Új Pedagógiai Szemle, 2011. január-december (61. évfolyam, 7-12. szám)
2011-08-01 / 8-9. szám
iGo I A migráns tanulók oktatási problémái, a multikulturális oktatás magyarországi gyakorlatának feltárása ■ Az online kommunikáció a különböző kisebbségek láthatóvá válásának, a domináns kulturális diskurzusokkal szembeni politikai megerősödésének legolcsóbb és legkönynyebb módja, amelyet azonban még mindig akadályoz a digitális szakadék, a médiakommunikáció és a hálózatosodás különböző tereiből való kirekesztés, a kommunikációs és technológiai kompetenciák terén, a társadalmi és kulturális tőkében mutatkozó egyenlőtlenségek. ■ Az internet használatát általánosságban a szabadság és konvenciómentesség jellemzi, ami a diaszpóra kommunikációra is érvényes, és elősegítheti a diszkriminációval, marginalizációval, kirekesztéssel, a politikai és társadalmi elnyomással szembeni fellépést. ■ Az internet geográfiáját részben olyan közösségek határozzák meg, amelyek bár szétszórtak, mégis reálisan léteznek a virtuális terekben. ■ A diaszpórák online jelenléte elősegíti jogaik és identitásuk, kulturális értékeik elismertetését az adott nemzeti kontextusban, illetve a transznacionális közösségek globális, decentralizált kontextusában. ■ A diaszpórák új generációi számára az online kommunikáció és az alternatív médiában való jelenlét lehetővé teszi a szüleikétől és az anyaországétól különböző jellegzetes diaszpóraidentitás aktív konstruálását és kommunikációját. ■ A decentralizált online kommunikáció a diaszpóra közösségek bizonyos csoportjai számára lehetővé teszi sajátos identitásuk kialakítását, a vele való kísérletezést, valamint annak a meglévő hagyományos kollektív identitással való szembeállítását. ■ A hálózatok decentralizált jellege a diaszpórák számára potenciálisan demokratikusabb viszonyokat eredményezhet az egyes közösségeken belül, ám ha e viszonyokban egyes elemek dominanciára tesznek szert, a demokratizációs potenciál csökken. A mediatizált kommunikáció a folytonos harc terepe. AZ EMBERI JOGOK, KISEBBSÉGI JOGOK - MÉDIAREPREZENTÁCIÓ26 A migránsok médiareprezentációjáról való gondolkodás az alapvető emberi jogok és a média viszonyának általános vizsgálatával kezdődhet, hiszen ebben az esetben is alapvető emancipációs problémáról van szó. A kisebbségi lét - s ezen belül a migránsok helyzete - médiareprezentációját sokféle aspektus mentén érdemes vizsgálni. Egyrészt a többségi társadalom viszonyrendszerében, mint állampolgári jog, mint kisebbségi jogosítványok, mint a médiaoktatáson belüli emancipációt. ■ Másrészt viszont a kisebbségiek (migránsok) oldaláról érdemes elemezni és értelmezni, hogy a különböző médiumokban (írott sajtó, rádió, televízió, internet) milyen kép jelenik egy-egy kisebbségi csoportról, migráns csoportról. 26 Részlet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben, аТАмОРзлл. 6.2.3 elemei projekt keretében elkészült öszszefoglaló tanulmányból. Az összefoglaló tanulmány elkészítésében közreműködött Ferentzi Sándor, Jakab György.