdonítható. SALVATOR-FORRÁS a vese, hólyag, rheuma-gyógyvize a húgysavas csapadékot feloldja és ilyenek képződését megakadályozza, • rheumás ,, fájdalmakat megszüntet, • vese- és hólyaghomokot eltávolít a cukorbetegek gyógyitala. Üzletvezetőség: Budapest, ■rztébtl-ttf 1. Rém,