Uj-Somogy, 1919. december (1. évfolyam, 84-106. szám)
1919-12-02 / 84. szám
Graziani tábornok Nyugatmagyarország sorsáról sem, csak ismételten a magyar nemzeti érzés erejébe vetett bizakodását említette, amely be fogja gyógyítani a nemzet sebeit. Uoyd George rólunk, Amsterdam, dec. 1. Uoyd George az angol parlamentben beszédet mondott, amelyben beismerte, hogy a szövetségesek jó ideje készen tartják a magyar békeszerződést, de nem volt olyan magyar kormány, amelynek ezt átadhatták volna. Most végre új kormány alakult, amelyben az összes pártok részt vesznek és amely választat. Ez a gyors békéhez vezet. Huszár miniszterelnök önmagáról, Bécs, dec. 1. A »Neue Freie Presse“ kimerítő nyilatkozatot közöl Huszár Károly magyar miniszterelnökről, aki a többek között ezeket mondotta: »Tudatában vagyok annak, hogy engem a külföldön, különösen Ausztriában olyan politikusnak tekintenek, akit vad antiszemitizmus állított a politika homlokterébe. Tény, hogy politikám alapja a keresztény eszme! Az általam hirdetett keresztény eszme azonban nem egyéb, mint amit maga a kereszténység lényege jelent: jóságos szeretet, önfeláldozás és áldozatkészség. — Nincs okom eltitkolni royalista voltomat és ugyanígy nyilatkozik az ország lakosságának többsége, az a 90 százalék, amely kifejezetten royalista és nem akar más államformát, mint a királyságot.“ A tótok és rutének nem akarnak Csehországhoz tartozni. Budapest, dec. 1. Clark két igen fontos memorandumot vitt magával Budapestről. Egyik a független tet rada, másik a magyar russzin párt memoranduma. Az utóbbi a rutének elszakíthatatlanságát Magyarországtól történelmi, politikai és gazdasági okokkal bizonyítja. Clark a russzinok küldöttsége előtt kijelentette, hogy a memorandumot saját véleményével együtt a békekonferencia elé terjeszti. A másik emlékirat, a független tót kormányzótanács Varsóban kelt memoranduma rámutat arra, hogy a tót földnek a csehek által való kilenc hónapos megszállása a tótok történelmének legszomorúbb korszaka. A tótok tiltakoznak az ellen, mintha a csehekkel egy nép volnának. Végül népszavazást követelnek a csehektől megszállt területeken. Cseh lapvélemény a magyarok ügyében. Prága, dec. 1. A „Csesko Slove“ jelenti, hogy bécsi értesülései szerint az antant Magyarország ügyében épp úgy nem ért egyet, mint ahogy nem tud megállapodásra jutni Szíriára vonatkozólag. Anglia mindenekelőtt a Konstantinápolyba vezető utat akarja biztosítani és ez okból hajlandó a magyarokat támogatni és nekik minden képzelhető engedményt megadni. Nyugatmagyarországnak Ausztriához való csatlakozását ilyen körülmények között elejtettnek lehet tekinteni. Most már csak a dunai kérdések megoldásáról van szó és pedig a magyarokra kedvező értelemben. Franciaország mindezzel szemben közömbösen viselkedik és azonkívül ott egy francia monarchista párt kezdi felütni a fejét. UJ-SOMOGY Pletykádnak! (A vasárnap déli korzóról.) A szürke felhőrongyok közül kifröccsen a napsugár, fénykévét rezegtet végig a Fő utcán s itt-ott fénycsömbölékeket hagy a trottokon. 11 óra. Ünnepi ruhás sürgés-forgás , aztán a harangok utolsót kondulnak és elnyeli a nagytemplom a korzó nagy részét. A kimaradtak csendes undorral kullognak ide-oda , — és a Fő-utcán sivár, csendes unalom ül. A szagos misének vége ! A hidegtől kipirosodott arcú, kedves tarka női virágbokréták rajzanak a templom felől és bevonul a korzóra a Poézis . . Egy valóságos társadalmi vegyes felvágott nyüzsög itt, a kecses 35-ös francia topán és a hajóra emlékeztető óriási katonabakancs, az öreg urak cugos cipői és a tiszti chevreauxok razziái taktusban toppannak az aszfalton. Egy darabig nyüzsgőm én is a tömegben , de aztán megunom és állva nyüzsgőm tovább. Az ignorabimusok egekbe vesző stíljei izgatják agyam , hiszen előttem az eleven élet. A társadalom mélységeiből hangtalan hangú meséket hallucinál lelkem, melyeket az emberi sors mesél itt. .. Egy női költemény ring el előttem. Menése a kigyó vonaglása és az őz könnyedségének összetétele. Éjfekete szeme égboltján csillagok sziporkáznak, nem ! — tébolyok imbolygásh az ! Szemeit egy parányi mosoly látszatával hordozza végig a mellettem lévő tiszti társaság tagjain. Természetesen schneidig pergőtűz fogadja. Egy kis zászlós, — akinek arca a képeken rajzolt gyerekkatonák típusa, — úgy látszik, pillanatok alatt hindenburgi csatatervet szőtt és megkezdi az offenzívát. Tiszteleg ! Lelép ! Irány : —• a nő !... A fiú elindult a boldogság útján . .. Úgy látszik, legújabb álmai tündérkirálynője eltűnt, mert hamarosan visszatér és a társaság balszárnyán csendesen defenzív álláspontra helyezkedik. Ő jön vissza. A démoni kacérság legcsodálatosabb nuancéját csodáltatja ; valóságos királynői diadalut ez ! Aztán mikor szembekerülnek egymással, merészen belevágja szemét a kis Hindenburgéba, aki egy pillanatra könyörületet küld szeme sugárutjain feléje, majd önfeledten belemerül a gyönyörű szempár tengerének mélységeibe. A picike kis Hindenburg győzött! Lehajtott arcán még ott ül a nyert csata mámorának láza. Aztán felvágja fejét, lassú léptekkel utána megy .. És hétfőn délelőtt már együtt láttam őket az Eszterházyutcában. Egyszerű kis aszfalt-regény! Egyszerűbb, mint a nyakleves. És lehet, hogy nyomán bánat, öröm és szenvedés fog járni. Emberek vagyunk, vakon rohanunk sorsunk rejtelmei felé! Helyezzük ad acta Hindenburgék ügyét s beszéljünk másról . . . Hercig kis médik pletykáznak el mellettem. Egy kis fitos orrú wienerinta tipusu kis lányka kiválik közülük és 16 esztendejét meghazudtoló graciozitással — melyet kislányos szelességével még meg is édesít — hirtelen hozzám fordul és megkérdi, hány óra Én természetesen készséggel megmondom és ő megköszönve távozik Kedves volt; nem is tudja talán, hogy visszahozta lelkembe a Kärtner strasse emlékét . .. A mellettem csendesen szivarozgató öreg úr hosszan néz utána. Ékes bizonyságául, hogy az első ősz hajszál nem a fejen. S hanem a szívben van. " Az égen lomha, omló felhő gomolyog. A Turul felől hideg szél csap végig a Főutcán. A korzó egy-kettőre lelép. Lelkemet végig vonszolom még egyszer a kedves impressziókon s végeredményképpen megállapítom, hogy a nagy Talány — a női lélek — a ma tapasztalatai nyomán még egy fokkal kifürkészhetetlenebb lett előttem, holott én az ellenkezőjét akartam. Aztán végig megyek a Fő utcán, a járda csatakjában gondolkodva figyelem az apró kis lábak nyomát és csodálkozom, hogy bírtak hazavinni annyi bájt és szépséget. —ács —old. 1919. december 2. diákbál. Faluhelyen úgy számítják az időt, egy hónappal a vásár előtt, — két héttel a vásár után. Valahogy igy lehet ez diákországban is. Készülődés, tervek, juj, de lassan múlik az idő és egyéb sóhajtások... A felsősök agyon zaklatják a szabót, kész-e már az első zsakett, a lányoknál pedig egy selyemsál, egy pár magassarkú fehér cipő a legnagyobb gond. A toalett a fontos egy bálon — az elsőn — a tánc, az mellékes. Az elérkezett délután, amely a diáknaptárakon kék ceruzával van sűrűn aláhúzva, úgy borzongatja meg a lelkeket és izgatja a fantáziát, mint valami furcsa, szép szédület. A nagyterem. Ünnepélyes, kipirult arccal sietnek a nyolcadista rendezők, a helyzet komolyságának teljes tudatában ... és lassan megtelik a nézőtér. Az énekkar a Himnusszal kezdi. Frissen, üdén csendül fel a sok kis gyerekszájon a dal, valahogy mélyebbről szakad fel, mint máskor, valahogy forróbban ér hozzánk A műsor számát bájos keresetlenséggel összeválogatva és egy műkedvelő előadás legtehetségesebb sikerével előadva kellemes és jóleső hatást tettek a szép számban megjelent közönségre, mely leginkább szülőkből, rokon és hozzátartozókból állott A szuper után fél tíz táján kezdődött a tánc. Kedves kép volt, amint a kislányok, — akiknek ujjacskái még tán tintásak lehettek a legutóbbi magyar dolgozattól, — komoly arccal, de csillogó szemekkel vezettették magukat karonfogva velük egyidős diák uraktól. A tánc ? Ezt úgy mondhatnánk, hogy zsúfolt ház előtt folyt le. Mert szabad mozgásra bizony alig akadt egy négyszögméter hely. Tartott 12 óráig, szép volt, kedves volt... és sok apró szívbe belopta magát az első bál édes emlékezete. A diákbál ötlete — bárkitől származzék is — nagyon egészséges és helyénvaló gondolat volt elsősorban a jelzett jótékonycél miatt, (a tiszta bevétel körülbelül tízezer koronát tesz ki, 1500 korona felülfizetés) másodszor pedig a műkedvelő előadás, amidőn ilyen számokat hoz színre, mint a jelen esetben, feltétlenül hozzájárul az ifjúság helyes irányban való neveléséhez. Végül pedig melegebbé teszi a diákok bizalmát a tanári karral szemben, ami a nevelésnek szintén főfeltétele. Megérkezett az első szénszállítmány Pécsről[ Budapest, dec. 1. „Az Újság“ munkatársának Domony Móric a Magyar Folyam és Tengerhajózási R.T. vezérigazgatója azon kijelentést tette, hogy a pécsi szénbányák első szállítmánya már megérkezett Budapestre és azt remélik, hogy követni fogják ezt a többi szállítmányok is.