Uj Nemzedék, 1932. június (14. évfolyam, 119-143. szám)
1932-06-01 / 119. szám
ftaacfcaastSaZs■ kl*46- ffin BMBW BW MMB MB nM javWHWSg V i' Blarixeleit Arai £y» —ns ■ ■■ ^B - „..... — , maiEhh BUS fl BBBJ^Biyfl^yjflB^fl^^Bfr ss^»“«1 Miklós-út 15. II., Mária- EMlS BBBBl tBmBSm §8sEl BEjjl ffiSI ' Austriában: S. — 2$, tér 1. II., Tel. t 525-12. ^AHT Jmtjffl IM mm KM!jgisg IBlSBUBam mfm Hirdetések millimétere* VIiI.f Rákóczi-út 1« «*• ^ ww&Ss^'’"' BHB ^MBH HHH MflflliflfwiWiwBffil EStttMfrA ^ díjszabás szerint. «( ^BHiHIHHHHBHilB9flHfliB^HSSBRBIR^^HEBBBHBHHi^BHHI^HIHBSS8fll^9@SI^BBIRH^3iB9[9BHI0i^9HH^HiBBBB I/V. évfolyam 119. (3743.) szám . Szerda ♦ Budapest, 1932 junius 1. Templom és iskolaDoumer gyilkosáról megállapították, hogy a Cseka bérénél?— HBBMMI — Ötmilliós nyári indít a főváros Tegnap délben, megkezdődött a kultusztárca költségvetése s mindjárt a legelső órákban igen fontos problémák kerültek napirendre. A vita legelső szónokai között szerepelt Szűcs István és Petrovácz Gyula. Mind a két szónok a kultuszkormlány figyelmét arra a nemzetmentő munkára hívta föl, amelyet a templom és az iskola végez. Szűcs István, aki hosszú évtizedeket töltött el a magyar iskolaügyek szolgálatában s aki ennek a kérdésnek Magyarországon egyik legjobb szakértője, arról a veszedelemről beszélt, amelyet az államsegélyek megszüntetése, illetve csökkentése jelenít a nem állami polgári iskoláknál és elemi iskoláknál. Elsősorban is hangoztatta a tanárok és tanítók fizetésének rendezését. Nem késlekedett kijelenteni, hogy csak „sínylődő, vegetáló és kínlódó iskola lehet az, ahol az oktatónak még a legelemibb megélhetés sincsen biztosítva.“ Hangoztatta azt is, hogy a népiskolai építési akció nyomán csak 5095 tanterem készült el és még mindig ötven százalékos a hiány. A tantermek szaporítása egészségügyi szempontból is fontos, mert hetven tanulót egy terembe zsúfolni nemcsak pedagógiai, hanem egészségügyi szempontból is veszedelmes. Beszéde végéin a magyar tanító- és oktató-személyzet heroikus erőfeszítésére hívta fel a kultuszminiszter figyelmét Szipos István. Petrovácz Gyula, a Keresztény Gazdasági Párt első szónoka az alsó papság és a hittvallásos iskolák tanítói gárdájának nyomorúságáról beszélt. Rámutatott arra, hogy az alsópapság nyomora már olyan, ahol alig lehet megállani s ez a körülmény teljesen aláássa, az egyházi férfiak tekintélyét. A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt nevében határozati javaslatot is nyújtott be azzal a kéréssel, hogy a kultuszkormány az alsópapság illetményeinek korszerű rendezése és behajtása tárgyában az illetékes egyházi hatóságokkal egyetértve haladéktalanul dolgozzon is tervezetet. Rámutatott a felekezeti tanítók szomorú helyzetére is. Ezek a tanítók a falvak páriájává váltak. Egyes vidékeken nincs szegényebb és elhagyatottabb ember, mint a hitvallásos iskola tanítója. Ennél a kérdésnél is határozati javaslatot terjesztett elő Petrovácz Gyula a Keresztény Gazdasági Párt nevében. A javaslat felszólítja a kultuszminisztert, hogy az illetékes egyházi hatóságokkal egyetértően dolgozzon ki tervezetet a hitvallásos népiskolák tanítói javadalmazásának korszerű reformjára és az úgynevezett hollandi iskolareform-rendszernek bevezetésére. A határozati javaslatot azzal a megjegyzéssel terjesztette be a szónok, hogy a kormánynak és a nemzetnek nem lehet érdeke a hitvallásos iskolák elsorvasztása vagy beszüntetése. A magunk részéről is hangoztatjuk, hogy mind a két szónok, Szűcs István és Petrovácz Gyula is valóban az utolsó órában emelt© fel szavát és sürgette a két fontos, államfenntartó erőnek, a templomnak és az iskolának megsegítését. A mai időben, mikor a nagy erkölcsi és gazdasági megrázkódtatások mindenhol aláássák a tekintélyeket, és erősen romboló munkát végeznek, az államnak is fontos érdeke, hogy az alsópapságban és az alsófoku iskolák tanítószemélyzetében a nemzeti gondolat és maga az állameszme is támogatást kapjon. Még jól emlékszünk arra az időre, mikor a forradalmi áramlatok a templomot és az iskolát ostromolták s emlékezetébe idézzük minden illetékes tényezőnek azt, hogy a templom és az (A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Az egész világ Berlinre figyel Hitler egy órát töltött Hindenburgnál Házfeloszlatás után a választás lesz az ősszel ».■■•» . *•' - . L - ..*-, ' ■. XT* ’ «. • .*• - ’ • JJ tS -v/J • - , ' . „.i -■ . . i *•. \ "*.■•' .. .' ’ . y/'X ■ . ■•■ r . . ." ■ _ f Erősen jobboldali, de átmeneti kormány alakul Németországban Az Új Nemzedék tudósítójától -Berlin, május 31. Egész Németországban feszült érdeklődéssel várják, hogy miként oldja meg Hindenburg a Brüning-kormány lemondásával előállott politikai válságot. A mai, keddi nap döntő jelentőségű tárgyalások jegyében folyik majd le. Délelőtt a birodalmi elnöknél elsőnek Kaas prelátus, a centrumpárt vezére jelenik meg, majd Hugenberg titkos tanácsos, a német nemzeti párt elnökét fogadja Hindenburg. A délután folyamán a kisebb pártok vezérei jelennek meg az elnök előtt. Az audienciák a mai nappal véget érnek és hír szerint az elnök a szerdai napon feltétlenül meghozza a végső döntést. A birodalmi elnöknek Hitlerrel folytatott tárgyalásáról a Deutsche Allgemeine Zeitung nemzeti-szocialista forrásból eredő információja alapján jelenti, hogy a nemzeti szocialisták vezére az elnökkel közölte, hogy pártja véleménye szerint új birodalmi kormány alakítása új választás kiírása nélkül céltalan. A személyi kérdéseket ezen felfogás értelmében a nemzeti szocialista párt e pillanatban nem óhajtja az előtérbe tolni. Az elnök, nyilván magától és elvi meggondolások alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy csak a birodalmi gyűlés feloszlatása és új választás kiírása révén nyerhet tiszta képet a belpolitikai helyzetről. Természetesen, a nehéz külpolitikai helyzetre való tekintettel ezt a választást az őszi hónapokra halasztják. Az új kormány feladata az volna, hogy a hatalmat mint bizalmi megbízott kezelje mindaddig, amíg az új választásból ki is kerülő új kormány a hatalmat át nem veheti. Ebbéli hivatásában ennek az átmeneti kabinetnek széles parlamenti alapra kell támaszkodnia. Elképzelhető, hogy a szociáldemokrata párt is támogatni fogja ezt az átmeneti kormányt. Ebben az erősen jobboldali jellegű kabinetben Schleicher tábornok venné át a Reichsminisztérium vezetését, a külügyminisztérium élére Neurath londoni nagykövet kerülne, míg a pénzügyminisztériumot Schwerin-Brosig gróf miniszteri tanácsos venné át. Érdekes, hogy míg a szociáldemokrata párt két megbízottjának, Wels és Breitscheid képviselőknek a kihallgatása a birodalmi elnöknél mindössze tíz percig tartott, addig Hitler és Göhring közel egy órát töltöttek az elnök dolgozószobájában. „Az utolsó köztársasági kormány bukott meg Brünninggel“ — mondják a franciák Páris, május 31. A nap eseményei között a német birodalmi kormány bukása a legelső helyet foglalja el, noha magában Franciaországban is rendkívül fontos események játszódnak le. A lapok részletes jelentéseket közölnek Berlinből, amelyeket maguk a szerkesztőségek is bőven kommentálnak, kiemelve azt, hogy a német kormányválságnak igen nagy jelentősége van, nemcsak Németország, hanem egész Európa számára is. A Populaire, a szocialista párt orgánuma azt írja, hogy Birming kormánya volt az utolsó köztársasági és demokrata kormánya Németországnak és komor napok virradnak fel most a birodalomra. Hitler egyelőre nem veszi át a kormányt, mert nem akarja, mással megosztani a hatalmat és főleg nem akarja vállalni a felelősséget a lausannei konferenciáért, a fizetések csökkentéséért és a szociális intézmények lebontásáért. Az Oeuvre azt írja, hogy Lausanneban olyan Németország áll Európával szemben, amely követelni fogja, amit követelnie kell, de legalább tudja, mit akar. A helyzet Brüning bukása után mindenesetre sokkal tisztább. Az Ere Nouvelle azt írja, hogy Hindenburg kirakta kártyáit az asztalra és most derült ki, hogy milyen tévesen ítélte meg a német baloldal az öreg katonát, akibe vetett reményei most úgy letörtek. Feltette Hindenburgról, hogy az ő pártjukon van és az ő politikájukat osztja, holott a marsal csak jóváhagyta azt, amit nem tudott megakadályozni. Most azonban Hindenburg visszatért származásának és neveltetésének hagyományaihoz. Ára jó filér