Uj Nemzedék, 1939. március (21. évfolyam, 49-65. szám)
1939-03-01 / 49. szám
2 gél gyógyítani, a halált csak az élet eleven erőivel lehet legyőzni, az igazságtalanságot nem lehet igazságtalansággal reparálni és nem az fogja megmenteni ezt a világot és emberiséget. Szerda, 1939 március 1. XITmtmzsdék A nemzet egyetemes érdekeinek magaslatára kell emelkedni Aki a gyűlölet vágtató paripáján jön, hanem az, aki újra megtanítja a világot és az emberiséget a szeretesre. Le kell vetnünk az elfogultság kötelékeit, fel kell emelkednünk elvi magasságokra, a nemzet egyetemes érdekeinek tiszta magaslatára. Nem hagyhatjuk magunkat befolyásolni sem a jobboldal, sem a baloldali tábor tapsátólvagy gáncsoskodásától és nem hagyhatjuk magunkat, megejteni a népszerűség varázsától sem. — Nagyon könnyű volna felemelkedni a népszerűség hullámaira, de nem a népszerűség a fontos, hanem az igazság. — Aki a népszerűséget keresi, az egész biztosan elveszíti az igazságot. De ha valaki az igazságot keresi, lehet, hogy a népszerűséget is meg fogja találni. Makray Lajos ezután áttért a javaslat részletes bírálatára .— Tévedés — mondotta — az az álláspont, amelyik szemet huny az előtt a megdönthetetlen igazság előtt, hogy ennek a kérdésnek megoldatlansága rendkívüli veszélyeket rejt magában. — Ezek azután részben izgalmakban, részben összeütközésekben, kirobbanásokban jelentkeznek. — És végeredményben következésképen a zsidóság fogja elszenvedni. Tévedés az, hogy ennek a kérdésnek minduntalan való visszatérése voltaképpen azért van, mert a keresztény társadalomban valami megfejthetetlen gonoszság, irigység dolgozik, vagy pedig azért van, mert a gazdasági harcban lemaradt keresztény társadalom azért maradt le, mert tudatlan vagy mert nem akar dolgozni és amikor látja, a másik oldalon felhalmozódni a javakat, vagyonokat, akkor a pogrom eszközeivel akarja magát feldobni. Ezek a felszíni jelenségek, felszínes értékű ítéletek, azok sokkal mélyebben fekszik, abban az antitézisben, amelyik de facto megvan a zsidó szellem és a keresztény szellem, valamint a zsidó etikai érzék és felfogás és a keresztény etikai érzék és felfogás között. A zsidóság — nem általánosítok — ama része, amely elkülöníti magát, a maga izoláltságában, a keresztény társadalomban idegen test s erre vontkoznak generálisan a kérdés felvetődésének okai. A liberális korszak szecessziós politikája nyakló nélkül asszimilálta az érkező zsidóságot s tág lehetőségeket biztosított a beözönlő galíciaiaknak. Az álliberalizmus és az áldemokrácia bűvöletében megnyitotta előttük a határt, megkezdődött egy új honfoglalás. Ugyanakkor, amikor Fiumén és Hamburgon át a magyarság az újvilágba vándorolt ki, tömegesen szivárgott be az új „hódító fajta’* a határokon. A történelmi zsidóság itt követte el a nagy hibát. Nemcsak asszisztált ennél az új honfoglalásnál, de a szolidaritás jegyében bele is kapcsolódott. Ez az új zsidótömeg, amely Galicia felől jött, fékezhetetlen mohósággal, gátlások nélkül vetette magát reá a gazdasági életre és megszerzett pozícióihoz görcsösen ragaszkodik. ■. A kereszténypárt nem most hirdeti, hogy a kérdést meg kell oldani A kereszténypárt nem most hirdeti, hogy a zsidókérdést meg kell oldani.. Harcba indult a zsidóság hatalmi térfoglalása ellen akkor, amikor ez a zsidóság hatalmas volt. Most nem volna magyar és lovaglás cselekedet vádbeszédet mondani a nőkért, de természetes, hogy az a kereszténypárt, amely a zsidótérfoglalás éllen évtizedek óta harcol, elvben egyetért a törvényjavaslattal. Meg kell azonban mondani őszintén, hogy a konstrukció hibás. Téves alapon indulnak ki. Ha hon polgári alapon történnék a kiindulás és nem komplikálnák fajisággal és keresztséggel, sokkal érthetőbb és célravezetőbb lenne. Következetlenségek és abszurdumok hinárjába nem került volna ez a javaslat, hogyha a mi általunk helyesnek gondolt alapot fogadja el. — Lehetetlenség, hogy az egymásnak ellentmondó feltételek szerint valaki vallási alapon legyen zsidó, aki származására nem az. Viszont ha a leszármazást tekintjük a törvényjavaslat szerint, olyanok, akik már hosszú, idő óta feloldódtak a nemzeti közösség gondolatában, kereszténynek vallják magukat és akkér is élnek, akik valóban asszimilálódtak, most újra — zsidók legyenek! — Évszázadok óta itt élő zsidókat sújt a törvényjavaslat, de ha valaki 1936-ban idevándorolt, megkeresztelkedett, feleségül vett keresztény leányt, a leszármazottja már a törvényjavaslat szerint nem zsidó. Hanem volna komplikálva ez a javaslat a keresztségi és a fajiság kérdésével, úgy ■ V* ‘ d.Vvi”. .. t* t politikai szempontból is meg kellene vizsgálnunk, hogy melyik megoldás a célravezető. Természetesen foglalkoznunk kell vele gazdasági szempontból is. Vitéz Makray Lajos ezután a kereszténység és a fajiság kérdéséről beszélt. Az Egyház álláspontja szerint a férfi és nő együttélése csak akkor megengedett, hogyha ez a házasság az Egyház által meghatározott formák szerint köttetett. Ez ellen a tétel ellen frontális támadás nincs a törvényben. A javaslat nem vitatja azt, hogy aki meg van keresztelen, az az Egyházhoz tartozik. Ellenben a javaslat disztingvál keresztség és keresztény között. — Egyik esetben elfogadja, a másikban nent. A dédszülőknél elfogadja a nagyszülőknél nem. Bizonyos mértékben határt szab a keresztség hatásának. Itt az a hiba, hogy emberi mértékkel méri azt a kérdést, amit csak egyházi törvénnyel lehet szabályozni. (Helyeslés) Igenis, vannak fajok! Ezután a fajiság és a nemzet kérdésével foglalkozott. — Ma a fajiság kérdése a legszenvedélyesebb harcok első vonalában áll — mondotta Makray. — Igenis vannak fajok. — Isten bölcs gondolata, hogy faji tagoltság van a földön. De tagadom, hogy a fajokat úgy osztályozzák, hogy vannak magasabbrendü és vannak alacsonyabbrendü fajok. Nincsenek uralkodásra hivatott és szolgaságra kárhoztatott fajok. Az emberiséget egynek teremtette az Isten. Minden népfaj Isten egy nagy családjához tartozik. — Nem látok a fajban egy pusztán biológiai egységet. Tagadom, hogy a faj fő alkotóereje a vér. Tagadom a vér misztériumát, amely új pogányságra, faji elzárkózásra és faji gőgre vezet. Az embereket egymástól szellemi mivoltuk, a lelkük különbözteti meg. A nemzetet az akarat teremti meg, amely minden egyednél arra irányul, hogy a nemzetnek tagja akar lenni. A nemzet és a faj nagy összefogó ereje a lélek. (Nagy taps a középen.) Mi tartotta fenn a magyart ? .. A magyar nemzetet nem a szerencséje, nem a gazdagsága tartotta fenn ezer éven át, hanem egyedül a lelke, amely beleivódott a föld minden rögébe. Felvetődik a kérdés, hogy ennek a magyar nemzeti léleknek mi az alkotó eleme, konstruktív tényezői, formálói. Legelsősorban ez az áldott magyar föld, amely kevés beszédre, de elmélyedésre nevelte a magyart. Egész gondolkozásunknak, szokásainknak, hagyományainknak ez a magyar föld az alapja. A másik alkotó tényezője a magyar nemzeti vagy faji léleknek a kereszténység. A történelem vihara sodorta ezt a magyar lelket Krisztus keresztjéhez. Átitatta minden vonatkozásban. A nemzeti életnek legnagyobb kincse, értéke és ereje. — A mi erkölcsi életünk, hitünk, reménységünk, bizalmunk, kötelességtudásunk, jog és alkotmányérzésünk, minden ami érték, magasság, erő és fenntartó, a magyar államiság kezdetétől a magyar királyság gyászérverésétől, a magyar kultúra elindulása, a magyar fajiság megmaradása, megerősödése, a magyar függetlenség megőrzése mind a keresztény gondolat méhéből emelkedett és fejlődött ki. Mit mondott Prohászka? A kereszténység: szakramentum regeneráció. A zsidóságból áttért polgártársainkat az állam és az egyház az utóbbi évtizedek alatt invitálta. Az állam a polgári házassággal és a reverzálissal, az egyház pedig átvette őket a zsidó közösségből a keresztény közösségbe. Sokan hivatkoznak itt Prohászkára. Prohászka három pontban szabta meg a köteleségeket. Az első, hogy meg kell akdályozni a keresztény társadalom, letörését. A második pont,, megakadályozni Magyarország elzsidósodását. A harmadik pedig a keresztény közösségbe segíteni a jóakaratú és nemzeti érzelmű zsidóságot. — Mi negyven év óta hirdetjük ezeket az elveket. A kereszténypárt egyedül jogosult ezeket a keresztény elveket hirdetni, de ugyanakkor erkölcsi kötelességünk kiállni azokért, akik már nem tartoznak a zsidó közösségbe, vagy pedig ennek a törvényjavaslatnak az értelmében nem tartozhatnak a keresztény közösségbe sem. Az ülést tart. Nagy érdeklődés Angliában a német-angol gazdasági tárgyalások iránt London, február 28- i Daily Telegrap & Morning Post.JJ Hudson angol kereskedelmi államtitkár Birminghamban tartott beszédében az angol—német gazdasági tárgyalásokról szólva kijelentette, hogy az angol nagyipari vállalatoknak a legszorosabb együttműködést kell megteremteni a kivitelben, mert így könnyebben ellent tudnak állni a külföldi versenyen. Az angol politikai körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a küszöbön álló német—s angol gazdasági tárgyalások elé. Az angol delegáció március második felében indul Berlinbe. Kiemelik Londonban, hogy az angol delegátusok mindent el fognak követni abban az irányban, hogy megértessék a német közgazdaság vezetőivel, hogy Anglia szívesen megegyeznék Németországgal, ha a német nagyipar megváltoztatná módszereit, amelyekkel lehetetlenné teszi a világkereskedelem zavartalanságát. AZ ÁLLATVÁSÁRON sertésből féltízig felhajtottak 136 darabot, az előző vásári napról a zárt vásári maradvánnyal együtt 466 sertés várt eladásra. A vásár vontatottan indult, de a jobb exportlehetőségekkel kapcsolatosan a forgalom megélénkülésére van kilátás. A vásár elején a névleges árak a következőképpen alakultak: la uradalmi nehézsertés 92—95, la szedett sertés 90—93, közepessertés 86—89, silánysertés 74—82, angol tőkesertés 92—96, süldő 78—85 fillér élősúly kilogramonként. — A borjúvásárra féltizig felhajtottak 335 borjút, de kisebb szállítmányok még útban vannak a vásárra. A vásár elején a borjú névleges ára minőség szerint 62,92 fillér volt élősúly kilogramonként. — A Nemzeti összetartás Társaskörében (VIII., Baross utca 10.) március 2-án, csütörtökön délután 6 órakor Ajtay József ny. közigazgatási bíró „A rutén föld és az ukrán kérdés“ címmel előadást tart. Utána, társas vacsora.