Uj Nemzedék, 1942. november (24. évfolyam, 248-272. szám)

1942-11-02 / 248. szám

XXIV. évtől vám. 248. szám. Ifflil IHZ HK­K Egy mozdony­vezető hőstette a kigyulladt gyorsvonaton Szombaton délben, a menetrend szerint induló berlini gyors a Fe­rencvárosi­ pályaudvar felé köze­ledett, amikor a villanymozdony olajkondenzátora kigyulladt és utána kapcsolt négy vagon láng­­ba borult. Mandula Viktor moz­donyvezető, amikor észrevette a tüzet, a vezetést átadta Fejes Mihály fűtőnek, maga pedig a gépházba rohant és élete kockáz­tatásával kikapcsolta az áramve­zetéket. Az utasok mit sem vettek észre a veszélyből s csak a Fe­rencvárosi­ pályaudvaron tudtak meg mindent, amikor a súlyos áramütéstől égési sebeket kapott hős mozdonyvezetőt eszméletlenül kiemelték a mozdonyból és a MÁV-kórházba szállították. Miniszteri biztos a burgonyaellátás élén A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A közellátásügyi miniszter a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülésre bízott feladatok za­vartalan ellátásának biztosítása céljából szükséges intézkedések megtételére — különös tekintet­tel a Belföldi Burgonyakereske­delmi Egyesülés által megvásá­rolt burgonya arányos elosztá­sára, szállítására és rendeltetés­­szerű felhasználására — Ágoston Béla ny. hadbiztos-ezredest mi­niszteri biztosul kirendelte. — Az Olasz Idegenforgalmi Hi­vatal két legújabb magyar nyelvű kiadványa most jelent meg. Az Italia és a Szicília nevti művészi kivitelű füzetek Olaszország kulturális, természeti és gazda­sági kincseit tárják az olvasó elé. KINEVEZTÉK az újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskola tanárait A hivatalos lap közli az újon­nan szervezett újvidéki Keleti Kereskedelmi Főiskolával kap­csolatos kinevezéseket. A kor­mányzó a közoktatásügyi minisz­ter előterjesztésére a Keleti Ke­reskedelmi Főiskola igazgatójává és üzemgazdasági tanszékének rendes tanárává dr. Urbányi Já­nos állami kereskedelmi közép­iskolai igazgatót nevezte ki. A hatodik fizetési osztályba rendes tanárrá a jogi tanszékre dr. Julow Jenő törvényszéki bíró, a földrajzi tanszékre dr. Kádár László gyakorló középiskolai ta­nár, az áruismereti tanszékre dr. Király Sándor kereskedelmi kö­zépiskolai tanár kapott kineve­zést. Rendkívüli tanárok lettek a hetedik fizetési osztályban dr. Halmágyi László kereskedelmi középiskolai tanár a számtani tanszéken, dr. Tahy István, az Ipartestületek Országos Központ­jának titkára a közgazdaságtani tanszéken, dr. Berczik Árpád kereskedelmi középiskolai tanár a nyelvi tanszéken. Az üzemgaz­dasági tanszék mellett adjunk­tus lett Révay József debreceni­­kereskedelmi középiskolai tanár. Főiskolai tanársegédek Zemplén Lóránt, Dankó István és Keszt­helyi Jenő középiskolai tanárok lettek. Dankó Istvánná Majnik Klára gyors- és gépírással megbí­zott gyakornoki kinevezést ka­pott. A kereskedelmi főiskolával kapcsolatos Körösi Csom­a Sán­dor diákotthon igazgatójává a vallás- és közoktatásügyi minisz­ter dr. Kádár László főiskolai rendes tanárt, titkárává Várady Györgyöt, a budapesti Gömbös Gyula diákotthon felügyelőjét ne­vezte ki. Ugyancsak megtörténtek a kinevezések a fogalmazói, gond­noki, bijnoki és altiszti állásokra is. A keleti arcvonal középső szakaszán téli offenzívára készülnek a szovjet csapatok Berlin, november 2. A Nemzetközi Tájékoztató Iroda különtudósítójának jelentése sze­rint a keleti arcvonal középső szakaszán egyre világosabb jelei mutatkoznak a szovjet főparancs­nokság odairányuló fáradozásai­nak, hogy egy második téli offen­­zívával magához ragadja a kez­deményezést, a­mint arról egyéb­ként már jelentések érkeztek. Újabban Szuchinicsi vidékéről és a Rzsevtől, délkeletre eső arcvo­­nalszakaszról érkeznek jelentések arról, hogy ott a szovjet csapato­kat jelentékenyen megerősítik. Toropec szakaszán egy különleges köteléket állítanak fel, amelynek Sztálin-hadtest a neve, egyidejű­leg új páncélos hadtestet helyez­nek készenlétbe ettől a ponttól délre, amely gépesített dandárok­ból és egy lövészhadosztályból áll. Az egyes ezredek állománya azonban annyira kevés, hogy az egész páncélos hadtest alig 15— 16.000 emberből állhat... Abból a körülményből, hogy a szovjet hadvezetés ezeket a nagy támadáshoz előkészített alakula­tokat nem tölti fel a teljes lét­számra és nem fegyverezhette fel olyan fegyverekkel, amelyekkkel nagy támadások végrehajtására szánt csapatokat fel szoktak sze­relni, arra lehet következtetni, hogy a bolsevikieknek egyre na­gyobb nehézségeik vannak az emberanyag sorozása és a hadifel­szerelés előállítása terén. A bolseviki viszonyokat tekint­ve, jelentékenyen megnövelték az utóbbi napokban a vörös légi had­erő gépeinek számát is, a szovjet felvonulási terepen. A közé­li arcvonalszakaszon harcbavet­t szovjet repülőgépek számát, bec­s­lés szerint mintegy 200 repülő­géppel fokozták,­­ amelyek túl­­nyomórészben bombázókból és felderítő repülőgépekből állanak és ezeket leginkább az északi arc­vonalszakaszokról vonták el. A szovjet repülők kísérletei azonban hogy magukat az új légi térben be­repüljék, máris érzékeny veszte­ségekre vezettek. Szombaton pél­dául — mint már jelentettük — egy tíz repülőgépből álló század, amely Vitebszk ellen kísérelt meg nappali támadást, az utolsó gépig megsemmisült. A bolseviki állásokban élénk sáncmunka folyik, a csapatok földalatti folyosókat és járato­kat ásnak a német állásrendszer aláaknázása céljából, ami ugyan­csak a bolsevikiek támadási­ elő­készületei mellett szól. A német felderítők már kezdettől fogva megfigyelik a felvonulást, azt állandó ellenőrzés alatt tartják és lefényképezik. A német bom­bázó­ kötelékeknek ezzel újabb széleskörű céljaik akadnak, ami­kor megtámadják a csapatokkal zsúfolásig megtöltött bolseviki falvakat az arcvonal mögött, az új tüzérségi állásokat, a lőszer­­raktárakat, ellátási központokat és az összes új hadtápvonalakat. Az arcvonalra vezető összes vas­útvonalak éjjel-nappal a német repülők állandó bombazápora alatt állanak. Saját megfigyelé­sek alapján és bolseviki szöke­vények, valamint hadifoglyok vallomása alapján a német bom­bázások által a szovjet támadó hadseregnek okozott vesztesége­ket mintegy 25—30 százalékra lehet becsülni. A hadianyagban és a szállítóeszközökben okozott károk szintén ilyen magasra be­csülhetők. (MTI.) ELSÜLLYEDT EGY AMERIKAI REPÜLŐGÉPANYAHAJÓ Bern, november 2. Mint a brit hírszolgálat Washingtonból jelenti, az ame­rikai haditengerészeti minisz­térium közli, egy repülőgép­­anyahajó elvesztését a Csen­des-óceán déli részén. A repü­­lőgéphordozó október 26-án, Guadalacanaltól 406 kilomé­terre északra légitámadás kö­vetkeztében süllyedt el. A re­pülőgéphordozó nevét nem közüik, csak megemlítik, hogy ugyanakkor elsüllyedt a Porton nevű amerikai romboló is. (MTI). Újabb 10.000 kivándorolt vesztette el magyar állampolgárságát A hivatalos lap vasárnapi szá­ma közli a belügyminiszter hir­detményét, amely 56 oldalon közli azoknak a nevét és személyi ada­tait, akik külföldre távozván, az 1939. évi XIII. t.­c. alapján el­vesztették magyar állampolgár­ságukat. A hirdetményben mint­egy 10.000 név szerepel. Szenttamáson felakasztották egy banda kilenc tagját Újvidék, november 2. Lelkiismeretlen bujtogatók ismét szervezkedést kezdtek és szabotázsokkal, valamint rab­lásokkal az ország rendjét és a köz nyugalmát akarták megza­varni. Kisebb fegyveres ban­dákba csoportosulva sorozatos rablásokat, gyilkosságokat kö­vettek el, sőt a hatósági köze­geket megtámadva többizben fegyvert használtak. A hatóság erélyes fellépése a szervezkedésben résztvevőket idejekorán ártalmatlanná tette. A vezérkar főnökének bírósága az ügyben folytatólagosan tar­tott tárgyaláson Gálly Ignác, Stefanov Peró, Medurity Da­­niló, Szemcsev Lázár, Meduity Bogdán, Gányin Velimir, Jo­­city Koszta, Milinkov Markov, Andrin Branko, Szefim Iso és Vujin Atanász turjai lakosokat kötél általi halálra ítélte, m­íg a mozgalom többi résztvevőit súlyos szabadságvesztés bünte­tésben részesítette. A két utolsó halálraítélt büntetését életfogytig tartó szabadság­­vesztés büntetésre változtat­­­ták. A halálos ítéleteket októ­ber 30-án Szenttamás község­ben végrehajtották. (MTI). KÖNYVET MINDEN MAGYAR KÉZBE! / . . RAB GUSZTÁV Miért, Dániel? Modern férfi és mai asszony színes, izgalmas szerelmi regénye. Ára 8 Pe kötve 10.50 P. LYKA KÁROLY Nemzeti romantika Művészetünk egyik kevésbbé ismert korszakát, a szabadságharc és a kiegyezés közötti kor Magyar­­országának kulturális életét ismerteti ebben a könyv­ben a kiváló szerző. Ci képtábla. — Ára kötve 13.50 P. . MARKAI JÁNOS Iszambáh­ám országa Maradik kiadásban jelent meg, a magysi politikai irodalomnak ez az új értéke. Ára 7.50 P. FODOR JÓZSEF Összes versei A hatalmas kötet a költő eddigi munká­­ját, férfiát, őszinte líráját foglalja magában. Ára fűzve 12 P., kötve 15 P. DÉKÁNY ANDRÁS A XX. század világvándorai SzAxaurak nagy utazóinak, világvándorai­­nak gazdag arcképgyöjter­énye ** * könyv. Ára kötve 0.50 P. JOHAN FALKBERGET: Elindultak tizenhárman Skandináviai bányászok regénye. Az északi regények misztikus poézisa hatja át. Egy nagy szerelem s egy csodálatos gyem­ekalak deríti fel a komor, küzdő emberek életét Ára 12­50 P., kötve 1550 P. Megtekinthetők minden könyvesboltban. * Singer és Wolfner Irodalmi Intézet kiadása. 3 AZ ORSZÁG legnagyobb SZAKÜZLETE hangszergyár SS00*1­11 Ma életbelépett a téli menetrend Hivatalosan közük, szógji ma hajnalban a MÁV vonalain a téli menetrend életbelépett Az életbeléptetéssel egyidőben a közellátási szempontból fon­tos őszi áruszállítások lebonyo­­lításának biztosítása érdekében szükségessé vált a személy­forgalom további korlátozása. Ezeknek a szállításoknak a le­bonyolítása után, előrelátha­tóan december 15-én a most életbeléptetett korlátozásokat­ megszüntetik. Az új menetrendről vala­mennyi állomáson tájékoztató menetrend-hirdetmények ad­nak felvilágosítást. Általában ajánlatos, hogy utazás előtt az induló vonatokról mindenki érdeklődjék saját vasútállomá­sán. Budapesten távbeszélőn felvilágosítást ad a MÁV igaz­gatósága (228—010), Budapest — Keleti pályaudvar (144—500 és 144—807), Budapest—Nyugati pályaudvar (115—375 és 121 —­ 213), Budapest—Déli pályaud­var (351—561 és 353—381), végül Budapest—Kelenföldi pályaudvar (259—868 és 259—­ 877). Ház keze­léshez Lakó nyilvántart­­ási könyvek MINERVA Andrássy­ út 3.­ ­ A FŐVÁROS KÖZGYŰLÉSE A­ főváros költségvetésének részletes tárgyalás során Hentz Lajos az ideiglenes alkalmazottak véglegesítését sürgette, Pásztor Imre, Szántó István és Bechtler Péter szóvátette a külső területek elhanyagolt útjai és csatornaháló­zatát, Aichner Albert a Boráros­­tér túlzsúfoltságának enyhítését és új parkok létesítését k­érte és Ugyancsak új parkokat kért Sza­kosíts Antal is. Az utóbbi indít­ványozta a telekértékemelkedési adó bevezetését is. Paulheim Fe­renc Nagy-Budapest előkészítésé­ről és a magas lakbérek ellen szükséges intézkedésekről beszélt. Wellisch­ Andor szintén Nagy-Bu­dapest kérdésével foglalkozott és Császár Elmérrel együtt kérte, hogy a háború idején a főváros ne adományozzon telkeket. Dré­gely Dezső azt kívánta, hogy a Sashegyen, a Kissvábhegy alján és a Csömöri-uton jelöljenek ki családiház-telkeket a közigazga­tási és tanügyi alkalmazottaknak, hogy ezeken a telkeken részlet­fizetéssel törleszthessék az okta­tók és közigazgatási tisztviselők családi házaikat. Seidl József Óbuda problémáiról beszélt Nyáry Miklós a rendőrség szék­házáról beszélt. Sürgette a Fő­­vámpalota mellett létesítendő új székház tervének elkészítését. Azt kívánta, hogy német mintára ná­lunk is rendszeresítsenek olyan okiratot, amely a tiszta ársaságot igazolja. Budapesten 2600 egyesü­let működik és körülbelül ugyan­ennyi magánlakást foglal el, ami nagyban hozzájárul a lakásínség­hez. Kabakovits József szintén a rendőri székházról beszélt, majd szóvátette, hogy a városházáról és az elöljáróságokról kiszorult hivatalok, sok magánlakást tarta­nak lefoglalva. Középületeket kell emelni a hivatalok elhelyezése céljából, így lehetővé válik a ma­gánlakások felszabadítása. Az ál­lampolgársági igazolás egyszerű­sítését kívánta. Szántay István új templomok építését sürgette.

Next