Uj Nemzedék, 1931. február (13. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-04 / 27. szám

IS­Ui Nemzedék Szerda, 1931 február 4. A Vatikán rádió­­állomása már beszélt Amerikával . Az Uj Nemzedék tudósítójától,­­Vatikánváros, január­ 3-A pápa h­étfőn délután megtekintette a Va­tikán­ kertjében felállított új rádióleadóállo­mást, amelyet az állomás vezetője részletesen bemutatott és elmagyarázott neki. Január 21-én éjjel Maroni szenátor az állomásról már összeköttetést tudott létesíteni Ameriká­val, úgy hogy az állomás bármely percben megkezdheti munkáját. Repülőszerencsétlenség címfelvétel közben — Az Új Nemzedék tudósítójától — London, február 3. .Különös repülősezeren­csétlenség történt hétfőn délben az angol főváros északi ne­gyedeiben. Filmfelvétel közben egy repülő­gép kényszerleszállást akart végrehaj­tani. Az alacsonyan levő gép kénytelen volt a külváros egyik utcájában leeresz­kedni, földet érve azonban a gép tovább rohant és teljes sebességgel egy ház fa­lába ütődött. A gép­­teljese­n darabokra zúzódott, a két filmoperatőr és a pilóta azonban szerencsére csak könnyebb sérü­léseket szenvedtek. Börtönre ítéltek egy skót futballistát, mert meg akarta vesztegetni a játékosukat — Az Új Nemzedék tudósítójától — London, február 3. A glasgowi törvényszék háromhavi börtönbüntetésre ítélte Kyle Archibald ismert skót futballistát. A futballjáté­­kosnak az volt a bűne, hogy a Hamilton­ klub játékosait száz font sterlinggel­­meg akarta vesztegetni. Azt­ akarta ugyanis, hogy a megvesztegetett játéko­sok „lefeküdjenek“ és hagyják magukat megverni. Drágakövek és aranyból vert ékszerek tömegét talál­­ták az egyiptomi királynő­­sírban — Az Új Nemzedék tudósítójától — London, február 3. A Selim Hassan egyiptomi régész által a Sphinx közelében felfedezett királynősír az egész környéken eddig az egyetlen lehet, me­lyet nem bántottak a­ sírrablók. A legújabb le­írások szerint a múmiát teljesen ékszerészben találták. Fején egy 24 hüvelyk kerületű drá­gakövekkel ékesített aranykorona volt, melyet két gyönyörű lótuszvirágot ábrázoló arany pánt erősített a fejhez. Mindkét lótuszvirág felett egy hosszú esérfi „yakhu“ madár alakja látható vert aranyból. A korona elől színes drágakövekkel van kirakva, körülötte lótusz­­levél díszítmények. A múmia nyakán egy re­mekművű arany nyaklánc függött, mely aranyszálakra fűzött, arangy fenyődobozok­­ból áll, karján hieroglif alakú, arany és ezüst karkötők ,bokáin két remekművű arany pe­rec. A szarkofág közül 78 csiszolt márvány vá­zát és 4 agyag vázát, továbbá számos agyag­ból gyúrt kéz, és lábujjat találtak. A bécsi pályaudvaron elrabolták egy úriasszony 300 ezer frankot érő ékszereit — Az Új Nemzedék tudósítójától — Bécs, február 3. Térni Edit, egy bordeauxi ügyvéd felesége jelentést tett a keleti pályaudvar rendőrségé­nek, hogy amikor a budapesti gyorsvonatból kiszállt, elrabolták tőle fekete női kézitáská­ját, amelyben nagyértékű ékszer volt. A táská­ban a többi között gyöngysor volt 87 rózsa­­fényű igazgyönggyel. A teljes kár mintegy 300 ezer frank. A Mezőgazdasági Kamara ötödik búza­­napja, Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara február ötödikén, csütörtökön dél­után öt órakor tartja a Magyar Tudomá­nyos Akadémia előadótermében ötödik búzanapját, amelyen Vajda Béla kenyér­gyári igazgató és Staub Elemér, a Ma­gyar Mezőgazdasági Kiviteli Intézet elnöke tartanak előadást. Közgazdaság / _____ Svájcból nagyon olcsó kölcsönajánlatok­­kal árasztják el a budapesti bankokat A svájci frank-kölcsönök egy százalékkal olcsóbbak a dollár- és fontkölcsönöknél — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A budapesti pénzpiacon a januári ut­­tlnió, amely összeesvén a februári házbér­­negyeddel, rendesen a pénz drágulását szokta magával hozni, az idén igen neve­zetes változást hozott. A svájci tőke figyelme fordult Magyar­­ország felé és meglepően olcsó rövidlejá­ratú kölcsön ajánl­atokkal árasztotta el a budapesi bankokat. A háromhónapos svájci frank-kölcsönöket a dollár- és fontkölcsönknél egy tel­jes százalékkal olcsóbban kínálják a budapesti nagybankoknak. Míg a h­á­­romhatnapos dollár- és fontkölcsönért há­rom és háromnegyed-négy egynegyed százalékos kamatot kérnek, a svájci frank-kölcsönök két és háromnegyed-há­rom egynegyed százalékért bőven állnak a budapesti nagybankok rendelkezésére. A külföldi pengőkölcsönök is lényegesen olcsóbbak lettek, mert a Magyar Nemzeti Bank öt és fél százalékos leszámítolási kamatlába mellett Svájcból a háromhó­napos pengőkölcsönöket négy egynegyed­­négy háromnegyed százalékkal kínálják. Sajnos, a rövid lej­ára­tú hiteleiknek ez a nagymértékű olcsóbbodása nincs kihatás­sal a gazdasági élet helyzetének megjavu­lására, mert a hosszúlejáratú kölcsönök piaca változatlanul stagnál és magyar zálogleveleket a nagy pénzbőség mellett sem lehet a külföldön elhelyezni. Miután a mezőgazdaság ilyen körülmények kö­zözött továbbra sem tud beruházásokat végezni és az építkezés sem tud, megin­dulni, a vállalkozás sem keresi a rövidle­­járatú váltókölcsönket A nagybankok ennek következtében csak igen mérsékelten veszik igénybe az olcsó külföldi pénzt, mert nincsen mód­jukban azt kihelyezni. Az elsőrendű ke­reskedelmi váltók iránt az érdeklődés olyan nagy, hogy a bankok már hat szá­zaléknál olcsóbban is elfogadják azokat leszámítolásra. A vidéki pénzintézetek hat egynegyed százalékért kapják a visszleszám­ítolási hitelt, aminek követ­keztében a vidéken is lényegesen eny­hülnie kell a hitelválságnak. A svájci pénznek ez a jelentékeny ol­csóbbodása is összefüggésben van azzal az akcióval, amely — mint az Új Nemze­dék már megírta — a hosszúlejáratú köl­csönök piacát akarja föléleszteni, Svájc­ban a kétszázalékos bankkamatláb mel­lett a takarékbetétek után már csak egy százalék kamatot fizetnek a bankok, míg a záloglevelek hét százalékot is jöve­delmeznek. Kétségtelen, hogy ez a nagy pénzbőség, amely már a rövid időre való elhelyezkedést egészen lehetetlenné teszi, előbb-utóbb arra fog vezetni, hogy a kül­földi tőkésközönség ismét megkezdi a nagy kamatozású záloglevelek vásárlá­sát. Ez lesz az az idő, amikor nálunk is megindul a gazdasági helyzet megjavu­­lása. i­i­ Bsagamnew'iii» — Országos szervezetté alakul a gazdák­­ közös árubeszerző akciója — Az Új Nemzedék tudósítójától — A mezőgazdaság tudvalévően a karte­lek képződésére majdnem alkalmatlan és az egyedüli mód és eszköz, amellyel a gazdák a­ kartelekkel szemben védekez­hetnek az, ha nyersanyagszükségletük be­szerzésére tömörüln­ek, azaz, ha a meg­számlálhatatlan nagyipari kartellel szem­­ben egységesen lépnek fel, ha bevásárlá­saikat, nagy­­tömegben egységesen végzik és a nagyban való bevásárlás olcsóbb áraival igyekeznek termelési költségei­ket csökkenteni. Köztudomású, hogy a gazda csak nagy nehézségek árán, a leg­több esetben a termelési költségek alatt tudja terményeit értékesíteni, viszont a gazdaság viteléhez nélkülözhetetlen ipari cikkeket a kartelek hatalmi túltengése folytán csak rendkívül magas áron tudja beszerezni. Két évvel ezelőtt indult meg a felső­­dunántúli mezőgazdasági kamara körze­téhez tartozó területen a gazdáknak a közös beszerzést célzó mozgalma. A gazdablokk­ba tömörült gazdák elsősorban a műtrágya-gyárakkal, a széntbányákkal, az olaj-, benzin-, pet­róleum nagyvállalatokkal kezdtek tárgyalást és jelentős megrendelések ellenében sike­rült is kedvező árengedményt elérniük. Azonban az érdekelt ellenkör­telek, is ak­cióba léptek és igyekeztek a­­ gazda­­blokkba belépett uradalmakat külön-kü­­lön még nagyobb egyéni kedvezésekkel elhódítani a tömörüléstől, ami eredmény­­­yel­ is járt, amennyiben a blokk tagjai­nak földterülete lassan megcsappant. Ennek az volt az oka, hogy a belépési nyilatkozat nem tartalmazott, különösebb szankciókat. A múlt esztendő elején a miskolci gaz­dasági kamara területén hasonló szerve­zetbe tömörültek a gazdák s mivel ez a szervezet már sokkal szigorúbb szank­ciókat alkalmazott önként belépő tagjai­val szemben, a közös beszerzésre irá­nyuló akcióhoz csakhamar háromszáz­­ezer katasztrális holddal rendelkező gazdatársadalom csatlakozott. A felvi­déki gazdák akciójukkal, amint arról az Új Nemzedék is megemlékezett, igen je­lentős eredményeket ért el. Ez a ked­vező eredmény arra ösztönözte az ország más vidékeinek gazdáit, hogy hasonló formában tömörüljenek, így a már meg­levő felvidéki, Fehér-, Somogy-, Vesz­­prém-megyei alakulatok után megala­kult a vas megyei gazdák közös árube­szerzési csoportja is, amelyhez csatlakoz­tak a sopron megyei és a zalamegyei gazdák is. A törekvés most arra irányul, hogy az egyes vidéki csoportosulások között kap­csolatot teremtsenek és a közös árubeszerzést országos szer­vezetté alakítsák, ami már egyébként kialakulóban is van. Eddig túlnyomó részben a nagy- és kö­zépgazdák csatlakoztak a mozgalomhoz. Most azonban már a kisgazdák is a kö­zös beszerzési akcióba való bekapcsolódá­sukat sürgetik. Ezt olyan módon kérik, hogy a csoportosulás az egyes gazda­köröktől és községektől ne kívánja előre fix tételek lekötését. Ehelyett a megálla­podásban az intézőbizottság arra köte­lezte a cégeket, hogy az előre megállapí­tott, kialkudott árakon az egyes gazda­körök és községek ott fedezhessék a kis­gazdák szükségleteit. Ennek a mozgalom­nak egyébként egyre több híve van, hi­szen a felvidéki gazdák mozgalma gya­korlatilag is bebizonyította, hogy a kö­zös beszerzéssel pozitív eredményeket le­het elérni. Ennek a közös beszerzésnek az eredménye az volt, hogy katasztrális hol­danként egy két, sőt három pengőre­ is csökkent, a rezsiköltség­ tudósítójától . A budapesti termény­piac árai A gabonapiacon a forgalom vontatot­tan indult. A tengerentúli termény­­piacokról kedvezőbb jelentések érkeztek, amelyek arról számoltak be, hogy a ke­reslet megélénkült. A külföldi, termény­­piacokról érkezett kedvezőbb jelentések­kel, kapcsolatosan nálunk is ár­ja villásra, számítanak. A piac tájékoztató árai: búza tiszavidéki (77—81 kg-os) 13.80—14.75, jász­­sági (77—81 kg-os) 13.70—14.45, egyéb szár­mazású (77—81 kg-os) 13.65—14.35, rozs 10.10—10.20, takarmányá­rpa első rendű 15.50—16.25, másodrendű 15—15.25, sörárpa felsőmagyarországi 19—22.50, egyéb 17— 19. zab elsőrendű 19—19.50, másodrendű *18.50-18.80, tengeri tiszai 13.20...13.50, buzakorpa 10.40—10.50 pengő mázsánként. A különféle magvak és a burgonya ára: Burgonya Weltmann étkezési 5—5.30, ipari 3.30—3.70, Krüger étkezési 5.20—5.40, Ella étkezési 5.75—6.20, nyári rózsa. 13.50— 15.50, őszi rózsa 8.30—9.20 pengő mázsán­ként a budapesti tőzsde árjegyzése szerint. — Magvak: káposztarepce 26—27, köles 13—15, lucerna 145—146, lóhere nyers aram­­­kés 165—185, tavaszi bükköny 19—20.50, lenmag 31—36, tökmag 21.50—24.50, narura­­forgóm­ag 13—14, kék mák 79—81, muhar­mag 13—14, csillagfürt 14—15, Viktória­­borsó 14—18, zöldborsó express 13—16, fe­hér bab 23—24, gyöngyba­b fehér 31—33, fürjtab 26—32, lencse kisszemü 18—32 pengő mázsánként. A liszt ára a fővárosi és a nagyobb vi­déki mialm­ókál februárra bolettával, forgalm­aidó nélkül: dara 33 50—34.50, bú­zaliszt duplanullás 32.20—32.70, nullás 31.70 —32.70, kettes 27.70—29.26, négyes 26.20— 26.70, ötös 23.50-24. hatos 19.50—20. hetes~ 17—17.50, hét és feles 18 50— 17. hét és háromnegyedes 16—16.50,­­nyol­cas 14.50—15, rozsliszt nullás 29—29.50, egyes 19—19.50, kettes 15.50—16 pengő má­zsánként. Mechanikus számvitel Ezzel a címmel az napokban hagyta el a nyomdát a Közgazda­­sági Egyetem növendékeinek háromszáz oldal­­as kiadványa, melyet Karch Kristóf dr. pro­fesszor tízéves egyetemi tanári működése al­kalmából Schranz András dr. tanársegéd szer­kesztett. Az ízlésesen kiállított munka a nagy racionalizálási folyamat eredményeképen elő­állott irodai munkareform kérdésével foglal­kozik. Különösen figyelemreméltó a könyv szerkesztőjének az a törekvése, hogy az elmé­leti megállapítások mellett igen nagy­­terüle­tet juttatott a jól alkalmazott munkareform gyakorlati keresztülvitelének bemutatására. Értékes fejezete a könyvnek Nagy Sándor Zsigmond és Kardi Pál értekezése. A gondos szerkesztést bizonyítja a könyv végén talál­ható bibliográfia is, mely kimerítően sorolja fel a szakirodalom eddig megjelent munkáit A könyvet a Kilián könyvkiadó vállalat adta ki és ára 12 pengő. A valuták árfolyama. A valutapiac tájékoz­tató árfolyamai: Egy angol font 27.70—27.85, száz cseh korona 16.85—16.97, száz dinár 10.02—• 10.10, száz dollár 569.75—572.75, száz francia frank 22.40—22.70, száz hollandi forint 229.60— 220.60, száz lengyel zloty 63.85—64.25, száz lej. 3.37—3.41, száz lira 29.80—30.10, száz német márka 135.70—136.30, száz osztrák schilling 80.20—80.60, száz svájci frank 110.30—110.80 pengő. A nemesfémpiacon a magánfogalomban a húsz koronás aranyat 22.90—23.10, az ezüst egy koronást 0.22—0.23, a forint 0.59—0.61, az ötkoronást 1.20-1.23 pengővel jegyezték. Újabb vámtarifa-döntvények. A pénzügymi­niszter több új vámtarifa-döntvényt hozott, illetően kötelező joghatályú áruosztályozási felvilágosítást tett közzé. Ezek közül meg­említjük a sarok nélkül, illetően sarokkal el­látott m­elegen vulkanizált lágy kancsukból és vulkanizált talppal készített fürdőcipőt, melyet a szerződéses forgalomban kétszáz aranykoro­nával kell elvámolni. Ilyen fajta fürdőcipőből az elmúlt esztendőben 353 ezer pengő értékűt hoztunk be. Egy másik kötelező joghatályos felvilágosítás szerint a kapok kisebb mennyi­ségű parouthulladékkal keverve hirdetéssel el­látott papiros zacskóban félkilogrammos cso­magolásban a kis forgalom szépiára kiszerelve mint párnázó anyag vámmentesen kezelendő. A Belvárosi Takarékpénztár öt pengő oszta­­lékot­ fizet. A Belvárosi Takarékpénztár Rész­vénytársaság igazgatósága tegnap megtartott ülésében megállapította a társaság 1930. évi mérlegét, amely 1370.925 pengő tiszta nyereség­gel zárul az előző évi 1.967.836 pengővel szem­ben, aminek alapján az igazgatóság a köz­gyűlésnek részvényenként 5 pengő (10%) osz­talék kifizetését fogja javasolni, az előző évi 6 pengő (12%) osztalékkal szemben. Az ered­­ményszámlán kifejezésre jut az 1930. év folya­mán világszerte erősen megromlott gazdasági helyzet, melynek folytán az intézet nyeresége is csökkent. Ezt a visszaesést egyrészt a kisebb kamatbevétel, másrészt pedig az adóterhek emelkedése idézte elő. Ezen körülmény és a kedvezőtlen gazdasági helyzet indokolttá teszi az intézet belső tartalékainak megerősítését és ezt a célt szolgálja az osztalék­­ mérséklése is. A mérlegadatok szerint az intézet forgalma általánosságban az előző év színvonalán moz­gott. Ámbár az elmúlt esztendő a tőkeképző­dés szempontjából nem volt kedvező, a taka­rékkönyvecskékre elhelyezett betétek összege mégis 2,908.129 pengővel emelkedett és az év végével 18,676.368 pengőt tett ki. A takarék- és folyószámlabetétek, valamint a hitelezők ösz­­szege együttesen az év végén 42,228.602 pengőre rúgott az előző évi 42,016.413 pengővel szem­ben. A váltótárca és a forgalomban levő zálog­levelek összege nem változott lényegesen az előző évi állománnyal szemben, amennyiben az 1930. év végén a váltóállomány 23,831.124 pengőt, a forgalomban levő záloglevelek ösz­­szege pedig 27,578.951 pengőt tett ki. A taka­rékpénztár összes budapesti és vidéki fiókjai és az érdekkörébe tartozó vidéki pénzintézetek az elmúlt év folyamán kielégítően fejlődtek. Az intézet az 1930. év őszén az Andrássy-út és Vilmos császár-út sarkán megnyitotta negye­dik fővárosi fiókját. Az igazgatóság a köz­gyűlést folyó évi március hó 7-ére hívta össze. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára ja­nuár 30-án tartotta XXIV.. évi rendes közgyű­lését Perényi Zsigmond báró elnöklete alatt. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgatóság jelentését, mely szerint az inté­zet­ az elmúlt évben is örvendetes fejlődést ért el és üzletévét kedvező eredménnyel zárta le. Az intézet tiszta nyeresége a múlt évi 199.389,36 pengőről 206.419,08 pengőre emelke­dett. A közgyűlés úgy határozott, hogy a ta­valyi 13 százalékos osztalékot az idén is fenn­tartja, vagyis a 10 pengő n. é. részvények után ez évben is 1,20 pengő osztalékot fizet, február 3-tól kezdődőleg. Felelős szerkesztő: CáV­ALLIER JÓZSEF Kiad­ja a Központi Sajtóvállalat R.-T. Felelős kiadó: BÁRÁNYAY LAJOS vezérigazgató. IHIMUMlWINMIlMHItlWHMMIMMIHIN­ PALLAS r.-t. nyomdája, Budapest, V. Honvéd­­utca 10. Távbeszélő Aut. 205—67, 205—68, 205—69 Felelős vezető: TIBINGER KÁROLY műszaki igazgató.

Next