Uj Nemzedék, 1944. április (26. évfolyam, 74-96. szám)
1944-04-25 / 92. szám
TXT. é-folyam, 92. szám 17 TfflkwMrpttSm! Az asszony horkol: ] Eladta a kiskacsát: váljunk el!... A férj ramslizik: Csakhogy a bíróság nem választ el házastársakat minden semmiségért! A polgári házasság felbontásáról, ennek társa...ami következményeiről — túl azon a világnézeti állásponton, melyet lapunk képvisel — szomorú erkölcsi véleményt mondanak azok az statisztikák is, melyeket elfogulatlan szociológusok állítottak frísre. De ha lehet, még riasztóbb a kép azokban a bírósági jelentésekben, melyek arról számolnak be, hogy a bűnözők között százalékos arányban igen sok az olyan fiatalkorú, aki azért került a lejtőre, mert szülei elváltak és ennek következtében nem részesült gondos nevelésben. A válópere® bíró asztalán — mint erről a törvényszékek legutóbb hiteles adatokat közöltek —, egyre szaporodik az akták száma. Zuhognak az efféle ügyek iratai és a legtöbb esetben kiderül, hogy a házastársak minden ürügyet megragadnak, csakhogy a válást kimondja a bíróság. A magyar bíró azonban tisztában van azzal, mit jelent a művelt társadalom életében is a házasság intézménye, a család, éppen ezért alaposan megszitálja az elébe kerülő ügyeket. Különösen akkor, ha a házasságból az együttélés alatt gyermekek is származtak. Mert ha már más erkölcsi törvényt nem is tartanak kötelezőnek magukra nézve a válni akaró házastársak, egyet nem volna szabad sarokba állítaniuk: azt a kötelezettséget, amellyel gyermeküknek tartoznak az isteni és emberi törvények szerint Ha erről mégis megfeledkeznek, nem feledkezik meg a bíró és a mindig ártatlan gyermek érdekében igyekszik a házasságot lehetőleg fenntartani. Harc a borospohár ellen Egy válóperes ügynek például ess volt az előzménye: beállított az egyik pestkörnyéki város polgármesteréhez egy sírástól kivörösödött szemű asszony. — A férjem, — adta elő panaszát — végrehajtó a városnál... Nem törődik velem és a gyermekekkel ... Állandóankocsmázik ... Arra kérem polgármester urat, szíveskedjék magához rendelni és figyelmeztetni, hagyjon fel ezzel az életével és a borospoharak helyett inkább gondoljon a családjára. A polgármester négyszem között megdorgálta a tisztviselőt és atyai intelmekkel figyelmeztette, hogy görbe után jár. Az illető megtudta, hogy a felesége járt előzően hivatali főnökénél, összeveszett az asszonynyal, elköltözött a közös lakásból és megindította a válópert azzal a megokolással, hogy feleségének az eljárása házastársi kötelességsértés volt, amelynek alapján kéri a házasságnak az asszony hibájából való felbontását. A bíróság más álláspontra helyezkedett. Kimondotta, hogy ebben az esetben a polgármesternek, tehát a felperes felettes hatóságának közbenjárása a családi élet és béke helyreállítása érdekében való volt, kellő tapintattal történt és babból a városi végrehajtóval számottevő hátrány nem származott. Éppen ezért az aszszony nem követett el házastársi kötelességsértést. A válás kimondásának tehát nincs törvényes alapja. Egy kis tamsli miatt? Ugyani Egy másik válóperben Pratxak festett kartonfigurái miatt kívánta a válás kimondását egy festerheater felesége. — A férjem állandóan ramslizik, — adta elő a periratban az asszony jogi képviselője —, valósággal rabja ennek a kártyajátéknak. Ebben az ügyben a következőképpen szólt a bírósági döntés: „Maga az a körülmény, hogy »rámáit szerencsejátéknak tekintik, a házastársi kötelesség színpontjából közömbös, mert a játék minősége még nem teszi azt házastársi kötelessége érzéssé. A kártyázás nem esketik komoly kifogás alá mindaddig, amíg az, mi a szórakozás, a megengedhetőség határain ,túl nem lép. Házastársi, kötelességsértéssé akkor válik, ha ez — tekintet nélkül a játék minőségére — a házastárlat családjától elvonja, vagy a család anyagi létalapját komolyan veszélyezteti Érdekes elvi jelentőségű határozatot hozott a bíróság abban a válóperben, amelyet azért indított a felperes, mert házastársa munkavállalás céljából a közös lakásból eltávozott. Ezt sem fogadták el bántó oknak, mert az efféle távozás a közös lakásból nem tekinthető az együttélés, végleges megszakításának. Egy pincér azért akart elválni a feleségétől, mert az asszony albérlőt tartott. — Az albérlőtartás — hangzott: a bírósági határozat —, az alacsonyabb társadalmi osztályban nem házastársi kötelességsértés, hanem gazdasági szükségesség Éppen ezért nem lehet bántó oknak tekinteni. Hasonlóképpen elutasították a keresetét annak a feleresnek is... aki felesége tüdőbaját jelölte meg bántó okul. Az VJ NCRI Citt ItktUisivitt 11-9 S-60 Nézd meg az asszonyt s hagyd el a — válást! — Azért kérném a válást kimondani, — hangzott egy válóperben a felperes előterjesztése •— mert az együttélés alatt jöttem rá arra, hogy a feleségem engemet megtévesztett. Közellátó ugyanis és a bal lábát sántikálva húzza maga után... Kiderült, hogy hajánál fogva előráncigált ürüggyel akart az illető elválni a feleségétől. Erre, vall a bíróságnak ebben az ügyben hozott döntése, amely így hangzik: „A megtévesztés válóper jogalapjául nem szolgálhat, ha az a kellő gondosság mellett felismerhető,,volt. Az alperes betegségének említett tüneteit a felperesnek látnia kellett. Különben is tanuk előtt levélben és szóban olyan nyilatkozatokat tett, amelyekből kétségtelen, hogy felesége betegségének súlyos természetét ismerte Egy gyári tisztviselő fiatal felesége, két gyermek anyja, kevés pénzt kapott a férjétől. Az aszszonynak az a gyanúja támadt, hogy férje keresetének egys részét máshol költi el, éppen ezért valósággal sherlockholmesi nyomozómunkát végezve igyekezett megtudni, mi a tényleges jövedelme házastársának? Amikor erről tudomást szerzett, a férj nagyon felbőszült és az asszonyt, valamint gyermekeit faképnél hagyva elköltözött hazulról és megindította a válópert azzal a megokolással, hogy a felesége a „magánnyomozói tevékenységével“ súlyosan vétett házastársi kötelessége ellen is és érdemtelen a nőtartásra is. A biróság természetesen nem adott igazat a dühös férjnek. Egy gazdálkodó azért indított válópert, mert a felesége az a tudtán kívül eladott 12 kacsát. — Az aprójószág nevelése az asszony feladata. — mondotta ki a biróság — és az általános falusi szokás szerint azzal az asszony gazdagodik is. Az alperes részéről beismert ama tény tehát, hogy férjének tudta nélkül értékesítette a 12 kacsát, s egymagában házastársi kötelességsértés megállapítására nem alkalmas. A kitett sógorasszony sem ok! Egy vasutast otthagyott a felesége és azért kérte a válás kimondását, mert a férj az ő húgát, tehát a sógornőjét- aki vendégségben volt náluk, szóváltás és vita hevében kitette a lakásból. Itt sem adtak helyt a keresetnek, mert a bíróság megítélése szerint az alperes eljárását nem lehetett olyan házastársi kötelességszegésnek minősíteni, amely a felperesnek az életközösség megszakítására alapul szolgálhatott volna. Érdekes döntést hozott a törvényszék egy albérlőtárs miatt megindított válóperben: „Egymagában az a körülmény, hogy az alperes feleség egy férfit albérlőként fogadott be a lakásba és ez az albérlő az alperest új lakásába is követte, még nem bontóak. Akkor sem, ha mint jelen esetben, egy alkalommal az albérlő éppen akkor, amikor a magánnyomozó az alperes lakásába ment, a konyhában újságot olvasott, az alperes feleség pedig a lavórban a lábát mosta. — Tekintettel a perben szereplő felek alsóbbrendű társadalmi állásába —, hangzott a bírósági határozat — és arra a körülményre, hogy az albérlő már 13 éve lakott náluk, a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértését nem lehet megállapítani. A férj állástalansága, amenynyiben ez önhibáján kívül következett be — hangzik egy másik ítélet —, nem ad jogot a feleségnek a házassági életközösség megszakítására. Bölcs határozatot hozott abban a válóperben is a bíróság, amelyet ugyancsak mondvacsinált ürüggyel indított meg a felperes apróbb nézeteltérések felsorakoztatásával. — A házasságnak egész életre, szóló jogi intézmény jellege nyil vánvalóvá teszi,, hogy az élet viszonyát közöli a házasfelek jóban, és rosszban ,egymás mellett kitarítani kötelesek és egyben kötelesek elnézni, megbocsátani egymásnak azokat a kisebb nézeteltéréseket, hibákat, amelyek a házasélettel együtt járnak. Egy-két szalmaszál, de nem keresztben Nem lehet nagyon büszke önmagára az a férfi, aki egy-két szalmaszál miatt akart a tbeiségétől elvárni. Nem mintha ezeket keresztbe tette olna útjába az asszony. Te beszéljen inkább a válóperi ítéletnek a férjre nézve kedvezőtlen indokolása: „A felperes a—hazássági életközösség megszabásának okát és egyben közvetlen előzményét abban jelölte meg, hogy az alperessel a kertben beszélgetve az alperes egy szalmaszálat vett a szájába, amit ő, a felperes onnan kikapott. Mire az alperes egy másik szalmaszálat dugott a szájába, amelyet a felperes ismét eltávolított onnan. Ebből szóváltás keletkezett, melynek során a felperes azt mondotta, hogy ha itt nem az történik, amit ő akar, akkor összepakol és eltávozik a közös lakásból. Erre az alperes, tehát a feleség ezt felezte: „Hát eredj!“... Az alperes eme szavai után a felperes gyomban távozott. Ezt a tényállást nem lehet , bontó okul elfogadni, annál kevésbé sem, mert a fel£ peresférj 16 éves, az alperes feleség 21 éves, a elvánás közöttük tehát valóban gyerekes okból keletkezett, komolynak nem tekinthető és abból nem vonható okszerű következtetés arra, hogy a peres felek az életközösséget kölcsöntös egyetértésen nyugvó megegyezéssel akarták volna megszüntetve. De viszont az említett előzmény arra sem ad alapot a felperesnek, hogy emiatt az egész életre szóló házassági köteléket, az együttélés önkényes megszakításával megbontva, amikor a peres felek között számottevő egyéb ellentét fenn nem áll.“ — Válni akarok a feleségemtől, — hangzott a felperes férj perirata egy másik épületes ügyben, — mert a feleségem éjjel horkol, álmában felsikalt és emiatt én állandóan, szívdobozért kapok . .. erkölcsi tartalmánál fogva a házastársak nemcsak jóban, hanevűt egymás hajában is, osztozni tarróznak. Az éjszakai sikoltozás legtöbbször ideges kedélyállapot következménye, a férjnek tehát a házastársi kötelesség helyes felfogása mellett arra kell törekednie, hogy feleségét fokozott gyengédséggel és kímélettel megnyugtassa. A férj részéről felhozott említett tények jelentéktelenek és nem alkalmasak az alperes feleség súlyos kötelességszegése megállapítására. Levél van, de címzett nincs... Amiatt indított válópert a felesége ellen, egy hegedűművész, mert az asszony pipereasztalának fiókjában levelet talált Liti Untával, karcsú betűkkel, „Kell, vés Józsi!“ megszólítással áradozó hangú sorokat vetett papírra őnagysága és ez a bizonyíték a bíróság asztalára került. A válást ebben az esetben sem mondották ki. Hogy miért nem? — erre a következőképpen felel az ítélet megokolása: Jórfi merült fel adat a perben arra, hogy az alperes a kérdéses level ízt leinek írta, s egyáltalán valójában létezett-e a „Kedves Józsi!“ megszólításnak megfelelő férfi, akivel az alperes a levélben vázolt kapcsolatot fenntartotta volna. Ilyen ténybeli adat nélkül a szóban lévő fogalmazvány — mint ahogy az alperes védekezésében előadta —, a lelkivilág írásbafoglalásaként jelentkezik. Miután pedig a lelkiélet tekintetében a házasfelek különálló gondolatvilágának írásbaöntése, ha annak egyébként külsőségekben nem adnak kifejezést, egymagában véve házastársi kötelességsértésnek nem minősíthető-. Ilyen és ehhez hasonló Ügyek garmadái foglalkoztatják a válóperekben ítélkező bíróságokat. Kétségtelen, hogy az ilyen perek és perlekedések megindítói a házasságot csak egyszerű „jogügyletnek“ tartják és csak a polgári házassági jog paragrafusait tartják magukra nézve kötelezőknek. Hogy ennél magasabbrendű törvények, erkölcsi és anyagi kötelezettségek is vannak, amelyek a család és a nemzet mélyebbre ágyazott fenntartó pillérei, arra egy percig sem gondolnak ... A bíróság azonban és az igaz bírói lelkiismeret, amelyre a házassági bontóperekben nemcsak az egyénekkel, de a közösséggel szemben is a sorsintézés felelőssége hárul, ezzel is törődik ... Azért kerül-“ nek az ilyen ügyek végül is —az irattárba. Nem ok a férj ijedős természete sem A bíróság nem helyezkedett agyengeszivas férj álláspontjára és kimondotta, hogy az asszony horkolása, valamint az, hogy álmában felsikolt, olyan személyes sajátságok, amelyek sokaknál előfordulnak és amelyekkel mindig számolni kell. Lehet, hogy a felperes ennek folytán szívdobogást kapott, — hangzott az ítélet — és nem tudott aludni, ámde a házasság