Új Pedagógiai Szemle, 2010. június-december (60. évfolyam, 6-12. szám)

2010-06-01 / 6-7. szám

114 Migráns tanulók együtt tanítása a Dobbantó program keretében aktív bevándorló közösségek sem, akik segíthetnék az újonnan érkezőket. Azt is látjuk, hogy az egészségügyi és hajléktalanokat ellátó rendszer sem készült fel a magyar nyelvet nem beszélő emberekre. Kísérő nélküli kiskorúak Sok fiatal egyedül érkezik országunkba, hogy menekültstátuszt kapjon. Nagy számú 16-20 év közötti Szomáliai fiú - afgánok is nagy számban érkeztek­­ él Bicskén a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában, illetve a Fiatal Felnőttek Otthonában. Ők többnyire úgy menekültek, hogy a nagycsalád összeadta az embercsempészet árát, hogy azt a családtagot menekítsék ki, aki dolgozni tud majd, és segít az otthon maradottaknak. Amint megkapják a státuszt, dolgozni szeretnének, de mivel nem ismerik a nyelvet és nincs szakmájuk, nem találnak olyan munkát, amely segíthetne a helyzetükön. Ezeknek a fiataloknak el kellene sajátíta­niuk a magyar nyelvet, és szakmát kellene tanulniuk, de ez hosszú idő, amit nem szívesen várnának meg. A két otthont civilszervezetek működtetik EU-s támogatások felhasználásával a mene­külttábor területén. Az intézmények működése azért problémás, mert az Európai Integrá­ciós Alap és az Európai Menekültügyi Alap éves projekteket támogat. Minden évben újból pályázni kell, és ha nem sikerül megnyerni egy ilyen pályázatot, az intézmények működése leáll. Az intézmények segítenek a fiataloknak iskolát találni, tanítják őket magyarul, prog­ramokat szerveznek számukra. Természetesen az integrációjukat ez nem oldja meg, minél előbb magyar közösségekbe kellene kerülniük, hogy esélyük legyen a normális életre. A fiatalok egy meghatározott ideig maradhatnak Bicskén, majd állami gondozásba, utó­gondozó intézetekbe kerülnek. Ez megint csak átmeneti megoldás, mert egy idő után az utó­gondozót is el kell hagyniuk, és sokkal kedvezőbb helyzetben akkor sem lesznek. MENEKÜLT TANULÓK A THANBAN Két éve még tartott a nyári szünet, amikor egy egyházi szervezet munkatársai azzal a ké­réssel keresték meg iskolánkat, hogy fogadjunk tíz menekült tanulót. Mint elmondták, sok iskolát megkerestek már, de az igazgatók elzárkóztak a kérés elől. Iskolánk deklaráltan nyitott szellemiségű, befogadó iskola, amelyben bárki megtalálhatja a megfelelő szintű képzést. Kis gondolkodás után az iskolavezetés úgy döntött, hogy jöjjenek a menekült gye­rekek. Az iskola szellemisége is ezt követelte. A Református Misszió Központ Menekültmissziója szintén EU-s forrásból működtet egy iskolaintegrációs programot menekült fiatalok számára. Ők is felismerték azt az alapvető problémát, hogy bár ezek a fiatalok mindenképpen dolgozni szeretnének, addig esélyük sincs normális munkát találni, amíg nem beszélnek jól magyarul és nincs szakmájuk. Ehhez pedig iskolába kell járniuk. Szervezetük felkarolta a fiatalokat, meggyőzte őket arról, hogy tanulniuk kell, és még kisebb támogatásokkal közvetlenül is érdekeltté tette őket az isko­lába járásban.

Next