Uj Nemzedék, 1935. május (17. évfolyam, 98-123. szám)

1935-05-30 / 123. szám

8 t­ékfiúk ISZK 64-ik Hagy. Hír. államsorsjáték Húzása már Junius 12-én. Főnyeremény pengd. 17.000 különböző nyeremény A sorsjegy ára: Egész ar. P 3.— Fél ar. P 1.50 PpóGdj­on szerencsét ! Kis befektetés nagy lehetőség! A sorsjegyek kaphatók minden bankban, sorsjátéküzletben, főárusítóknál, dohány­tőzsdékben és a Székesfővárosi M. kir. Pénzügyigazgatóságnál. A szegedi Dóm-templom mégis megkapja a harang­játékot Szeged, május 29. Klebelsberg Kunó gróf kedvenc gondolata volt annak idején, hogy a szegedi Dóm-téren a templom tor­nyában harangjátékot helyezzenek el. 1932-ben pénzügyi okokból nem lehetett megvalósítani a tervet, annál kevésbbé, mert az a német cég, amely a harangjátékot felszerel­­te volna, 80 ezer pengőt kért. Most azután Csury Ferenc ismert szegedi órás, aki a torony óráját is készítette, új harangjáték-modellt tervezett, amely­nek megépítése mindössze 10 ezer pengőbe kerül. Pálfy József polgár­­mester magáévá tette a gondolatot és ma délután 4 órakor a városi kis­­gyűlésen elő is terjeszti a harangjá­ték-tervet. A polgármester azért is helyesnek tartaná a harangjáték megvalósítását, mert az idén fokozot­tabb mértékű idegenforgalomra szá­mítanak. A harangjáték mozgó figurákkal működne. Előbb egy fürj pittypala­­tyol, annyiszor, ahányat az óra üt, azután pedellus jelenik meg és csen­get, a harangjáték pedig lejátssza az Isten áldd meg a magyart. Mind­ezek után pedig kijön a rektor és négy dékán, azután pedig jobbra­­belra 12 diák. A harangjáték ekkor már a Ballag már a vén diákot üti. Este a diákok kezében villanygyer­­tya égők gyulladnak ki, úgyhogy a jelenet a diákballagás képét fogja nyújtani. Végül a tudomány szimbó­luma, a bagoly huhogni kezd és ez fejezi be a játékot. A harangjáték­nak mind a 18 figurája 160 centimé­ter magas lenne. • n­ Hl ‘TTE 'Tfc ' Nyolcvankét olasz automobilista érkezett ma Magyarországra A magyar idegenforgalomnak mindig legértékesebb részét képezték a külföld­ről gépkocsin érkező idegenek. Nyilván­való, hogy a gépkocsin érkező külföldi legtöbbnyire nem egyedül, hanem csa­ládjával jön az országba, itt nemcsak a maga személyére van kiadása, hanem a gépkocsi is jövedelmet jelent a ga­rázstulajdonosnak, javítóműhelyeknek, benzinkutaknak stb. A Királyi Magyar Automobil Club már az elmúlt években erősen munkálkodott, hogy előmozdítsa a külföldi automobilis­ták csoportos magyarországi kirándulá­sait. Az idén megint több, különösen északi államokbeli autóklub budapesti kirándulása esedékes. Elsőnek azonban az olaszok jönnek hozzánk, akik erre már 193 őszén ígéretet tettek. Az Olasz Királyi Automobil Club bel­­lunoi csoportjának 82 személyes csoportja ma délelőtt lépte át Bécs felől jövet a magyar határt. A huszonegy gépkocsin és egy autóbuszon érkező vendégeket a KMAC képviselői és a budapesti alasz fascio részéről Pignatelli herceg fogadta a határon. A gépkocsik ezután tovább robogtak Győr felé. Délután három óra tájban érkeznek az olasz vendégek a fővárosiba, ahol a Bécsi­­úti vámnál a főváros idegenforgalmi hi­vatalának képviselői ü­dvözl­ik őket. Há­rom napig maradnak Magyarországon és áldozócsütörtökön Buga­tra rándulnak ki a KMAC tagjaival együtt. ­ Ideiglenesen fenntartják a munkakódex rendelkezéseit Roosevelt elnök meghajolt az ítélet előtt s felfüggesztette az összes ipari munkakódexeket, számszerint 768-at, amelyek a legkülönbözőbb gazdasági ágakban szabályozták a termelést és a munkafeltételeket. Ami azonban a legközelebbi lehetőségeket illeti, két­ségtelen, hogy Roosevelt megkísérli a kapott felhatalmazás alkotmányos kiszélesítését, vagy legalább is olyan Seréd hercegprímás: A családvédelem nem pártkérdés, hanem a legfontosabb közügy! Dr. Serédi Jusztinián bíbornok­­hercegprímás budai palotájában fo­gadta a Szent Imre Szenátus népes küldöttségét, amelyet Hudyma Emil tb. kanonok, e szenátus h. elnöke ve­zetett és azzal mutatott be, hogy az ebben a baráti szövetségben tömö­rült és a Szent Imre Körből, vala­mint a Szent Imre Kollégiumokból kikerült diplomás katolikus intelli­gencia a magasabb rendű lelki kap­csolatok ápolását tűzte ki céljául , ebben a munkaközösségben szellemi és lelki vezérének tekinti a hercegprímást Ezután Buday Gyu­la egyetemi ma­gántanár, a nagyváradi egyházme­gye volt jogtanácsosa ismertette a Szent Imre Szenátusnak a katolikus autonómia kérdésében készített me­morandumát Serédi Jusztinián bíboros-herceg­prímás válaszában örömmel állapí­totta meg, hogy a Szent Imre Sze­nátus nagy érdeklődést tanúsít azok iránt a problémák iránt, amelyek katolikus és magyar szempont­ból felvetődnek, amilyen a ma­gyar házassági törvény reform­jára vonatkozó javaslata is. Ő úgy­­gondolja, hogy a jelenlévők mindegyike maga is tapasztalhatta az életben, hová vezet Isten kikap­csolása a családi életből. Épp azért még akkor is, ha nem tartoznának ebbe a baráti szövetségbe, hanem annyi politikai párt tagjai vol­nának, mint ahányan vannak, ebben a kérdésben egységesen kellene állást foglalni, mert ez nem pártkérdés, hanem az ország legfontosabb közügye, amelyet egy párt sem sajátíthat ki magának, de amely elől viszont egy párt­ sem zárkózhatik el, ha igazán szívén viseli a nemzet és a haza sor­sát. Ebből a gondolatból kiindulva egyéb problémákra vonatkozólag is hangsúlyozta a hercegprímás annak fontosságát, hogy mindenekelőtt tu­dományos alapon tisztázni kell a fo­galmakat, mert a fogalmak tisztázásával a prob­lémák nagy része legtöbbször már megoldást is nyer. Mivel továbbá az egyház és az igazság legnagyobb ellensége a tu­datlanság, a hercegprímás az eszter­gomi nyári egyetem és más előadás­sorozatok felkarolásával arra törek­szik, hogy a magyar katolikus intel­ligencia a hit és erkölcsök síkját érintő kérdésekben minél jobban ki­művelődjék, minél tisztábban lásson és minél határozottabban állást fog­lalhasson. Végül a hercegprímás kijelentette, hogy a szenátusnak a katolikus autonómia kérdésében készült memorandumát tanulmányo­zás tárgyává fogja tenni, megvizs­gálván, milyen tényezők bevonásával mi és mikor valósítható meg belőle. Egyébként pedig kérte a szenátust, hogy addig is, minél intenzívebben kapcsolódjék bele az Actio Catholi­­cába, amelynek célja jóformán azo­nos azzal a céllal, amelyet javasla­tokkal elérni óhajtanak, hogy tudni­illik a világi elem minél jobban bele­­vonassék az egyházi életbe A hercegprímás beszédét lelkes él­jenzéssel fogadta a küldöttség. Csütörtök, 1935 május 30. Általános zűrzavar és izgalom Amerikában a munkakódex-válság miatt Newyork, május 29. A legfelsőbb amerikai törvényszék állásfoglalása, amely alkotmányel­le­nesnek nyilvánította Roosevelt el­nök gazdaságpolitikai intézkedéseit, hihetetlen fejetlenséget idézett elő. Általános zűrzavar és izgalom üli meg egész Amerikát. Roosevelt el­nök mindeddig semmiféle nyilatko­zatot sem tett. A kormány tagjai tegnap titkos értekezletet tartottak, de elhatározás­a­ik­ró­l semmi sem szi­várgott ki. A republikánus lapok győzedelmeskedő hangon ünnepliik a legfelsőbb törvényszéket, amely meg­védte az alkotmányosságot és meg­semmisítette Roosevelt újjáépítési művét. Nem volt még példa a törté­nelemben amely ilyen kirívóan állí­taná szembe a nemzeti érdekeket az­zal az elmélettel, amely a demokrá­cia mindenek felett valóságát hir­deti. Mert,­hogy Roosevelt, ipari kó­dexei nem személyes diktátori ambí­ciókból fakadtak, az világosan kitű­nik az amerikai tőzsdéken megnyil­vánuló pániikból Az ipari részvé­nyek tegnap az összes tőzsdéken nagy árveszteséget szenved­tek és nem voltak ritkák a hat­pontos zu­hanások sem. Az értéktőzsdén általános eladások indultak meg. A nyersanyagárak az egész vonalon árveszteségeit szenved­tek, így például a gyapot bálaként 75 centtel olcsóbbodott. A gazdasági világ attól fél, hogy az ipari kódexek által megszervezett termelés ered­ményei eltűnnek s újból bekövetke­zik az ipari túltermelés, amely fel­eleveníti a gazdasági válságnak már szerencsésen túlhaladott jelenségeit. A hangulat Roosevelt mellett A hangulat határozottan Roosevelt mellett van. Kivéve azokat, akik po­litikai téren szeretnék kamatoztatni a legfelsőbb törvényszék döntését, mindenki azon a nézeten van, hogy a mamutvállalatok és pénzkartelek önző harcáról van szó, amelyek a Rooseveltnek adott törvényes felha­talmazás hézagainak kihasználásá­val szembefordultak a közérdekkel. Az ellenállás a legfelsőbb törvény­szék döntésével szemben óráról-órára erősödik. A képviselőház jogügyi bi­zottsága, amelyet rendkívüli ülésre hívtak össze, kilenc törvényjavasla­tot fogadott el, amelyekkel meg akarja szüntetni a legfőbb törvény­széknek azt a jogát, hogy a kongresz­­szus által megszavazott törvényeket felülbírálja, törvényhozási intézkedéseket fog kérni a kongresszustól, amelyek a nemzeti újjáépítés legfontosabb szo­ciális intézményeit megmenthetik. Egyöntetű a felfogás abban a te­kintetben, hogy lehetetlenség lerom­bolni a munkakódexeknek olyan ha­­tározmányait, mint amint például a munkabérek és a munkaidő szabá­lyozása, a gyermekmunka eltiltása, az éjjeli munka korlátozása, stb. Az amerikai kereskedelmi kamarák el­nöke fel is kérte a kamarák tagjait, hogy a törvényhozás újabb intézke­déséig ideiglenesen tartsák továbbra is érvényben a munkakódexek ren­delkezéseit. Az ipari, és kereskedelmi vállalatok egész sora máris elhatá­rozta, hogy kitart a munkakódexek mellett. Nemzeti létérdek, hogy a munkás­ság szociális jogait továbbra is ép­ségben tartsák mert a munkás­vezérek máris általános sztrájk­kal fenyegetőznek. Ezen a fenyegető­zésen kívül már konkrét veszedelem is jelentkezik a bányaiparban. Itt még az ipari kódexek hatálytalaní­tása előtt munkakonfliktus ütötte fel a fejét s ha június 16-ig nem sikerül létrehozni a megegyezést, közel fél millió bányász lép sztrájkba. Johnson tábornok, a nemzeti újjá­építés művének volt vezetője pesszi­mista nyilatkozatot tett, amely csak fokozza az izgalmat. Kijelentette, hogy ha a kongresszus a legsürgő­sebben ki nem bővíti Roosevelt fel­hatalmazását, akkor olyan gazdasági depresszió következik be, amely alap­jaiban rázhatja meg az Egyesült Államokat. f Darnóczy Mihályné sz. Almásy Irén, dr. Almásy Román, dr. Almásy Károly, Almásy Andor és Almásy Jolán, mint gyermekeik, Isten vál­toztathatatlan akaratában való meg­nyugvással, mély fájdalommal és megtört szívvel jelentik, hogy a for­rón szeretett, felejthetetlen drága jó édesanya, nagyanya, anyós és rokon ifILMÁSY JÓZSEFNői szül. Dormány Teréz Jolán m­. kir. ezredes, számvevőségi főigaz­gató özvegye, folyó évi május hó 27-én, este fél 0 órakor, áldásos, nemes életének 62-ik évében, hosszas szenvedés és a hal­doklók szentségének ájtatos felvétele után, szelíd jóságos lelkét visszaadta Terem­tőjének. Megboldogult drága jó halottunk hűlt tetemes f. hó 30-án d. e. 11 óra­kor fog a farkasréti temető halottas­házában a róm. kat. egyház szertar­­tása szerint beszenteltetni és ugyan­azon temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise-áldozat az elhunyt lelki üdvéért május hó 31-én 8 órakor a Margit-körúti ferencren­­diek templomában fog az egek Urá­nak bemutattatni. Áldás és béke drága poraira. Budapest, 1935 május 27-én. Lakás: Budapest, II., Zárda­ u 34.. Darnóczy Mihály őrnagy, veje, dr. Almásy Románná sz. Szeb­csényi Sára, dr. Almásy Károlyné sz. B. Aba Irén, Almásy Antonné szül. Lierheira Mária menyei, Darnóczy Irénke, Almásy Lacika, Almásy Évike, Almásy János, Almásy Katón­a, Almásy Magduska, Almásy­ Mártu­ska unokái.

Next