Uj Nemzedék, 1936. június (18. évfolyam, 126-147. szám)

1936-06-18 / 138. szám

Csütörtök, 1939 június 18. JfeSBÉl A felvidéki és ruthénföldi püspökök pásztorlevele tervszerű elfogultsággal vádolja Prágát Bécs, június 37. (Ál -Új Nemzedék bécsi szerkesztőségének telefon jelentése). A Reichspost mai száma közli a szlovenszkói és ruténföldi katolikus püspökök pásztorlevelét, amely éles megállapításaival rendkívüli feltűnést keltett. A püspöki konferencia néhány nappal ezelőtt Pozsonyban tartatott meg s a pásztorlevelet vasárnap olvasták föl a templomokban. Tekintve azonban a pásztorlevél hosszúságát, a püspöki szózatnak csak első felét olvasták most vasárnap, a befejezésre legközelebbi vasárnap kerül sor. — „Szlovenszkó és a ruténföld püspökei aggodalommal látják — állapítja meg a pásztorlevél — hogy az államhatalom következetesen a hitvallásos iskolák megszüntetésére törekszik. Különösen a múlt esztendő végén kiadott prágai iskolatörvények ellen emelik föl tiltakozó szavukat a főpásztorok és az állampolgári törvényekkel összeegyeztethetetlennek minősítik a prágai közoktatásügyi, minisztérium ama tervét, amely a hitvallásos iskolák felsőbb osztályait leépíti s helyettük mindenütt állami, laikus iskolák megfelelő tagozatának kiépítését sürgeti. A püspökök tervszerű elfogultsággal vádalják Prágát A pásztorlevél hivatkozik arra, hogy köztársaságban a nép akarata dönt „ha pedig ez így van — szól a folytatás, — akkor ,ejtse módját az államhatárom, hogy polgárainak eltökélt szándéka, amely ez esetben hitvallásom iskoláinak korlátlanul szabad fönntartását kívánja, csorbítatlanul meg is valósuljon.“ Ott fésűs el akácfa égetteti matyót... Debrecen, junius 17. t ..és '' '•yí 1S Debrecenben baloldali csoportoknak . tévekkel ezelőtt sikerült a városi köz-' gyűlésen keresztülvinni azt a határozatot, hogy nagy költséggel — krematóriumot építsenek. Annak ellenére, hogy a közgyűlési határozat ellen a legszélesebb rétegekben a legélénkebb tiltakozás hangzott el, sőt a határozatot meg is fellebbezték, a krematóriummégis megépült. Üzepi behelyezésére azonban nem került? Sőr, egyrészről, mert a város, polgárságának túlnyomó többsége erélyesen tiltakozott a hasonló bolondgombák ellen, másrészről pedig a belügyminisztérium mint felügyeleti hatóság sem adta meg az engedélyt többféle meggondolás, különösen bűnügyi orvosszakértők nyilatkozatai alapján. A kudarc azóta sem engedte nyugodni a hullaégetés gyérazomai ba-rátait, akik ki tudja minő eredményeket várnak a díszesen fölépített, de nem füstölő „hal lapörkölőtől“. Ezek most újabb mozgalmat indítottak és vezetőjük, dr. Fésűs György, aki a furcsa tervet annak idején kezdeményezte, körleveleket küldött szét. Ezekben felhívja a város polgárait, hogy írják alá a mellékelt híveket, melyeken a krematórium üzembehelyezését sürgetik azzal az indokolással, hogy hívei a hullaégetésnek , és maguk is Debrecenben akarják majd holttestüket elhamvasztatni. A városban megütközéssel vettek tudomást a teljesen indokolatlan mozgalomról, amelynek kudarcát ezúttal is bizonyosra veszik. _ Ssékrékfedést»«?! és emésztési zavarotcmU rétredléhgyomorra V ophár lornyóflíWlést „Ferenc József4* keserüviz, a tápcsatornát alaposan kitisztítja, a vérkerintrést nyagróV,nkiti s kiWcnice közé rzetét «5 f*'jkö?ott élet* kedvet íd-Lint. Az orvosok ajánlják. A baromfi is olcsóbbodik A zöldség- és főzelékfélék piacán megindult olcsóbbodást átvette a baromfipiac is. Különösen a liba és csirke ára esett. A fiatal liba kilója most 1.40—1.80, az öreg liba 1.30—1.50, a rántanivaló csirke 2—3, a sütnivaló 1.80—2.80 pengő. A fiatal kacsa 1.60—2, a tyúk 1.50—1.80 pengő. Az olcsóbb árak mellett sincs a vevők részéről nagyobb érdeklődés. Aránylag kevés baromfi fogy. MARINETTI 6-2. olaszutucUunu* ntetyalapitása faszél az accoUutlucácál, a dátamikus muvé&zdtíl is az — nvetyaalapcál Róma, junius 17. J CAz Ujj Nemzedék római tudósítójától.) Marinetti, a futurizmus atyja, hatvan esztendős. Ez azonban csöppet se gátolja abban, hogy részt vegyen az abesszin háborúban, ahol az írók és művészek gárdáját vezényelte. 1905-ben ő adta ki a híreS ‘ ihturista Ititfevftnyt amely ■ minden művészetijén hadat üzent az akadémikus irányoknak. Versei a nagy tömeg szemétjén még ma is valóságot* kérészi rejtvények. Marinetti volt az, aki, hogy a gépek ujkorszakának kódoljon, nem papírra irta költeményeit, hánom ólom- és műtáblákra véste őket. De az ízes a- szagérzeteket is bevonta a művészetek eszközei közé, így pár évvel ezelőtt Milánóiján egy szagszínházzal kibérletezett, arról úgynevezett szagoperákat adott elő. A drámákat nem zene kísérte, hanem minden motívumnál más-más illatot permeteztek a nézőtérre. A kísérlet nem járt a kívánt eredménynyel, mert a szagok levezetéséről nem lehetett kellőképpen gondoskodni, úgyhogy az előadás végén egyetlen illatkáosz volt az egész színház. Ugyancsak Marinettitől származik a híres futurista szakácskönyv is, amelyben az ételek összeállítása az, úgynevezett izharmóniákon alapul. Ilyen izharmónia pl. a spárgával tűzdelt csokoládészélet, hagymás mártással, leöntve, kodni. Nem fogják akarni minduntalan elrejteni egymás elől a gondolataikat, mert tudják, hogy átlátszó üveg van a fejjük búbján. Őszintébbek, tehát jobbak lesznek tele. AZ ÜVEGKALAP - MORÁLIS Mikor felkeressük, azonnal kedvenc témájáról, az üvegkalapról kezd beszélni. — Nincs értelme, — magyarázza hevesen gesztikulálva — hogy éppen az öltözködésben ragaszkodjunk az elavult tradíciókhoz. Az üvegkalap szép, esztétikus, különösen napfényes időben, amikor a sugár ezer színben megtörik rajta. Hordjanak csak az északi országokban nemezes posztókalapokat, a napsugaras Itália az üvegkalap országa lesz. Az üvegkalap különben praktikus is, mert köztudomásúlag az üveg rossz hővezető és így télen a hidegtál, nyáron a melegtől óv. Morális tekisítetben pedig egyenesen korszakalkotó jelentősége van, mert az emberek hozzá fognak szokni az üvegkalap alatt másképpen gondol LE A MAKARÓNIVAL! Később hevek tirádába kezdett a makaróni evés ellen. —» A makaróni evés nemzeti bűn. Ez lussitja el az olaszokat és teszi őket kényelmesekké. Rizst kellene enni makaróni helyett, ez energiát és frissességet ad. Le a makarónival! Irigyje el, ha az olaszok mindenütt hozzászoknának a rizs-v evéshez, ez nagy hazafias cselekedet volna. Már csak azért is, mert a makarónihoz,liszt kell, amit részben külföldről kell behozni, a rizs pedig megterem idehaza is mindenült. — A művészetnek folytatja Marinetti — ugyancsak gyökeresen meg kell változnia. Ma minden művészet csak aero-művészet lehet. Az a pillanat, amikor az első pilóták bravúros produkcióikat végezték, nemcsak a technikai fejlődésben jelentett korszakot, hanem az egész emberi kultúrában. .míg a repülés csak egyesek privilégiuma volt, addig az új repülő- vagyis nereművészet csak az első pilóták merőben új élményében gyökerezett és nem volt közönség, amely ezeket az élményeket megértette és befogadta volna. Ma, amikor már jóformán mindenki repül, megvan ennek az új művészetnek az új publikuma is. AERO-MŰVÉSZET ■ — A változást — magyarázza — a háború hozta. A háború nemcsak, hogy új távlatot és összefüggéseket adott a földi dolgoknak, hanem — különösen a pilóták számára — a szimultanitást tette rendkívüli fontosságúvá. Az abesszin háború még csak fokozta ezt az elementáris beállítottságot. Hiszen Afrikában jóformán mindent a repülők végeztek. A harci repülőnek nemcsak az a feladata, hogy bombát hajítson, hanem az is, hogy kikémlelje, mi történik egyetlenpillanatban a földi tér legkülönbözőbb pontjain. Ami a praktikus pilótaéletben afelderítés, az az aerokultúrában több egy lépéssel, ez már a 1 kozmikus összefüggések szimultaritásait jelenti. De az acroművészetnek a szintézisen túl az absztrakció is a feladata. A művész nem veszhet el abban, hogy a szintézisben mindig újabb részleteket bogarászik ki, hanem, már az idő rövidsége miatt is kell, hogy az öszszefogást leegyszerűsítse és megtalálja azt a kellő szimbólumot, amely az adott szintézist a legjobban ábrázolja. — Az aeroművészet tiszta dinamikus művészet. A repülőnek nincs módjában, állva maradnia egy helyben és kényelmesen számot adni magának vágya közönségének arról, amit lát, hanem állandó mozgásban van. állandó sebességben, a kép, ami alatta van, állandóan változik. a tárgyak, amelyeket fest vagy leír, állandóan más-más oldalról jelennek meg és így egy dolgot nem egy nézetben ábrázol, mint a földi festő vagy küllő, hanem ezer oldalról ezer vonatkozásban. Egy szóval: az új művészet maga alatt hagyja a földet és repülőgépről fest, költ vagy muzsikál. VELENCÉT FEL KELL ROBBANTANI — Hogy van az — kérdezem — hogy ez a merőben új és merész művészet a mai Olaszországban hivatalos támogatást élvez? — Igaz — válaszolja Marinetti — hogy Itáliában nagyon régi - nagyon fejlett művészet van, ez nagy baj. Ez csak ráfeleszik a művészekre és nem engedi őket előre nézni, újat, mást látni. Ha rajtam állna, lerombolnám az összes múzeumokat, Rafaellel és Michelangeloval együtt. Velencét fel kellene robbantani és felhőkarcolókat kellene építeni a helyébe. Az új Olaszország minden tekintetben szakítani akar a régi tradíciókba merevült megkövült állapotokkal. A természetfestés kora lejárt, akár a liberalizmus vagy a demokrácia. Beismerem, hogy egy csendészet nagyon szép lehet — aki először lefestett egy almit, nagy szolgálatot tett művészetnek. De minden alma, amit azóta festettek, már felesleges. A természetet nem lehet ábrázolni, mert jobban, mint a természet amúgy sem nem lehet csinálni. Minek mindig tökéletesebb utánzatokat adni? — És még egy. A mi művészetünk szigorúan nemzeti és vallásos. Nemzeti, mert az olasz a világ első repülő nemzete, vallásos pedig azért mert a repülőgép, a levegőbe emelkedés az éghez való közeledés szimbóluma. • 'I'' Elbúcsúzom Marinettitől — és nem tudom,, zseni-e vagy őrült. Juhász Andor. r Idegen emberek gyomor- és bélbajánál naponta ro«goiíw* elelt egy félpohár termétnetce „Ferenc József“ kgaeriivíz kissé folt".e regitvo~rógeerégóta bevált,háziszer, amely a székletétet és az aityajjesetét megi'1'irtott cseleitben is igen kellemesen szabályozza. Az orvosok ajánlják.