Új Ózdi Vasas - Ózdi Maholnap, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1992-04-03 / 14. szám
1992. ÁPRILIS 3. Lóci óriás lett... Ifj. Szabó Lőrinc már a névfelvételi ünnepség előtti napon megérkezett a városba. Benyhe Attila, az általános iskola igazgatója, Demeter Sándor, az ÁMK igazgatója Tóth Sándor református lelkész társaságában várta a vendéget. A kölcsönös bemutatkozások után a terített asztal mellett rövid baráti beszélgetés folyt Később az iskola igazgatója és a tantestület néhány tagja körbekalauzolta a vendéget és feleségét az épületben. Szabó Lőrinc meghatottan nézte meg az édesapja tiszteletére rendezett kis kiállítást valamint a versek ihlette gyerekrajzokat. Maga az épület és az iskola felszereltsége is meglepte. A vendégek és vendéglátóik a délután folyamán meglátogatták a református parókiát és megkoszorúzták a ház falán lévő emléktáblát. A rövid ünnepség után további beszélgetésre gyűlt össze a kis társaság abban a szobában, ahol valamikor rövid ideig élt és dolgozott Szabó Lőrinc. Lóci mesélt emlékeiről, életéről, az abban bekövetkezett nagy váltásokról. Jelenleg műszaki cikkekkel kereskedik és ingatlanok értékesítésével foglalkozik. Hobbija a számítógép. Este, amikor a parókiáról a vendégek szállása felé sétáltunk, néhány személyes dologról beszélgettünk. - Apa és fia között a hasonlóság megdöbbentő. Ha nem tudnánk, hogy a költő halott, azt hihetnénk, ő toppant be közénk. - Érdekes, mindenki ezt mondja. Előfordult, hogy az utcán leszólítottak, és megkérdezték, én vagyok-e én. Gyakran, ha a tükörbe nézek, keresem a közös vonásokat, de csak a különbségeket látom. A hasonlóság inkább belül van. Én is olyan érzékeny „lelkű”, a világ dolgai iránt fogékony alkat vagyok, mint Apu volt. Édesapja jóslata bevált, Laci óriás lett. - Valóban, mert 194 centiig meg sem álltam a növésben. Ez a magasság csak előny volt, amikor sportoltam. - Hogyan emlékszik vissza a háború utáni időszakra, amikor családjuk édesapja bebörtönzése, és később mellőzöttsége miatt nehéz anyagi körülmények között élt? - Lehet, hogy furcsán hangzik, de a gondokból nem sokat érzékeltem. Akkoriban kamaszfiú voltam. Szerettem a haverok között lenni, igyekeztem a tanulást minél hamarabb letudni, hogy mehessek focizni a srácokkal. Apunak igen sok baja volt velem, mert rendkívül lusta, és meglehetősen rossz tanuló voltam. 17 évesen a református gimnáziumba kerültem, ahol egy teljesen új világ nyílt ki előttem, s az eredményeim rohamosan felfelé íveltek. - Ön azt mondta, hogy lelkizős típus. Lélekben teher volt-e egy ilyen apa mellett felnőni, élni? - Hazudnék, ha azt mondanám, könnyű volt. Tulajdonképpen a halála előtti évben kerültünk igazán közel egymáshoz. Gyakran találkoztam iskolásokkal, és mindig elmondom, hogy figyeljenek oda szüleikre. Az élet visszahozhatatlan. Azt szeretném, ha Aput nemcsak úgy emlegetnék:ha igen, a harmadik polcon balról az ötödik kötet”, hanem megismernék az Embert is. Én bízom a mai fiatalokban. A késő estébe nyúló beszélgetés végén még Ózdról, és a város jövőjéről ejtettünk néhány szót. A búcsú előtt pár mondattal az olvasókat köszöntötte Lóci. ÁghyFotó: Kerékgyártó M. Lóci üdvözlete a Maholnapnak Értesítés Értesítjük városunk lakosságát, hogy az Ózd Városi Önkormányzat Képviselőtestülete 1992. április 7-én (kedden) 14.00 órától a Városháza tanácskozó termében ülést tart Napirend: 1. Javaslat a közüzemi díjhátralékok támogatására Előterjesztő: dr. Elek Vilmos alpolgármester Az ülést követően 15.00 órától a testület lakossági közmeghallgatást tart az önkormányzat 1992. évi költségvetéséről, amelyre minden érdeklődőt tisztelettel vár az Ózd Városi Önkormányzat képviselő-testülete Hozzászólás A Maholnap március 27-i számában az ezzel a címmel megjelent riportban a Kállai úr által elmondottak téves információkat tartalmaztak a rövidesen megalakuló Foglalkoztatási Társaságról. Ezúton tájékoztatjuk az olvasókat, hogy a Munkaerőpiaci Bizottság március 26-i ülésén hozott döntés szerint annak érdekében, hogy a foglalkoztatási feszültségek enyhüljenek, az ÓKÜ-nél és társaságainál munkahelyét elve maadnap © _ Szabó Lőrinc Általános Iskola //...történnek néha jó csodák,..." Március 30-án a Brassói Úti Általános Iskola ünnepélyes keretek között vette fel Szabó Lőrinc nevét. Az iskola aulájában a Himnusz közös eléneklése után Benyhe Attila igazgató köszöntötte a díszvendéget. Szabó Lőrinc fiát, Lócit, valamint Strohmayer László polgármestert és a többi jelenlévőt. Ünnepi beszédében elmondta, hogy a választás azért esett a költőre, mert verseiből mérhetetlen szeretet és felelősség sugárzik a gyermekek felé. Szabó Lőrinc 1946 őszén két hónapot töltött Ózdon, Dóczi Antal református lelkész vendégeként. Itt írta meg a Tücsökzene című versciklusának 12 versét, és részt vett egy író-olvasó találkozón az Olvasóban. Köszönöm című versében szeretettel emlékezik meg Ózdról. Költői nagysága indokolttá teszi nevének népszerűsítését és azt a távlati célt, hogy egy, a Szabó Lőrinc nevet viselő iskolalánc jöjjön létre. Az igazgató elmondta, hogy az ünnepséget életrajzi vetélkedő, idézetkereső verseny, rajzés szavalóverseny előzte meg. A gyerekek komoly kutatómunkát végeztek, és ezzel szinte észrevétlenül tettek szert fontos ismeretekre a költőről és munkájáról. Benyhe Attila felkérte a fiút, hogy leplezze le az édesapjáról készült domborművet, Nagy Ákos ózdi amatőr képzőművész alkotását. A meghatott Lóci gyengéden megsimogatta a portrét, szemében könnyekkel mondott köszönetet a szép ünnepségért. Megköszönte a városnak, hogy annak idején, 1946-ban segítségére volt édesapjának egy nagyon nehéz időszak átvészelésében. Kérte, hogy az Ő szellemében neveljék a gyerekeket Ózdon, főként az „Apuról” elnevezett iskolában. Átadta az iskolának hozott ajándékait, édesapja egy kéziratát, fényképét, és az 1926-ban megjelent A sátán műremekei című verseskötetét. A relikviákat Benyhe Attila vette át, helyük az iskola aulájában létesített állandó Szabó Lőrinc kiállításon lesz. Ezután az immár Szabó Lőrinc Általános Iskola két diákja és a miskolci testvériskola küldöttsége koszorút helyezett el az emlékfalnál. Lóci történelmi pillanatnak nevezte az eseményt, és kiemelte annak jelentőségét, hogy a kialakulóban lévő Szabó Lőrinc iskolalánc tagjai között milyen fontos az együttműködés, az összefogás, a közösségi szellem, majd emlékszalagot kötött az iskola zászlójára. Ugyancsak szalagot kötött a zászlóra a polgármester, valamint Tóth Sándor református lelkész is. Délután a Kaláka-együttes szórakoztatta a gyerekeket. Volt vetélkedő is, amelynek témája és tárgya természetesen az iskola névadója volt. Az első helyezett Kocska Orsolyának a könyvjutalmat Lóci adta át. Az ünnepélyes pillanatok után talán felsóhajtani is Szabó Lőrinc szavaival lehetett: „...történnek néha jó csodák, amikért élni érdemes...” Arany Beáta ’ 2-i Nyer az apróhirdetés! Az apróhirdetés olyan mint a bors: kicsi, de gömbölyű! Minden családban volt, van vagy lesz apróhirdető. Nincs is izgalmasabb, mint a hirdetéseket bogarászni. Biztos lehet benne, hogy ha nálunk adja fel, akkor ezrek és ezrek olvassák majd, válogatni lehet utána a jelentkezők közül. Ez az első nyeremény. A második sem kisebb, mert áprilistól kezdve kedves apróhirdetőink automatikusan sorsoláson vesznek részt, ahol a havonkénti nyertes az Ózd és Vidéke ÁFÉSZ 4000 forintos ajándék csemegekosarát kapja tele minden földi jóval. Ma hirdet, holnap nyer a MAHOLNAP-nál! Alkotmány u. 1., az ír úti templommal szemben. ^7 A Maholnap márciusi nyertesei Megtartottuk nyereményakcióink e havi sorsolását, melynek eredménye a következő: A keretes hirdetést feladók közül a 4000 forint értékű csemegekosarat, az ÁFÉSZ ajándékát a Providencia Biztosító nyerte (József A. út! iroda). Az Ajándék az Olvasóknak című játék első díjaként az IBUSZ-szal utazhat: Zsíros Imre (Ózd, Urasi út 108.) olvasónk, míg a második díjat, a FITT illatszerbolt exkluzív csomagját Éliásné Szikora Éva (Ózd, Vasvár út 2. V/l.) olvasónk viheti haza. A nyertesek egy héten belül jelentkezzenek szerkesztéseinkben! Üres zsebbel — reménytelenül II. című íráshoz szító minden dolgozó részére ózdi székhellyel foglalkoztatási szervezetet hoz létre. A szervezet célja, hogy az önként belépők számára munkaalkalmat kutasson fel, átképzéssel új munkaalkalmat teremtsen. A szervezet két év időtartamra alakul, amelyhez a kormány a szükséges pénzügyi feltételeket biztosítja. A foglalkoztatási szervezetben a munkavállaló a jelenlegi átlagkeresetének - amennyiben az a minimális bér 2,5-szeresét nem haladja meg - 80 százalékát kapja. Ha átképzésben vesz részt, akkor számára -»-10 százalékos, ha munkát végez, legalább +20 százalékos pótlék jár. A munkahelyét elvesztő minden dolgozót megilleti a végkielégítés, függetlenül attól, hogy belép-e a Foglalkoztatási Társaságba, vagy sem. Lőw Gábor az OART Sajtószolgálatának vezetője Lapszemle Kültudósok sem győznek a borsodi válságon Ezzel a címmel Bajai Ernő István tollából jelent meg cikk a Reformban az elmaradott területek fejlesztéséről, többek között régiónk válságáról. Kupa Mihály nem túloz, amikor azt mondja: „Sajátos tehertétel, hogy egy ilyen pici országban óriási területi különbségekkel kell szembenéznünk.” Mégis, merre van a kiút a válságból? Az elmaradott területek fejlesztésére törvényjavaslat készül, amely várhatóan idén ősszel kerül a parlament elé. A költségvetésből egyelőre 6 milliárd forint osztható el területi igények szerint. Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke szerint a megyei önkormányzatnak nincs semmilyen feladata, hiszen a megye pénzéből elvettek 750 millió forintot Ózd javára. Ezzel csak az ottani agonizálást hosszabbították meg két hónappal. Ezt nem lehet területfejlesztésnek nevezni. Szomorú verseny folyik az ózdi kohászok és pécsi bányászok, a szabolcsi és nógrádi gazdálkodók között, hogy a többi válságos területről ne is beszéljünk. Mert egy-egy család az Alföldről átköltözhet ugyan Győrbe, Sopronba vagy Szombathelyre, de egy ilyen belső népvándorlás nagy felfordulást okozna. Reform 1992.13. sz. Városi Könyvtár Sajtófigyelő Szolgálata Lesújtott a balta Borsodnádasdon E héten ismét egy kellemetlen esemény miatt került „reflektorfénybe” Borsodnádasd. Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy súlyos bűncselekményt követtek el a faluban. Azonnal felhívtuk a Borsod megyei Rendőrfőkapitányság vizsgálati osztályát, ahonnan a következő felvilágosítást kaptuk: Március 27-én pénteken Cz. András, Cz. Gyula és G. Pál együtt italoztak a borsodnádasdi „Buldó” italboltban. A poharazgatás egészen késő estig tartott, a három jóbarát mindvégig a legnagyobb egyetértésben töltögette magába a féldeciket, így is váltak el, mindenki indult a saját lakása felé. Éjfél körül járhatott az idő, amikor G. Pál megjelent Cz.ék lakásán, ahol valami miatt összevesztek. A vita odáig fajult, hogy Cz. Gyula fellökte és elkezdte ütlegelni a hívatlan vendéget. Cz. András látva hogy mi történik, szintén kedvet kapott a verekedéshez. Ő azonban már nem puszta kézzel, hanem fegyverrel - egy baltával - felszerelkezve támadott. A balta élével többször is lesújtott G. Pál fejére, addig ütötte, míg testvére, Gyula meg nem elégelte és közéjük állt. Ekkorra azonban a sértett már olyan komoly sérüléseket szenvedett, hogy azonnal mentőt kellett hívni hozzá. Jelen pillanatban is életveszélyes állapotban fekszik a kórházban. A rendőrség Cz. Andrást életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt őrizetbe vette és kezdeményezte a főügyészségen a letartóztatását. (kocsik)