Uj Nemzedék, 1930. április (12. évfolyam, 74-97. szám)
1930-04-01 / 74. szám
....iS mm 111 ^—JJfsmmm pályaudvaron IS 111. «MH gjgft fMWMWBR. PSHPWyfflMBBWBBr BffiiaaBr ridk kiadóhivatalok, io.- Ki,d.u„k au. jí8b )»»MMKÍ laprTBgHBiSili gnwiw HfflsggHHB3Mu, oi..áth*..i.iM n. •«, • imát«,V. dlj.,.bi. MHW MBR IBaM Mkau HM . JHouV r«d.: Ant to»-«, »..Márta. ^ sí*.«.* XI. évfolyam 74. (3106.) szám + MCCtitl # Budapest.1930 április 1. i ------a ■ — ■ —- k millT Ilii -- I --- I n, - ÍT —111 III, m - II II II ~~"I—Mii A vörös kakas Anélkül, hogy félre akarnék verni a harangokat, megállapítják, hogy Budapesten, túl a világvárosi arányokon is egyre gyakoribb a veszedelmes tüzeset. A legutóbbi szombati tűzkatasztrófa három emberéletbe került s a három megszenesedett holttest, túl az anyagi káron, komoly figyelmeztetés a főváros illetékes hatóságai felé. Nem akarunk senkit sem gyanúsítani, de meg kell állapítani azt, hogy az utóbbi hónapok nagy tűzkatasztrófái legtöbbnyire úgy keletkeztek, hogy szerelő munkások dolgoztak az épületeken, vagy a háztetőkön, s elég volt egy kipattanó szikra, vagy a legcsekélyebb gondatlanság arra, hogy lángba boruljon a tető, értékek pusztuljanak el, emeleteket lakoltassanak ki és szomszédok rettegjenek a tűz tovább harapózásától. Hála a kitűnően fölszerelt budapesti tűzoltóság éberségének és ügyességének, ezek a tetőtüzek nem terjedtek tovább, nem csaptak át a szomszédos házakra és házsorokra, de mert a vörös kakas látogatása a budapesti bérházakban kezd nagyon gyakori lenni, valamiképen elejét kell venni az esetleges nagyobb szerencsétlenségeknek. Hogy hol van a hiba, nem tudjuk. Várjon az elmúlt évtizedek házépítési rendszere-e a hibás, amely meglehetősen nagy és sok faanyagot kívánó tetőket húzott a budapesti házakra, vagy az emberi óvatosság és elővigyázatosság kevés, döntsék el a szakértők. De a főváros polgársága mindenesetre megkívánhatja, hogy életének és vagyonának biztonsága ne kerüljön hétről-hétre újabb veszedelembe. Ha a tetőt ki kell javítani, vagy a házon szerelési munka van, azt mindenesetre el kell végezni. De a fővárosnak és a tűzoltóságnak karöltve meg kell találni azt a segítő eszközt, amelynek alkalmazása meg fogja nyugtatni egyrészt a főváros lakosságát, másrészt pedig a munkavállalókat. Mert, ha a tűzesetek a jövőben is ilyen gyakorta ismétlődnek meg, mint az elmúlt napokban, egyrészt a lakosság lesz jogosan ideges, ha feje fölött szerelő munkásokat lát dolgozni, másrészt a munkavállalók sem szívesen szánják magukat a tetőjavításokra és a szerelési munkákra, ha folytonosan ott lebeg fejük fölött a tűz és a rendőri letartóztatás réme. Hinni akarjuk, hogy a fővárosnál minden esetben bejelentik, ha valamelyik házon tetőjavítási vagy szerelési munkát kell elvégezni. A főváros a bejelentést ne vegye egyszerűen tudomásul, hanem rendelje el a legkörültekintőbb óvatosságot. Legegyszerűbb volna, ha minden ilyen tető- és épületjavításhoz, amely tűzveszéllyel jár, tűzoltót rendelnének ki, akinek ébersége gondoskodna arról, hogy a véletlenül kipattanó szikra ne hozzon veszedelmet a házra és a szomszédokra. Hogy ez pénzbe kerül? Döntse el a főváros, hogy a tűzoltó kiküldésének költségei a főváros költségvetését, vagy a háziurak, esetleg a szerelővállalkozók budgetjét, vagy a biztosító intézetet terheljék-e, amelynél a ház biztosítva van, de ennek az óvintézkedésnek bevezetését pénzügyi kérdések nem akadályozhatják meg. Minden költ£,égvetési többletnél, a Háziurat. (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Megtiltotta a főváros az utcatrümtözését, mert nem elég a vízművek vízöszlete Ötfokos hideget mértek a Tiszántúl Még a héten megkezdődik a kereskedelmi tárgyalás Magyarország és Törökország közt. . Ausztria javaslatára alkalmasint a „szomszédjog“ beiktatásával új magyar-osztrák búzafront alakul Ausztria, Németország, Franciaország, Csehország, Lengyelország egyszerre emeli a búza- és lisztvámokat, hogy védekezzék a behozatal ellen . A kétmilliós bécsi piacért versenyez Magyarország és Jugoszlávia *r.,d -y.l A') ii • * '• t j: \ ... \ Szenzációs részletek a magyar és osztrák gazdaképviselők bizalmas tanácskozásáról Az Új Nemzedék tudósítójától A magyar búza élet-halál küzdelmében újabb jelentős állomáshoz érkeztünk: Ausztria, mint beavatott körökben mondják, fel akarja mondani a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződést. Ennek a rendkívül nagyjelentőségű lépésnek két következménye lehet. Az egyik esetben Magyarország és Ausztria között kitörne a legélesebb és legelkeseredettebb vámháború, amelyet természetesen mindkét ország lakossága erősen megszenvedne. A másik eset az lehet, hogy Magyarország és Ausztria új kereskedelmi szerződést köt, amely lehetővé teszi a kölcsönös érdekek kielégítő védelmét. A kérdés középpontjában a búzakivitel áll. Hírt adott az Új Nemzedék arról, hogy magyar gazdaképviselők és a gazdatársadalom más, számottevő egyéniségei még a múlt évben előkészítő tárgyalást kezdtek az osztrák parlament tekintélyes gazdaképviselőivel és Ausztria gazdaszervezeteinek több vezetőjével a bécsi piac gabonaellátása és az osztrák gabona árszabályozása kérdésében. A tárgyalás hátterében nem kizáróan a magyar agrárprobléma áll, hanem az a fenyegető veszedelem, amely Európa valamennyi búzatermelő országa fölött lebeg az amerikai búza rettenetes erejű előretörésének nyomán. Az európai államokban már megérett az európai agrárszolidaritás gondolata. Látják, hogyha az európai agrárlakosságot az amerikai búza versenye proletarizálja, ezzel az európai ipar leghatalmasabb fogyasztó közönsége vész el. A magyar—osztrák gazdasági tárgyalás konkrét eredményre nem vezetett, mert a megegyezés végeredményben erősen érintette volna más gazdasági körök érdekeit, köztük például a malomkartel számításait. Most, amikor aktuálisabb a magyar agrárválság, mint valaha, erre a kérdésre is vissza kell térni és pedig mindenekelőtt az osztrákokkal való viszonylatban, mert a négymilliós Berlin után I Bécs kétmillió lakosa a legértékesebb és legnagyobb felvevőképességű fogyasztópiacot jelenti Európában a mi szempontunkból. Az Új Nemzedék munkatársa kérdésére Szabó Sándor, az egységes párt alelnöke, a kisgazdaképviselők vezetője, igen érdekes nyilatkozatot tett ebben az ügyben. A közös agrárfront kérdése az értékesítési nehézségek következtében vetődött fel. A különböző konferenciákon, Paksban, Bukarestben, majd a múlt évi, budapesti nemzetközi agrárkongresszuson újabb és újabb lökést kapott ez a gondolat. A legnagyobb aktualitást az a körülmény adta, hogy Amerika borzalmas erejű búzaversenye az európai kiviteli államokat gazdasági és szociális szempontból kétségbeejtő problémák elé állította. — Amerikában a technika minden eszközével, gépüzemmel folytatják a mezőgazdálkodást. Nálunk a kormány évről-évre elrendeli, hogy aratógépek nélkül dolgozzon a mezőgazdaság, mert kenyeret kell adni az embereknek. A tengerentúl az arató-, cséplőgépek és egyéb technikai berendezés révén szinte órák alatt a kész zsákokat dobálják a szállítóeszközökbe. Európa és különösképpen Magyarország a gépüzem versenyét nem bírja. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy közös termelési formát és új értékesítési lehetőségeket keressünk. Így merült fel az a gondolat, hogy nekünk esetileg egy külön lépés sikeres eredményeket biztosíthat az értékesítés szempontjából. Itt elsősorban Középeurópa egyik legnagyobb piacára, Bécsre gondoltunk. A válságnak és az új megoldás keresésének a hullámai átcsaptak Jugoszláviába is, amelynek ugyancsak életbevágó érdeke, hogy a bécsi piacra bejusson. Az érdekközösséget azonban azzal a hasonlattal magyarázhatom meg, hogy ez ugyanaz, mint amikor egy ajtón két ember egyszerre akar bemenni. Minden állam, amely a bécsi piacra importál, nekünk ebből a szempontból konkurrensünk, így érlelődött meg az a terv, hogy igyekezzünk a bécsi piacon érdekelt osztrák agráriusokkal közös platt, korínra jutni. j , * A.. . A bécsi piacellátása és ott az árak szabályozásának kérdésében kellett keresnünk a helyes megoldást. Ebből eredtek azok a tanácskozások, amelyek a múlt év óta folynak és amelyek tulajdonképpen ma sincsenek befejezve. — Az egész akciónak aktualitást biztosított az a tény, hogy valamennyi fogyasztóállam élhet, hozta a vámok emelését. — Tudunk a francia kormány ilyen intézkedéséről, Lengyelország vámemeléséről, a csehek hasonló terveiről. Az osztrák kormány is lépést kíván tenni ebben az irányban: a búza- és lisztvámok óriási irányú felemeléséről beszél ^ wifi, JLCfc -CT H «*£**'•