Új Pedagógiai Szemle, 1992. július-december (42. évfolyam, 7-12. szám)
1992 / 7-8. szám
Harzban található Ilsenburgban. Ezt követte a második Haubindauban, majd 1904-ben a Rhönben található Bieberstein-kastélyban. Az intézetek létrejöttével egy új iskolatípus született, amelynek pedagógiai koncepciójában a reformpedagógia széles körökben nagy visszhangot kiváltó, úttörő kezdeményezésében sokan az „új nevelés”, a jövő iskolájának - Ellen Key által megjövendölt - kívánatos formáját vélték felfedezni. Sajátos elemeit, a Lietztől származó elnevezés - a Landerziehungsheim szó felbontása: vidéki nevelőotthon - fejezi ki a legteljesebben. Az iskolák a várostól távol, szép természeti környezetben helyezkedtek el, munkájuk középpontjában a tudatosan felvállalt sokoldalú nevelési funkció állt, amit elmélyített az intézmények bentlakásos, otthon jellege. Az alapítók, a Rousseau által megfogalmazott természetes nevelés szellemében vallották, hogy a gyermekeket a természetben, annak ősi test- és lélekformáló ereje által lehet csak teljes nevelésben részesíteni, harmonikus, cselekvőképes felnőtté formálni. A francia „École des Roches” például egy vadregényes folyópart közelében, egy Verneuil melletti 25 hektáros birtokon működött, hatalmas park, fenyőerdő és termőföld vette körül. A koncepció megalkotóira nagy hatással volt Spencer is, aki azt vallotta, hogy csak az az igazi nevelés, ami felkészíti a növendékeket az élet harcaira, mely harcban csak a legkiválóbbak, a legjobban „felfegyverzettek” győzhetnek. „Armer pour la vie” - felfegyverkezni az életre, hangzik az „École des Roches” homlokzatára írt jelmondat, ami a mozgalom egyik alapelve is egyúttal. Ennek szellemében törekedtek arra, hogy növendékeikben kialakítsák mindazokat a készségeket, és továbbfejlesszék mindazokat a képességeket, amelyek a felnőtti élet változatos viszonyai között is lehetővé teszik számukra a helytállást, megteremtve az ehhez szükséges cselekvő- és kezdeményezőkészséget, tudást, erkölcsi tartást, akaraterőt. Az Új iskolák pedagógiai rendje Az előbb vázolt célok megvalósítása érdekében az új intézmények számos korszerű nevelési elemet vettek fel pedagógiai eszköztárukba. Ezek közül a legfontosabbak: a gyermekek egész életének rugalmas kereteket, szabályokat adó napirend; az iskolaállam önkormányzati modellje; az új tanár-diák kapcsolat; az oktatás korszerű műveltségtartalmai, didaktikai-metodikai elemei; az öntevékenység. 1. Napirend A napirend a modern pedagógiai célok megvalósításának kerete, de egyben fontos eszköze. Segítségével a gyermekek testi-szellemi gyarapodásának optimálisan megfelelő tevékenységformákat alakítottak ki a fizikai és a tanulmányi munka (5-5 óra), a pihenés, az alvás (9-10 óra) és a játék, testedzés számára. A hét egy délutánját kirándulásra, egy másikat pedig kulturális-művészeti jellegű tevékenységre fordították (hangverseny, önképzőkör, színjátszás stb.), és lehetőséget te t Lietz tanítványai szintén további jelentős intézeteket alapítottak. 1906: Gustav Wyneken — Freie Schulgemeinde Wickersdorfban. 1910: Paul Geheeb - Odenwaldschule Oberhambach mellett. Az egyes nemzeti „Új iskola" típusok részletes bemutatását 1. Vág Ottó: Reformelméletek és reformmozgalmak a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Bp., 1985.175-204. o. Weszely Ödön: Új reformiskolák. In: A modern pedagógia útjain. Franklin, Bp., 1918. 438. o.