Új Pedagógiai Szemle, 2016. július-december (66. évfolyam, 7-12. szám)

2016-07-01 / 7-8. szám

Új Pedagógiai Szemle 2016 / 7­8 reneszánszának vezető alakja.­ Rövid ideig névadója a Fővárosi Pedagógiai Intézetnek a rendszerváltás után. Mások is a tudományban találtak új pályára. Kardos László a NÉKOSZ vezető­jeként lép a szakmai köz­életbe, ’56-os viselkedéséért ő is börtönt szenved. Vissza­térve a közéletbe már nem pedagógusként, hanem vallásszociológusként, kulturális antropológusként tevékenykedik.10­1 A ’45 utáni ifjúsági, értel­miségi közéletben felnö­vekvő Kériné Sós Júlia (1923-1968) az ’56-osok mentőangyala volt. Rajon­gott tanár - elsősorban az Árpád Gimnáziumban. Ő lesz az első kri­tikai oktatásszociológus. A tanárok életéről szóló munkája máig mintaadó és informa­tív.11 De az igazán sikeres újrakez­dés „címkéje” Lukács Sán­dort (1914-1984) illeti. A Pedagógusok Szabad Szak­­szervezetében tűnik fel, karizmatikus vezető, a félbe­szakított 1948-as IV. Nevelésügyi Kong­resszus egyik motorja. „Alámerül”, majd diadalmas pályaszakasszal, legendákkal övezve zárja életét a fővárosi Radnóti Gim­názium élén.12 Fentiekkel ellentétes utat jártak be a hatva­nas évek karakteres közösségalapító iskola­­igazgatói. A kádári konszolidációt a betel­jesült korrek­ciónak élik meg. Az erzsébetváro­si iskola Bokányi Dezső ethoszá­­ból építkező igazgatóját, az egykori ifjúságmozgalmi ká­dert, Székely Tibort (1937-2012) tartom ilyennek, illetve a népi kollégista tapaszta­lataiból gimnáziumi közösséget kovácsoló Rozsnyai Istvánnét (1923-1997) sorolom ide. Mindketten nyomot hagytak az átala­kulni készülő iskolaképen, mégis magukra maradottan zárult le a pályájuk.13 Jóború Magda (1918-1982) jelentős hatal­mi pozíciók betöltése után kivonul a peda­gógusszakmából. 1948-50 között a Magyar Nők De­mokratikus Szövetsége főtitkára, majd 1950-58- ig képviselő, oktatási mi­niszterhelyettes, ezt köve­tően pedig az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, törté­nész. Férje halála után öngyilkossággal vet véget életének.14­ 9 Pléh Csaba, Bodor Péter és Lányi Gusztáv (1998): Egy társadalomtudomány elnyomatása és újjászületése. A magyar pszichológia sorsa az egyéni sorsok tükrében, 1945-1970. In: Bodor Péter, Pléh Csaba és Lányi Gusztáv (szerk.): Önarckép háttérrel. Magyar pszichológusok önéletrajzi írásai. Pólya Könyvkiadó, Budapest, 308. 10 http://www.kardos-vasvar.sulinet.hu/kardos_laszlo.htm (A róla elnevezett vasvári iskola honlapján) 11 http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2014/01/kerm­e­sos-julia-munkassaga-es-uzenete-szuletesenek-90- évfordulójára/ (írta: Kéri Júlia) 12 Köllő Márta és mtsai (2009): A „Diri bácsi”. In: Maucha Imre és Győri János (szerk.): A Radnóti. A Radnóti Miklós Gyakorló Iskola kiadása. 462-473. 13 (2012) Elhunyt Székely Tibor. Múltunk öröksége Alapítvány tájékoztatója. 2 sz. Merényi Zsuzsa (2013): Emlékezés Rozsnyai Ilonkára, http://nevelestudomany.elte.hu/index.php/2013/il/ emlekezes-rozsnyai-ilonkara/ 14 http://epa.oszk.hu/01400/01464/00018/pdf/007­01­­.pdf

Next