Uj Nemzedék, 1933. március (15. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-21 / 65. szám

8 fl borsodmegyei Görömböly községben meghalt Mussolini Nándor Máv-nyugdíjas, a Duce unokabátyja Miskolc, március 20. A közeli Görömböly községben egy héttel ezelőtt meghalt Musso­lini Nándor kőműves. Mussolini olasz származású volt. 1864-ben szü­letett Gampo Formioban. 1907-ben lett magyar állampolgár és mint kőműves az államvasút szolgálatá­ban állott. Innen kapott nyugdíjat és ebből élt második feleségével, akit 5 esztendővel ezelőtt vett el. Az öreg kőművesről a községben úgy tudják, hogy rokona Mussoli­­ninek. Unokabátyja, 1927-ben el is akart menni Olaszországba, hogy meglátogassa a Ducét. Nyugdijából azonban nem tudta előteremteni az útikölséget és itthonmaradt. — A 70 év körül járó öreg — mondották a községben — igen ko­moly ember volt, aki nem állított valótlanságokat s igy el kellett hin­nünk neki, hogy tényleg unoka­­bátyja Mussolininak. Többször be­szélt gyerekkoráról és elmondotta, hogy apja állatorvos volt Olaszor­szágban. Amikor halálos ágyán fe­küdt és tudta, hogy már csak órák választják el a haláltól, megkér­dezték tőle, mondja meg nyugodt lelkiismeretére: igaz-e, hogy Musso­­linivel olyan közeli rokonságban állott? Ő ekkor is hangoztatta, hogy igazat mondott: tényleg uno­kabátyja a Dúcénak. A község elöl­járósága kötelességének tartotta, hogy a halálesetről távirati jelen­tést küldjön a külügyminisztérium­nak. Mussolini Nándor kívánsága ugyanis az volt, hogy haláláról ér­tesítsék olasz földön élő rokonságát. IIUIUtlTt............ „Tatán itt van köztünk a gyilkos..." Székesfehérvár, március 20. Szikora Gyula volt székesfehér­vári városi főgépész, aki Gyöngyö­sön agyonlőtte második feleségét, köztudomás szerint végre megval­lotta, hogy 1920-ban ő gyilkolta meg Orbán Ferenc gépészt. Szikora lelki elaljasodására nézve nagyon jel­lemző adatot elevenítenek most fel Székesfehérvárott. 1920 május 22-én a szerencsétlen Orbán Ferenc teme­tése alkalmával Szikora váratlanul kilépett a gyászoló tömegből és bú­csúztató beszédet mondott áldozatá­nak sírjánál. Beszéde során meg­ható szavakkal méltatta Orbán Fe­renc jellemét és végül hozzátette: — Talán itt van köztünk a gyil­kos is, aki ennek a becsületes em­bernek az életét kioltotta . . . A gyászoló közönség megborzadva nézett körül. Senki sem tudta, kire céloz ez a meglepő mondat. Legke­­vésbbé gondoltak azonban arra, hogy Orbán Ferenc gyilkosa éppen Szikora Gyula, aki ezzel a kijelen­téssel el akarta terelni magáról a gyanút. A tojás- és baromfipiacon a tojás árlemor­zsolódása a nagyobb termelés és a kivitel hiánya miatt folytatódik. Igen sok helyen már csak 3 fillért fizetnek a termelőknek a tojás darabjáért, úgyhogy a termelők nem is adják el ilyen áron a tojást. A piacon azonban számítanak arra, hogy a húsvéti ünnepek előtt megélénkül a forgalom, amely most feltűnően lanyha. A baromfi ára meg­lehetősen tartott, sőt egyes minőségekért jobb árat is fizetnek. Átlagos árak a vi­déki piacokon: csirke 105—120, tyúk 90—80, hízott liba és kacsa 130—145, pulyka 70—80 fillér kilogramonként. lf/Memsedek Kedd, 1933 március 21. (Folytatás az első oldalról) A kormány vasárnap este hiva­talos cáfolatot adott ki, a hí­resztelések azonban tovább is tart­ják magukat s a minisztertanács hivatalos közleménye is elismer any­­nyit, hogy 170 milliót enge­délyeztek a Nemzeti Bankhoz közelálló egyik pénzintézet számára olyan célból, hogy különböző válla­latok részvényeit, adósságleveleit és egyéb értékpapírjait megvásárol­hassa és általában a gazdasági élet segítségére siethes­sen. Magánértesülések szerint ez a pénzintézet, amely Bécs város tőkéjének jó részét is ke­zelte, úgy került nehézségekbe, hogy a főváros nemrégi felmond­ta 150 schillinges követe­lését. Az összeget, amely a folyó­számlán elhelyezett idegen tőkéknek mintegy 40 százalékát tette k­i, az intézet már kis is fizette. Most azonban a külföld részé­ről is több tételt felmon­dottak és ma lett volna esedékes ezeknek az újabb összegeknek ki­fizetése. Bécs városa a Nemzeti Bankkal és az osztrák kormánnyal együtt siet a pénzintézet segítségére. A kormány állítólag 140 millió schillinggel vesz részt a szanálás­ban, amelybe bekapcsolódik a Bécs város tulajdonában levő városi köz­ponti takarékpénztár is 40 millió schillinggel, összesen tehát 18­0 milliót fognak a bajba ju­tott intézet rendelkezésére bocsátani és remélik, hogy így sikerül elkerülni a Kreditanstalt bukásához hasonló katasztrófát. • A Niederösterreichische Escompte- Gcsellschaft 1867-ben alakult a Schnap­per M. cégből. Üzlethelyiségei Kaertner-. staresso 7. alatt vannak. Ez a pénzinté­zet volt az egyetlen, amely Ausztriá­ban a Kreditanstalt összeomlása nyo­mán támadt válságban meg tudta tar­tani anyagi függetlenségét. Két évvel ezelőtt nagy jelentőségű tranzakciót bonyolított le, amikor magába olvasz­totta Ausztria legnagyobb villamossági vállalatát, a Vereinnigte Electritstaets Actien-Gesellschaftot és külön villamos­sági osztályt állított fel. Ekkor az alap­tőkét 54 trllió sch­illingre emelték fel, amely mellett a vállalat tartalékalapjai 43 millió schillinget tesznek ki. Az in­tézetnek régi kapcsolatai vannak a belga, a francia, a német és a svájci pénzpiaccal és részvényeinek igen jelen­tékeny része ezekben az országokban van elhelyezve. Az igazgatóságnak el­nöke Krasny-Krassien Maxim, alelnö­­kök: Meran János dr., Kux Vilmos, Eg­ger Ernő. Az igazgatóság tagjai: Blasciczik János, Coppése Evers báró (Brüsszel), Despret Móric (Brüsszel), Tumuis Marcod (Paris), dr. Feichenfeld Ottó (Prága), Friedlender Henrik, Fürstenberg János (Berlin, Guastolla Oszkár (Brüsszel), Guttmann Vilmos dr., Hentsch René (Genf), Inwald-Baltreu Oszkár dr­., Juillard Róbert (Genf), Keller Jacques (Genf), Mautner-Markhof Markhof György, Schrantz Vilmos, Thys William (Brüsszel), Caps György (Köhl-Mühlheim­) Vezérigazgató: Zorn Ferenc dr. ny. miniszteri tanácsos. A legutolsó, tavaly közzétett mérleg szerint 1931-ben az intézetnél pénztári jegyekre és betétkönyvekre elhelyezett összegek 51,6 milliót tettek ki, míg a folyószámlahitelezők követelése 310 mil­lió schilling volt. Ez a tétel foglalta magában Bécs város 150 milliós követe­lését is. Az intézet adósai 351 millióval szerepeltek ebben az évben, míg a váltó­táros 57 milliót tett ki. Az 1931. évre kimutatott nyereség 3.855.000 schilling volt. Magyarországgal az intézetnek igen szoros kapcsolatai vannak, így többek között egyik főrészvényese az Egyesült Ezió-nak is, amelynek igazgatóságában több taggal van képviselve. kormányrendelettel csökkentik a bankok üzemi költségeit Bécs, március 20. Az osztrák minisztertanács nagy horderejű gazdasági szükség­­rendeletek kiadását határozta el. A legfontosabb közöttük az, amely a bankok üzemi költ­ségeinek csökkentésére irányul és a külön szolgálati szer­ződéseket március 31-ével érvényte­leníti. A jövőben a bankalkalma­zottak külön szolgálati szer­ződéséhez a pénzügyminiszter csak akkor járulhat hozzá, ha a megállapított fizetések nem halad­ják túl a Creditanstalt igaz­gatóinak fizetését. Nem szabad to­vábbá külön díjazásban részesíteni azokat a banktisztviselőket, akik a bankot vállalatok igazgatósá­gában vagy felügyelőbi­zottságában képviselik. A nyugdíjakat is leszállítják, úgy hogy a jövőben a legnagyobb nyugdíj 8400 schilling lehet. Egy másik rendelet a Garancia- és Revíziós Intézet felállításáról intézkedik és felhatalmazza a pénz­ügyminisztert, hogy erre a célra 140 millió schillinget vegyen igény­be állami kincstárjegyekben. Az in­tézetet az osztrák Nemzeti Bank alapítja, hogy a hitelintézetek szá­mára pénzügyi támogatást nyújtson és munkaalkalmak meg­teremtésére nagyobb összeget bo­csásson rendelkezésre. Az intézet a Nemzeti Banktól 40 millió schilling kölcsönt kap. Koburg herceg kellemetlen kalandja Kellemetlen kalandja volt tegnap Koburg hercegnek, aki az osz­trák nemzeti szocialista párt ve­zető tagja és nemrég került sógor­­ságba a svéd trónörökössel. A her­ceg tegnap Kothen nemzeti szo­cialista rohamosztagvezérrel és fe­leségével együtt autón Leobenbe ment. A gépkocsit nemzeti szo­cialista egyenruhába öltö­zött soffőr vezette. Amikor Leo­ben főterén a Cafe Stiria előtt megállt az autó, egyszerre kom­munisták rohanták meg a gépkocsi utasait. Az egyenru­hás vezetőt véresre verték, az autót megrugdosták, összekarmolták és leköpdösték. Közben hangosan kiál­tozva szidalmazták a nemzeti szo­cialista mozgalmat. A herceget csak nagy nehezen mentette ki a kommunisták kezei közül a rend­őrség. 4­0 fillér lesz a félbarna kenyér Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisz­ter szombaton kapta kézhez az árelemző bizottság jelentését a kenyérárakról. Már az árelemző bizottság ülése közben felajánlották a pékek, hogy a félbarna kenyér 44 filléres árát két fillérrel mérséklik, a kenyérgyárak pedig az áremelő ha­tározatot, éppen az árelemző bizottság összehívására való tekintettel, nem is léptették életbe. A közönség nagy ér­deklődéssel várta a kereskedelmi mi­niszter döntését. Értesülésünk szerint a kereskedelmi miniszter ma döntött s a félbarna hivatalos árát a pékek 44 fil­léres árával szemben, 40 fillérben állapította meg. A miniszter döntéséről délután hiva­talos közleményt adnak ki. Gazdatisztek a földmivelésügyi miniszternél Nagy gazdatiszti küldöttség keresi fel holnap Kállay Miklós földmivel­ésügyi minisztert, Székács Elemér, az OMGE alelnökének és Fabricius Endre, az OMGE főtitkárának vezetésével. A kül­döttség rámutat a gazdatiszti kar sú­lyos helyzetére és segítséget kér a mi­nisztertől. Legfőbb kívánságuk a gazda­tiszti törvény végrehajtása. Búzából már csak 240 ezer mázsa van a raktárakban A gabonapiacon a forgalom vonta­tottan indult, mert a külföldi termény­­piacokról érkezett jelentéseik üzl­ettelen­­ségről és lanyhább irányzatról számol­tak be. A malmok a lisztüzlet pangása miatt tartózkodnak a vásárlástól. A cse­kély kereslettel kapcsolatos nagyobb ár­lemorzsolódást tulajdonképpen csak az akadályozza meg, hogy a kínálat is je­lentéktelen. A csekély kínálatot azzal magyarázzák, hogy az árutulajdonosok bíznak a jobb árakban, még­pedig azért, mert a gabonakészlet feltűnően csökken. A legutóbbi kimutatás szerint az ország nyilvános áruraktáraiban és szövetkezeti áruraktáraiban búzából mindössze 210 ezer mázsa van, ami olyan jelentéktelen mennyiség, hogy az az új termés betakarításáig nem lehet elegendő. Ilyen csekély készlet már évek óta nem volt az áruraktárakban A tiisza­­vidéki búzát 14.60—15.70, a felsőtiszai és a jászsági búzát 14.20—15, az egyéb szár­mazású búzát 14—14.75 pengővel jegy­zik fajsúly szerint. A rozspiac szintén üzletiblen, mert a kínálat az alacsony árak miatt tartózkodó. Rozsból 95 ezer mázsa van a raktárakban. A rozsot 7.60 —7.70 pengővel jegyzik. A liszt- és őr­leménypiacon a malmok nem változ­tatták meg lisztáraikat. A takarmány­cikkek piacán a forgalom szűk keretek között mozog, az irányzat pedig lany­hul. A takarmányárpát 9.70—10.15, a zabot 8.60—9, a tengerit 6.90—7.05 pen­gővel jegyzik. Az értéktőzsdén csekély volt az érdeklődés. A legtöbb értékpapírnál csak névleges árfolyamok alakul­tak ki. Az aranypiacon a színara­­nyat 5150 pengővel jegyezték.­­ A magfélék piacán egyes cikkek iránt élénkül a kereslet. A hüvelyesek közül kü­lönösen a lencsét vásárolják. Mákból na­gyobb mennyiséget adtak el Ausztriába s mivel a készletek fogyóban vannak, az árak emelkednek. Árak: lucernamag 85—100, lóheremag 72—78, káposztarepcemag 27.50— 28, vörösköles 7.50—7.75, tavaszi bükköny 13—14, muharmag 9.75—10, lenmag kisszemü 27.50— 28.50, nagyszemü 30—31, tökmag első­rendű 22—23, másodrendű 19.50—2­1, napra­forgómag fehér 17.50—18.50, tarka 14.75—15.25, kékmák 122—125, Viktória-borsó 13—14, zöld borsó expressz 20—24, fehérbab 9.25—9.75, fürtbab gömbölyű 18—19, hosszúkás 16—17, lencse kisszemü 24—28, nagyszemü 32—38 pengő mázsánként. A takarmány­félék piacán a szálastakar­­mányfélék ára legutóbbi jelentésünk óta nem változott. Az előtakarmánypiacon a forgalom vontatott. Arak: búzakorpa 6.15— 6.25, buzatakarmányliszt 9.20—9.40, rozs­korpa 7.25—7.50, rozstakarmányliszt 10.50- 10.75, borsókorpa 7.50, búza- és rozskonkoly 7, konkolydara 8, lenmagypogácsa 15, napra­­fongópogácsa, 9.75, repcepogács 9, tükmagpo­­gácsa 16, szárított répaszelet 8—8.50 pengő mázsánként. A burgonyapiacon az étkezési burgonya nehezen és csak kisebb tételekben he­lyezhető el. A vetőburgonya iránt azonban megélénkült a kereslet s különösen az olyan vidékek gazdái vásárolják, ahol a múlt esztendőben nagyobb mértékben lép­tek fel a burgonyabetegségek. A budapesti tőzsdén a Woltmann-étkezési burgonyát 3.50— 3.60, a Kru­ger-burgonyát 3.50—3.60, az Ella-burgonyát 3.60—3.80, a nyári rózsabur­­gonyát 7.50—8.50, az őszi rózsaburgonyát 5.50— 6.50 pengővel jegyzik. Az állatvásáron a vágómarha felhajtása közepes volt és az árakban a vásár elején nem mutatkozott lényegesebb változás, bár a forgalom meglehetősen nyomott volt. A sertésvásáron az irányzat lanyhább vo­lt. Arak, uradalmi nehézsertés elsőrendű 97— 100, közepes 94—97, szedett közép 101—104, könnyű 96—100, silány 86—93, öreg nehéz­­sertés elsőrendű 80—92, szedett öreg másod­rendű 83—85, angol sonkasüldő 84—103, zsir nagyban 148—155 fillér kilogramot tkiot. ,

Next