Új Pedagógiai Szemle, 2011. január-december (61. évfolyam, 7-12. szám)

2011-08-01 / 8-9. szám

152 1 A migráns tanulók oktatási problémái, a multikulturális oktatás magyarországi gyakorlatának feltárása Az Európai Menekültügyi Alap támogatásával folytak és folytatódnak ilyen jellegű fel­mérések és programok,­ ezek azonban általában - miután a támogatás konkrét feladatokra szól - csupán egy-egy táborra és környékére koncentrálnak. A NEFMI 2060-2016-es Oktatási Évkönyve* 19 szerint az elmúlt években körülbelül 20 12.000 főben rögzült magyarországi közoktatási rendszerben tanuló külföldi állampolgá­rok, összefoglaló néven migráns diákok száma.21 Ezeknek a migráns diákoknak az iskolai integrációja nemcsak - feltételezhetően - növekvő számuk miatt fontos, hanem a magyar közoktatás differenciáltabbá tétele miatt is: sokszínűbbé vált társadalmunkban - gondol­junk csak a roma diákok integrációjára - sokszínűbb pedagógiára van szükség ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedékek versenyképesek maradjanak a globalizálódó világban. A Magyarországon élő migráns diákok oktatását az állami előírások szerint az Interkul­­turális Pedagógiai Rendszer 22 címet viselő program keretében lehet és kell megvalósítani. A program jogi hátteréül a közoktatási, a menedékjogi, az idegenrendészeti és a költségve­tési törvény szolgál, valamint nemzetközi dokumentumok és azok ajánlásai is A program három fő alapelve: 1. A multikulturális szemlélet, vagyis hogy a nevelési-oktatási rendszerben érték a tanulók állampolgársága, anyanyelve közötti különbség; 2. Az integráció elősegítése, amely biztosítja a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának és civilizációjának megismerését; 3. A kompenzáció elve, vagyis figyelembe veszik azt, hogy a tanulók hátrányos helyze­tét az iskolának, vagy más intézménynek kell kompenzálnia. Az interkulturális program nevelési-oktatási céljait és feladatait, amelyek a következők: 1. A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező, nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életveze­tésre képes személyiségek építése és fejlesztése. is Csereklye Erzsébet: Menekült gyerekek a magyar közoktatásban. A Református Missziói Központ az Európai Menekültügyi Alap által támogatott Iskolai Integrációs Programja, 2009. 19 NEFMI OKTATÁS-STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2009/2010. Budapest, 2011, NEFMI. 20 Számunkra itt és most a nagyságrend a fontos. A differenciált elemzés a fogalmak tisztázatlansága (magyar anyanyelvű, vagy nem magyar anyanyelvű diák, menekült, menedékes, határon túli magyar diák, külföldi dip­lomaták és katonák gyermekei stb.) és az oktatási szükségletek sokfélesége miatt nem lehet feladatunk. 21 1995-ben ez a szám 5.000 fő volt, amelynek 12%-a óvodás volt, 38%-a általános iskolás, 50%-a pedig középfokú oktatásban tanult­­ (Útmutató az interkulturális pedagógiai program iskolai bevezetéséhez és alkalmazá­sához 2006, 7-8. - a továbbiakban Útmutató) (http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200500/interkulturalis. pedagogiai_program.pdf). Az ezredforduló utáni évtizedben a 10-12.000 főben állandósult, de a prognózisok szerint az elkövetkezendő években a migránsok száma várhatóan növekedni fog. 22 Útmutató 27. 0. A továbbiakban az Útmutató alapján foglaljuk össze a migráns tanulók magyarországi integ­rációjára vonatkozó feltételeket és állami direktívákat.

Next