Új Pedagógiai Szemle, 2011. január-december (61. évfolyam, 7-12. szám)
2011-08-01 / 8-9. szám
152 1 A migráns tanulók oktatási problémái, a multikulturális oktatás magyarországi gyakorlatának feltárása Az Európai Menekültügyi Alap támogatásával folytak és folytatódnak ilyen jellegű felmérések és programok, ezek azonban általában - miután a támogatás konkrét feladatokra szól - csupán egy-egy táborra és környékére koncentrálnak. A NEFMI 2060-2016-es Oktatási Évkönyve* 19 szerint az elmúlt években körülbelül 20 12.000 főben rögzült magyarországi közoktatási rendszerben tanuló külföldi állampolgárok, összefoglaló néven migráns diákok száma.21 Ezeknek a migráns diákoknak az iskolai integrációja nemcsak - feltételezhetően - növekvő számuk miatt fontos, hanem a magyar közoktatás differenciáltabbá tétele miatt is: sokszínűbbé vált társadalmunkban - gondoljunk csak a roma diákok integrációjára - sokszínűbb pedagógiára van szükség ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedékek versenyképesek maradjanak a globalizálódó világban. A Magyarországon élő migráns diákok oktatását az állami előírások szerint az Interkulturális Pedagógiai Rendszer 22 címet viselő program keretében lehet és kell megvalósítani. A program jogi hátteréül a közoktatási, a menedékjogi, az idegenrendészeti és a költségvetési törvény szolgál, valamint nemzetközi dokumentumok és azok ajánlásai is A program három fő alapelve: 1. A multikulturális szemlélet, vagyis hogy a nevelési-oktatási rendszerben érték a tanulók állampolgársága, anyanyelve közötti különbség; 2. Az integráció elősegítése, amely biztosítja a magyar nyelv tanulását, Magyarország kultúrájának és civilizációjának megismerését; 3. A kompenzáció elve, vagyis figyelembe veszik azt, hogy a tanulók hátrányos helyzetét az iskolának, vagy más intézménynek kell kompenzálnia. Az interkulturális program nevelési-oktatási céljait és feladatait, amelyek a következők: 1. A nyelvek és kultúrák közötti közeledésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező, nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiségek építése és fejlesztése. is Csereklye Erzsébet: Menekült gyerekek a magyar közoktatásban. A Református Missziói Központ az Európai Menekültügyi Alap által támogatott Iskolai Integrációs Programja, 2009. 19 NEFMI OKTATÁS-STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2009/2010. Budapest, 2011, NEFMI. 20 Számunkra itt és most a nagyságrend a fontos. A differenciált elemzés a fogalmak tisztázatlansága (magyar anyanyelvű, vagy nem magyar anyanyelvű diák, menekült, menedékes, határon túli magyar diák, külföldi diplomaták és katonák gyermekei stb.) és az oktatási szükségletek sokfélesége miatt nem lehet feladatunk. 21 1995-ben ez a szám 5.000 fő volt, amelynek 12%-a óvodás volt, 38%-a általános iskolás, 50%-a pedig középfokú oktatásban tanult (Útmutató az interkulturális pedagógiai program iskolai bevezetéséhez és alkalmazásához 2006, 7-8. - a továbbiakban Útmutató) (http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200500/interkulturalis. pedagogiai_program.pdf). Az ezredforduló utáni évtizedben a 10-12.000 főben állandósult, de a prognózisok szerint az elkövetkezendő években a migránsok száma várhatóan növekedni fog. 22 Útmutató 27. 0. A továbbiakban az Útmutató alapján foglaljuk össze a migráns tanulók magyarországi integrációjára vonatkozó feltételeket és állami direktívákat.