Új Pedagógiai Szemle, 2011. január-december (61. évfolyam, 7-12. szám)
2011-08-01 / 8-9. szám
MÉDIA/SZOCIALIZÁCIÓ |151 A Budapesti Corvinus Egyetem legutóbbi kérdőíves felmérése, valamint a 2016-es migránsokkal foglalkozó konferencián elhangzott kutatási eredmények azt támasztják alá, hogy a hazánkba bevándorló külföldiek jelenléte nem okoz aggodalomra okot adó problémákat a magyar lakosságnak. Ezek a bevándorlók jellemzően a nagyobb városokban koncentrálódnak - pl. kínaiak, törökök, arabok -, és jól megtalálják a helyüket a munkapiacon. A kínaiaknak saját iskolájuk van, az ELTE Konfuciusz Intézetének alapítása, valamint a kínai miniszterelnök 2011. évi magyarországi látogatása látványosan hangsúlyozza mindkét oldalról a kulturális és gazdasági kapcsolatok ápolásának fontosságát. Vannak olyan bevándorló csoportok, amelyek egyenesen emelik az új lakóhelyük státuszát, gondolhatunk például Baranya és Tolna megye falvaiba áttelepülő hollandokra, flamandokra. A hazai lakosság migrációval kapcsolatos attitűdje elsősorban a fókuszcsoport társadalmi és gazdasági státusza, iskolai végzettsége által meghatározott. A munkanélküli magyarok ellenszenvének alapvetően az oka, hogy konkurenciát látnak a bevándorlókban. Ez a sztereotípia már a 80-as évek óta jelen van. A magasabb gazdasági státuszúak akkor nem érzik magukat fenyegetettnek, ha stabil a gazdasági, munkahelyi helyzetük. A megkérdezettek szerint az integrációs folyamat kölcsönösséget feltételez: a bevándorlóknak és a befogadóknak egyaránt aktívan részt kell venniük benne. „Az integrációhoz szükséges egymás megismerése, a másik szándékainak, céljainak ismerete és a kölcsönös félelem és gyanakvás eloszlatása, ezt követően lehetséges és szükséges együttműködni. A kölcsönös megismerés egyik alapfeltételeként azt jelölték meg, hogy a bevándorló ismerje és beszélje a befogadók nyelvét, hangsúlyozták a bevándorlókra vonatkozó helyzet reális bemutatását, a megfelelő információk, statisztikák fontosságát.”’ A fókuszcsoport szerint a régi célországok integrációs gyakorlatát kellene itthon is alkalmazni: biztosítani az oktatást, a nyelvtanulást, az egészségügyi ellátást, a szerzett végzettségek elismerését, és annak megfelelő munkát kellene kínálni, segíteni a lakhatásban, a családegyesítésben, a gyerekek iskoláztatásában. Migráns tanulók a magyar közoktatásban A közelmúlt kutatási eredményei rámutattak arra, hogy a migráns tanulókra vonatkozó statisztikai adatok gyűjtése nem kellően kidolgozott, nagyobbrészt a külföldi állampolgárságú tanulókra korlátozódik, és a valós aktuális létszámot, illetve a nyelvi-kulturális heterogenitását tükröző adatokat sokféle forrásból kell kinyerni. (Még a célcsoport elnevezése sem stabil: migráns tanuló, külföldi tanuló, nem magyar ajkú tanuló, magyar nemzetiségű külföldi tanuló, stb.)16 17 Külön felméréseket igényel a menekülttáborokban élő gyermekek életére, oktatására, elhelyezésére vonatkozó - és nagyon gyorsan változó - adatok begyűjtése és aktualizálása. 16 Budapesti Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézet Empirikus Társadalomkutató Központ: Állampolgári Tanácskozás a bevándorlók integrációjáról. Összefoglaló megállapítások, 2009.5. old. 17 Bukus Beatrix: Migráns tanulók a magyar közoktatási intézményekben. Eruditio Educatio 2010/4.