Uj-Somogy, 1921. június (3. évfolyam, 122-146. szám)

1921-06-11 / 131. szám

111. évfolyam. Kaposvár, 1921. június 11., szombat. 131. (532 ) számz. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési ára Egész évre - - - - 360 K 1 Negyed évre - - - 90 K Fél évre....................180 K­­ Egy hóra......................30 K Egyes szám­ára 1 K 50­­., pályaudvarokon 2 K. Mezőgazdasági közép­iskolát! A nemzetgyűlésen tegnapelőtt gróf Széchenyi Viktor, Plósz István és többen mások pendítették meg a mezőgazdasági szakoktatás szükségességét. De a tervek, hogy mit kellene tenni a népművelés elmaradott­sága és hazánk több termelése érdekében, ms elmaradtak. Somogy megye ebben a tekintetben jó­val meghaladta az ország többi vármegyéjét, mert amíg még az országgyűlésen is csak tapogatódznak, hogy mit kellene tenni, me­gyénk már hetekkel előbb tervezetet dolgoz­tatott ki és leszögezte, hogy mit akar. A tervezetek úgy a vallás közoktatásügyi, mint a földmivelésügyi miniszterhez, valamint az Országos Szabadoktatási Tanácshoz felter­jesztettek és az előkészületek annyira előre­­­haladtak, hogy a kormány kiküldöttei a megvalósítás érdekében jönnek hozzánk Ka­posvárra. Ma még sok helyen nem tudják, mit akarnak. Érzik, hogy kellene valamit tenni a nép művelése, a többter­melés érde­kében, de csak szavakat, ideákat dobnak a közvéleménybe. — Mi egy lépéssel már to­vább vagyunk. Kész tervünk van. De ettől azután eltérni nem szabad, nem lehet. Mert, aki ezeket a terveket kidolgozta, minden eshetőséget latolgatott, számba vett, az erre vonatkozó külföldi irodalmakat, intézménye­ket tanulmányozta át, tekintetbe vette me­gyénk, országunk speciális viszonyait és ehhez alkalmazkodva alkottatott meg a ja­vaslat. Lehetnek más szép ideák is, de a meglevőt, mely úttörő lesz hazánkban, meg kell valósítani tétovázás nélkül, mert, ha lenne is későbbi időkben csiszolni való rajta, az megejthető. Nem kevesebbet akarnak nálunk az illető tényezők, mint részben haldokló intéz­ményeket felújítani, részben évtizedes mu­lasztásokat pótolni, részben a többtermelés megkezdésére új intézményt felállítani Egyetemes népműveltséget szolgáló in­tézményünk nem volt, már­pedig ez sok baj­nak lett kútforrásává és a bekövetkezett gyászos időben eszmélünk rá, hogy ez így nem maradhat. A népnek a korcsma és más egyéb szórakozóhely helyett otthont kell adnunk, ahol úgy erkölcsös szórakozását, mint a művelődéséhez szolgáló táplálékot megtalálhatja. Erre való a Népház, amelynek megvalósítása érdekében a kormány már terveket is dolgoztatott ki. Ezt akarja Somogy­­vármegye is megépíteni. A Népházban, annak külön szárnyában nyerne elhelyezést a Múzeum, amely helyiség hiányában pincében húzódik meg. Értékes, számottevő gyűjtemények pincé­ben vannak összehalmozva, amelyekhez így senki hozzá nem juthat. Legújabb miniszteri rendelet arról intézkedik, hogy a szabadokta­tás részére könyvtár álljon rendelkezésre, továbbá, hogy vándorkiállításokat rendezzen a Bizottság. Dehát hogyan? Mikor vagyonok, drága holmik pincében vannak? A Múzeum értékeit fel kell szabadítani, a népnek hozzá­férhetővé tenni, mert az az igazi oktatás, amit szemünkkel látunk. A Népházban, ahol a nép oktatása folyik, kell a Múzeumnak is lenni, hogy műkincsei mindenkor rendelke­zésre álljanak. A Népházban lesz a Népfőiskola, amely intézmény külföldön már régen kiforrott. Ez arra való, hogy a nép egyetemének általános, nemzeti műveltségét fokozza. Minden felnőtt írni, olvasni tudó egyén látogathatja. Általá­nos műveltséget akar adni, hogy a nép az élet küzdelmeiben megállhassa helyét. Az elemi iskolai tudás nem ad még olyan tudást, hogy azzal az élet küzdelmeit valaki fel­vehesse. Ha nem tanulnunk, művelődnünk kell tovább. A Népfőiskola tehát nem szak­iskola, nem szaktudást akar adni. Két fél­évre terjed, ahová egyetemi hallgatók mintá­jára járnak a felnőttek indexszel felszerelve. Szüksége van erre a gazdának, az iparos­nak, a munkásnak, a katonának, a rendőrnek. Majdnem olyan lesz ez, mint az amerikai szabadegyetemek, ahol a tudás, az ügyesség, a rátermettség érvényesül, nem pedig a bizo­nyítvány, nem az, hogy ki hány és milyen iskolát végzett. Hány anyagiakban szűköl­ködő tehetség parlagiasodik el, mert nincs módjában tanulni ! Hát ennek ezután vége lesz. Azonban általános műveltségünk hiányá­nak hangoztatása mellett folyton beszélünk arról, hogy többet kell termelnünk. Hát bizony nagy nyomorúságunkban ezt nemcsak hangoztatni, hanem megvalósítani kell. A terv megvan, meg kell valósítani. Ha 7,5 q ter­més helyett termelünk holdankint (márpedig termelhetünk) 20 q­át, akkor 13 q kiviteli gabona árán vásárolhatunk iparcikkeket. A többtermelés megvalósítására intéz­mény kell, erre való lenne a mezőgazda­­sági középiskola. A múltban valamelyes intézkedést tet­tek, kísérleteztek, de nem sikerültek a vál­lalkozások. Nálunk az urhatnámság kapott lábra. Iparos, gazda, kereskedő nem akart senki lenni Mihelyt a polgári,­a gimnázium levegőjét beszívta, ar akart lenni, ha rosz­­szul fizetett díjnok is. Ahelyett, hogy a pol­gári elvégzése után becsületes iparos, ke­reskedő, gazda lett volna, lett nyomorult éh­­­bérért dolgozó írnok. Most eszmélünk en­nek a káros hatására. Nekünk intelligens gazdákat, iparosokat kell nevelnünk, nem pedig szegény tisztviselőket. Új iskola, gya­korlati képzés, új eszmény kell: a mező­­gazdasági középiskola. A hat vagy négy elemit végzett ifjú menjen humanisztikus műveltség megszer­zése helyett a gazdasági iskolába, hol mi­nél kevesebb legyen az elmélet, s minél több a gyakorlat s kézügyesség. Az első két évfolyama a mezőgazdasági középisko­lának a 12—15 éves ifjaknak szólna, akik a hat elemi elvégzése után mehetnének ide ; továbbá azoknak, akik a gimnázium, pol­gári, reál elméleti töméseit nem bírják meg­emészteni és gyakorlati életre vágynak. Ezen két év elvégzése után, kevés elméleti és sok gyakorlati (mintagazdaságban) tényke­dés után 15 éves ifjaink kellő ismeretekkel léphetnek az életbe és lehetnek azok, amik­nek lenniök kell: intelligens polgárai a hazának. Előfordult a múltban az az eset, hogy sokan, akik gazdasági, kereskedői, ipari pá­lyára akartak menni, de mégis magasabb műveltséget akartak szerezni, kénytelenek voltak a hosszú, de még­sem nekik való gimnáziális osztályokat elvégezni. Hát aki ehelyett mást akar, az tovább mehet a gazdasági iskola felsőbb tanfolya­mára, amely a 15—18 éves ifjakat látná el elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Ez az alsó két évfolyamnak folytatása lesz és két, esetleg három évre terjedhet. Ezen mezőgazdasági iskolának minta­gazdasága lesz, ahol a felnőtt gazdák is téli előadásaikon tanultakat a gyakorlatban meg­szemlélhetik. Ez lesz az igazi tudás. Ezt kell nekünk megvalósítani. S meg lesz az annyi­szor hangoztatott többtermelés és a boldog Magyarország. De ne maradjunk a szónál csupán ! A Ház mai ülése. A mai ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Giesswein Sándor félreértett szavainak megmagyarázása után az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Witter László az igazszágszolgáltatás szervezetének Csonka Magyarország állapo­tának megfelelő átszervezését kéri. Ügyvédi kérdésekkel foglalkozva, az ügyvédi kamara élére kormánybiztos kinevezését kéri, vissza kell állítani Magyarországon a régi honorá­­ciorok tekintélyét. Vass József kultuszminiszter beterjeszti az iskolakötelezettség megszervezéséről szóló törvényjavaslatot. A közoktatásügyi bizottság az osztályok mellőzésével fogja azt tárgyalni. Ruppert Wirter képviselő beszédére válaszolva azt mondja, hogy a kommuniz­mustól áll olyan messze, mint Wirter. A mai nehéz idők szűkölködnek nagy emberekben. Legfontosabbnak tartja az igazságügyi tárcát. Az igazságügyminiszternek be kellett volna tekinteni a legkisebb pénzügyi javaslatba is. Nem következett volna be az az állapot, hogy a pénzügyi javaslatok megszüntették az adó­alanyt. A vármegyékben a független bíróságot össze kell kapcsolni a Kúriával. A bíróság a magyar állam nevében ítél, helyesebbnek tartanám azonban, ha a magyar szent korona nevében ítélne. A jogegység érdekeit meg kell óvni, ezért szükséges az, hogy a vidéki táb­lákat be kell vonni a Kúriába. A legmagasabb fórum a Kúria, ez az állambíróságot képviseli.­­ Drózdyt felmentették. A veszprémi kir. törvényszék Drózdy Győző volt nemzetgyűlési képviselőt az el­lene emelt vád alól jogerősen felmentette.

Next