Új Pedagógiai Szemle, 2008. január-május (58. évfolyam, 1-5. szám)

2008-03-01 / 3. szám

74 Világtükör híányfi­ltvériti A HOLLAND ISKOLARENDSZER REFORMJA A REFORMPEDAGÓGIA HATÁSA A HOLLAND OKTATÁSÜGYRE A szerző a szakirodalom ismeretében és saját, hollandiai tapasztalatai alapján ismerteti azt a folyamatot, amely a holland iskolarendszer, a tanítás/tanulás megújulását hozta az ezredfordulóra. A tanulmány első részében röviden bemutatja a leglényegesebb reformpedagógiai törekvéseket, azok sajátosságait. Kiemeli a reformirányzatok közös vonásait, a gyermekközpontúságot, a szabadság tiszteletben tartását, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását, a motiváció fontossá­gát. A második részben a jelenlegi holland iskolarendszer felépítését, az egyes képzési fokok jellegzetességeit taglalja. A holland iskolarendszerben több mint két évtizeden keresztül zajlott a reformok sorozata. A szakemberek hosszú évekig kutatásokat végeztek és tapasztalatokat gyűjtöttek, mielőtt az oktatási rendszer a mai formájában megállapodott. A reformpedagógia számos iskolakon­cepcióját megvalósították. Hollandiában régóta működik Montessori-, Waldorf-, Dalton-terv, Jena-terv és Freinet-isko­­la, ezek alapgondolatukat tekintve mind különböznek egymástól. A Montessori-iskolában a tanulási folyamat a tanulók önfejlődését segíti elő, a Waldorf-iskolában az érzékelhető és az érzékelés feletti összefüggésekre irányul a nevelés. A Dalton-terv iskola egyéni felelős­ségvállalásra alapozva valósítja meg a tanulási folyamatot, a Jena-terv koncepciójának célja pedig a közösségben és a közösség által megvalósuló nevelés. A Freinet-iskola az emancipációra és az önálló életvezetés gyakorlására nevel. Az alternatív iskolák koncepciójában közös a gyermekközpontú szemléletmód, ugyanakkor más-más alapelv szerint valósítják meg az oktató-nevelő munkát. Tapasztalataik és eredményeik jelentős mértékben hatottak a hagyományos intézményekre is. A holland iskolák kiadványokat juttatnak el a szülőkhöz nevelési programjukról és taní­tási elveikről, így elfogadottá vált, hogy a szülők az iskolák színes és változatos skálájából választhatják ki gyermekeik számára a legmegfelelőbbet. Jákob Streit Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner-ped­agógia című művében olvasható a következő nagyon fontos gondolat: „A 21. század a gyermek százada kell hogy legyen." (STREIT 1995, 5.) Reformpedagógiák sora alakult ki, amelyek megváltoztatták az iskolák céljait és azok megvalósításának a módszereit. Streit szerint erre azért volt szükség, mert a pedagógia korábban elfordult a gyermektől, és a tananyag elsajátíttatására koncentrált. A gyerekekben meg kell erősíteni a humánus tulajdonságokat, ellenálló képességet kell kialakítani bennük, és meg kell alapozni azt az erőt, amelynek segítségével felnőtté válá­suk során ismereteket sajátíthatnak el.

Next