Új Pedagógiai Szemle, 2010. január-május (60. évfolyam, 1-5. szám)

2010-03-01 / 3-4. szám

KONFERENCIA 163 EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEVELÉSBEN A szakemberek közötti együttműködést segítő feltételek: ■ szakmai kompetenciák és határaik kijelölése; ■ a tevékenységi körök pontos meghatározása, ismerete, a szakmai autonómia bizto­sítása; ■ a kapcsolattartás formáinak kiépítése a helyi adottságokhoz igazítva , így például teammegbeszélés, konzílium, tanácsadás. A befogadó óvodapedagógus kulcsszereplője az együttműködésnek, hiszen a legtöbb időt ő tölti a gyermekekkel, sokirányú tapasztalattal rendelkezik, és folyamatos kapcsolatot ápol a családdal. A pedagógus-szülő közötti partnerkapcsolat meghatározza az együttműködés és a nevelés sikerességét. Ideális, ha bizalom, kölcsönös elfogadás, párbeszéd (konzultatív stílus) jellemzi a kapcsolattartást. Az óvoda intervenciós gyakorlata a segítségnyújtás változatos formáinak alkalmazására építhet a családok aktuális problémáinak kezelésében. A szülők és az óvodai dolgozók viszonyát a kölcsönös tisztelet, a segítő együttműködés jellemzi. Az érintett és a többségi szülők viszonyának a tolerancián, az együttérzésen, az előítélet­mentességen (hatékony segítséget nyújthatnak ebben az érzékenyítő tréningek, szülőknek szervezett klubprogramok), a segítőkészségen, a diszkriminációmentes kapcsolatépítésen kell alapulnia. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a befogadó nevelés helyi rendszerének, gyakorlatának kimunkálása nagy kihívás elé állítja az óvodákat. Sok esetben nem maga az integrált nevelés a kérdés, hanem a megfelelő támogató feltételek biztosítása, amelyhez minden gyermeknek joga van, ellenkező esetben úgynevezett hideg integrációról beszélhetünk. Önmagában azonban nem elegendő a törvény adta lehetőség, amikor hiányzik az intézmények elkötele­zettsége. Az, hogy sok helyen hárítják, és nem akarják felvenni az óvoda alapító okiratába a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését - attól tartva, hogy tömegesen fognak je­lentkezni­­, arra mutat rá, hogy az ilyen szellemben irányító intézmény még nem érett meg a különbözőségek elfogadására. Márpedig az intézmények belső szervezeti kultúrájának és pedagógiai gyakorlatának átalakítása nélkül csak látszateredmények születhetnek.

Next