Uj Nemzedék, 1940. október (22. évfolyam, 224-249. szám)
1940-10-01 / 224. szám
XXII. évfolyam, 224. szám. A Főméltóságú Asszony rádiószózata: Áldozzunk Erdélyért! — Jól tudom, súlyos feladatot vállaltam, mikor anyagi áldozatokat kérek, — áldozatokat Erdélyért! A feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadalom egykori gazdagságát tönkretette Trianon és mert minden egyes magyar család ma nagy közterheket kénytelen viselni. — De én mégis reménykedem és bizom a nemzet áldozatkészségében. Mert amely nép életképes és méltó az életre, az válságos időkben rendkívüli erőkifejtésre és a legnagyobb áldozatokra képes. A magyar pedig életerős faj. — A Gondviselés izgalma megengedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanúi lehetünk a nagy világégésnek. Eddig legalább megengedte. Férfiainkat nem fenyegetik a harctér veszedelmei és szenvedései, asszonyainknak nem kell éjszakánként a szirénák vészjelét figyelniük és gyermekeik életéért rettegniük. — De íh'ég áít’ is megadta life ■ ■ -k-ünk- az Ég kegyelme, hogy véráldozatok nélkül gyarapíhattuk hazánk csonka területét. Fogadjuk alázatos szívvel az isteni kegyet és mutassuk magunkat reá méltónak azzal, hogy önként áldozunk az ember szeretet és a haza oltárán. Áldozzunk Erdélyért! — Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus helyzetben van. Természeti csapások és politikai események idézték fel ezt a helyzetet. A román mozgósítás régóta elvonta a férfiak javarészét a munkától; sok föld műveletlen maradt; a gazdák igavonó állatait elhajtotta a román katonaság; a gazdasági és háztartási felszerelés fosztogatás prédája lett. — Az erdélyi nép aggodalommal tekint a közeledő tél elé. Szűkében van az élelemnek, kifogyott a ruházatból. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodni; cipő nélkül a gyermekei nem járhatnak iskolába. Ha kérdem: mire van hát szüksége Erdélynek? — azt kell felelnem: úgyszólván mindenre! Vetőmagra, élelemre, ruhanemüekre, gazdasági felszerelésre, háztartási tárgyakra és szükség van iskolakönyvekre is. — Az erdélyi nép a béke műveiben és a háború megpróbáltatásai között mindenkor egyaránt kiválónak bizonyult. Erdély a vitéz katonák szülőföldje. Erdély mint termékeny kultúrtalaj ritkítja párját Európában. Évszázadok óta erőssége és büszkesége Szent István birodalmának. Ezt a nagyszerű népet meg kell menteni a pusztulástól, amely nem saját hibájából, hanem idegenek bűnéből szakadt reá. A mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. — Most pedig asszonytársaimhoz intézem a szót. A férfi elméjével és karjával, a nő eszével és szívével szolgálja a nemzetet. A magyar asszonyokat és leányokat kérem, erőnk egyesítésével mutassuk meg, mire képes a női szív. Kérem, vegyék különös gondjukba az Erdélyért mozgalmat. — A gyűjtőbizottság szétküldte íveit az országban. Budapesten házankint pénz- és használati tárgyak gyűjtése indul meg. A magyar asszonyokat és leányokat arra kérem, könynyítsék meg a gyűjtő hölgyek és urak munkáját, — fogadják őket szívesen, járjanak a kezükre, ajánlják fel adományaikat. — A végére értem annak, amit el akartam mondani. Mielőtt azonban elbúcsúznám, arra szeretnék emlékeztetni, hogy a Gondviselés szemmel látható jóindulattal tekint le szenvedésekben megtisztult magyar népére. Ez arra kötelez minket, hogy ne riadjunk vissza áldozatoktól a magyar nép érdekében. Amit áldozunk, az legyen fogadalmi ajándék, amit magunk, családunk és nemzetünk jövő boldogulásáért felajánlunk a Teremtő trónja előtt. A Főméltóságu Asszony rádiószózata hat percig tartott. A mély átérzéssel előadott, nemesveretű, szívhez szóló beszéd elhangzása után a megjelent előkelőségek a Főméltóságú Asszonyhoz siettek, hogy gratuláljanak neki. A rádiószózatot viaszlemezre vették és elhangzásaután mindjárt leforgatták a Főméltóságu Asszony előtt, hogy meghallgathassa pár perccel előbb elhangzott előadását. A Főméltóságu Asszony ezután még hosszabb időt töltött a stúdió épületében. Megtekintette a leadóberendezéseket és a Rádió vezetői szolgáltak neki magyarázatokkal. Fél nyolc óra után vett búcsút a megjelent előkelőségektől és menye társaságában gépkocsin távozott a Rádió székházából. Teleki Mihály gróf nagyszabású tervei Erdély mezőgazdaságának fejlesztésére Az egész ország nagy várakozással tekint az erdélyi értekezlet elé, amelyen részt vesznek a visszacsatolt részek minden foglalkozási ágazatának és társadalmi rétegének kiküldöttei. Mint emlékezetes, az erdélyi értekezletet gróf Teleki Pál miniszterelnök a közelmúltban jelentette be. Az értekezlet célja, hogy a visszacsatolással felmerült gazdasági, szociális és politikai kérdéseket letárgyalják, az erdélyiek maguk mondják el kívánságaikat s ők, mint a helyi viszonyok legjobb ismerői tegyenek javaslatot a felmerült problémák megoldására. Ezek a problémák kétfélék: pillanatnyilag és a távolabbi jövőbe nyúlók. A kormány tagjai a visszacsatolás óta mondhatni permanens tanácskozást folytatnak, hogy a keleti részek és Erdély szükségleteit kielégítsék, a gazdasági miniszterek számos értekezleten hoztak nagyfontosságú határozatokat, amelyek mind a visszacsatolással függenek össze. Ezek az intézkedések túlnyomórészt gazdasági természetűek, ami érthető is, hiszen a románok mindent, ami mozgatható volt, elvittek magukkal, a lakosság a mindennapi élet folytatásához szükséges élelmiszerek, vetőmagvak, ipari nyersanyagok, gépek és eszközök nélkül maradt. A kormány egy pillantig sem váratott magára, a bevonuló honvédség nyomában ott voltak a minisztériumok kiküldöttei, azonnal intézkedtek, úgy hogy Erdélyben és a keleti megyékben biztosították az ipari és mezőgazdasági termelés folytonosságát. A bevonulást követő napokban a legsúlyosabb feladat a földmivelésügyi, iparügyi és kereskedelemügyi minisztrériumokra hárult. Biztosítani kellett a közlekedést és a szállítóeszközöket, pótolni kellett a románok által elhircult anyagokat, mindent meg kellett tenni a folyamatban lévő mezőgazdasági munkák sikeres befejezésére és a további munkálatok folytatására sem. Itt is bevezetik a kitűnően bevált tanácsadó rendszert. A méhészet és selyemtenyésztés szintén helyet, kapott gróf Teleki Mihály nagyszabású programjában. Arról, még nem döntöttek, hogy a felállítandó intézményeket és hivatalokat hol helyezik el, mert meg akarják hallgatni a nagy erdélyi értekezleten elhangzott kívánságokat. Szociális téren is megtörtént az anyaország intézményeinek kiterjesztésére minden előkészület. Megszervezik a visszacsatolt részeken is az országos gazdasági munkaközvetítő irodákat, a jogvédő irodákat, kiszélesítik a mezőgazdasági biztosító intézetet is. Hasonló tervek készülnek a többi minisztériumban is, úgyhogy a visszacsatolt részek lakosságának élete rövid időn belül a rendes kerékvágásba jön. Megszervezik a mezőgazdasági intézményeket A földmvelésügyi minisztérium gróf Teleki Mihály utasítására a visszacsatolással egyidőben sokszáz vagonban hatalmas gabona-, takarmány-, kukorica-, hüvelyes-, hús- és zsírkészleteket indított útnak Erdélybe, hogy ezeknek a területeknek a lakói elsőrendű életszükségletük kielégítésénél hiányt ne szenvedjenek. A pillanatnyi segítségen túl máris megindult annak a programnak a végrehajtása, amely a keleti részek és az erdélyi megyék mezőgazdaságának és állattenyésztésének felkarolását célozza. Teleki Mihály földművelésügyi miniszternek ezt a programját az Új Nemzedék ismertette először a sajtóban. Értesülésünk szerint ezen a programon túlmenőleg újabb nagyszabású tervek készültek, hogy a visszacsatolt területek erdő- és mezőgazdaságát az ország termelési kereteibe beilleszszék. A földművelésügyi kormánynak az a szándéka, hogy a románok által lezüllesztett mezőgazdasági termelést a legrövidebb idő alatt egy nívóra hozzák az anyaország mezőgazdasági kultúrájával. A tervek szerint sürgősen kiépítik a gazdasági felügyelőségeket és intézményesen megszervezik a gazdasági tanácsadás hálózatát. Átszervezik, illetve újraszervezik a mezőgazdasági kamarákat, a szükségletnek megfelelően helyezik el az erdőigazgatóságokat, erdőfelügyelőségeket és hivatalokat. Természetesen kibővítik az országos erdőgazdasági tanácsot és az állategészségügyi tanácsot is. Sürgősen felállítják a különleges erdélyi viszonyoknak megfelelő kísérletügyi önintézményeket, az erre alkalmas helyeken növénynemesítő állomásokat és telepeket létesítenek, számos helyen mintagazdaságokat szerveznek. A hírek szerint nagyszabású előkészületeket tettek az erdélyi állattenyésztés nívójának emelésére: méneseket és méntelepeket szerveznek. Nem kerülte el a minisztérium figyelmét az erdélyi gyümölcstermelés felkarolása Hangú Kioszkban minden este fellép RACZ VALI 3 A gyermekgyilkos halálára Nevezetes forduló a mai napi Október elsején sötét szégyenfolt tűnik el közegészségünk orcájáról és megszűnünk a művelt világ csúfsága lenni! Szégyen ide, zségyen oda, de meg kell vallani, hogy Magyarország eleddig a gyermekkori légkőmérgezés hazája volt! Évente kereken háromszáz magyar élet, háromszáz magyar gyermek pusztult el, mert boldog-boldogtalan akármikor és akármekkora mennyiségben vásárolhatta ezt a mérget. Hiába zúgott fel egyre-másra minden jóérzésű s fajtáját féltő magyar a lugkő korlátlan használata ellen, a gyilkos szer háborítatlanul tovább szedte áldozatait. A fej fák egyre szaporodtak falvaink és városaink temetőiben, folyvást nőtt elroncsolódott szája s megszűkült nyelőcsövü kis véreink száma, senki sem tudta, de senki nem is firtatta, kinek érdeke haszna, hogy vigan kaszáljon a halál. Micsoda erők settenkedtek a sötétben, hogy a magánháztartás bűnös könnyelműséggel derűre-borúra éljen a légkővel? Ez év nyarán a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel egyetértően végre leszámolt ezzel a gyermekgyilkos rémmel... Annál is inkább végzett vele, mert hovatovább ország-világ tudja, hogy a lugkő teljesen pótolható a háztartásban, sőt még szappanfőzéskor is. A július elsején kiadott 11.7011l910. K. K. M. rendszet részletesen szabályozta a lugkő árusítását és október elsejétől kezdve megakadályozza, hogy a magánháztartás ezt a mérget használhassa. S ezzel a bölcs és üdvös népmentő és üdvös intézkedéssel esztendőnként sok száz magyar élet menekül meg a haláltól és a testi-lelki elsatnyulástól. Ugyebár illő és méltányos, hogy elismeréssel és hálával emlékezzünk meg a mai napról?! (ej.)