Uj-Somogy, 1921. június (3. évfolyam, 122-146. szám)
1921-06-11 / 131. szám
111. évfolyam. Kaposvár, 1921. június 11., szombat. 131. (532 ) számz. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési ára Egész évre - - - - 360 K 1 Negyed évre - - - 90 K Fél évre....................180 K Egy hóra......................30 K Egyes számára 1 K 50., pályaudvarokon 2 K. Mezőgazdasági középiskolát! A nemzetgyűlésen tegnapelőtt gróf Széchenyi Viktor, Plósz István és többen mások pendítették meg a mezőgazdasági szakoktatás szükségességét. De a tervek, hogy mit kellene tenni a népművelés elmaradottsága és hazánk több termelése érdekében, ms elmaradtak. Somogy megye ebben a tekintetben jóval meghaladta az ország többi vármegyéjét, mert amíg még az országgyűlésen is csak tapogatódznak, hogy mit kellene tenni, megyénk már hetekkel előbb tervezetet dolgoztatott ki és leszögezte, hogy mit akar. A tervezetek úgy a vallás közoktatásügyi, mint a földmivelésügyi miniszterhez, valamint az Országos Szabadoktatási Tanácshoz felterjesztettek és az előkészületek annyira előrehaladtak, hogy a kormány kiküldöttei a megvalósítás érdekében jönnek hozzánk Kaposvárra. Ma még sok helyen nem tudják, mit akarnak. Érzik, hogy kellene valamit tenni a nép művelése, a többtermelés érdekében, de csak szavakat, ideákat dobnak a közvéleménybe. — Mi egy lépéssel már tovább vagyunk. Kész tervünk van. De ettől azután eltérni nem szabad, nem lehet. Mert, aki ezeket a terveket kidolgozta, minden eshetőséget latolgatott, számba vett, az erre vonatkozó külföldi irodalmakat, intézményeket tanulmányozta át, tekintetbe vette megyénk, országunk speciális viszonyait és ehhez alkalmazkodva alkottatott meg a javaslat. Lehetnek más szép ideák is, de a meglevőt, mely úttörő lesz hazánkban, meg kell valósítani tétovázás nélkül, mert, ha lenne is későbbi időkben csiszolni való rajta, az megejthető. Nem kevesebbet akarnak nálunk az illető tényezők, mint részben haldokló intézményeket felújítani, részben évtizedes mulasztásokat pótolni, részben a többtermelés megkezdésére új intézményt felállítani Egyetemes népműveltséget szolgáló intézményünk nem volt, márpedig ez sok bajnak lett kútforrásává és a bekövetkezett gyászos időben eszmélünk rá, hogy ez így nem maradhat. A népnek a korcsma és más egyéb szórakozóhely helyett otthont kell adnunk, ahol úgy erkölcsös szórakozását, mint a művelődéséhez szolgáló táplálékot megtalálhatja. Erre való a Népház, amelynek megvalósítása érdekében a kormány már terveket is dolgoztatott ki. Ezt akarja Somogyvármegye is megépíteni. A Népházban, annak külön szárnyában nyerne elhelyezést a Múzeum, amely helyiség hiányában pincében húzódik meg. Értékes, számottevő gyűjtemények pincében vannak összehalmozva, amelyekhez így senki hozzá nem juthat. Legújabb miniszteri rendelet arról intézkedik, hogy a szabadoktatás részére könyvtár álljon rendelkezésre, továbbá, hogy vándorkiállításokat rendezzen a Bizottság. Dehát hogyan? Mikor vagyonok, drága holmik pincében vannak? A Múzeum értékeit fel kell szabadítani, a népnek hozzáférhetővé tenni, mert az az igazi oktatás, amit szemünkkel látunk. A Népházban, ahol a nép oktatása folyik, kell a Múzeumnak is lenni, hogy műkincsei mindenkor rendelkezésre álljanak. A Népházban lesz a Népfőiskola, amely intézmény külföldön már régen kiforrott. Ez arra való, hogy a nép egyetemének általános, nemzeti műveltségét fokozza. Minden felnőtt írni, olvasni tudó egyén látogathatja. Általános műveltséget akar adni, hogy a nép az élet küzdelmeiben megállhassa helyét. Az elemi iskolai tudás nem ad még olyan tudást, hogy azzal az élet küzdelmeit valaki felvehesse. Ha nem tanulnunk, művelődnünk kell tovább. A Népfőiskola tehát nem szakiskola, nem szaktudást akar adni. Két félévre terjed, ahová egyetemi hallgatók mintájára járnak a felnőttek indexszel felszerelve. Szüksége van erre a gazdának, az iparosnak, a munkásnak, a katonának, a rendőrnek. Majdnem olyan lesz ez, mint az amerikai szabadegyetemek, ahol a tudás, az ügyesség, a rátermettség érvényesül, nem pedig a bizonyítvány, nem az, hogy ki hány és milyen iskolát végzett. Hány anyagiakban szűkölködő tehetség parlagiasodik el, mert nincs módjában tanulni ! Hát ennek ezután vége lesz. Azonban általános műveltségünk hiányának hangoztatása mellett folyton beszélünk arról, hogy többet kell termelnünk. Hát bizony nagy nyomorúságunkban ezt nemcsak hangoztatni, hanem megvalósítani kell. A terv megvan, meg kell valósítani. Ha 7,5 q termés helyett termelünk holdankint (márpedig termelhetünk) 20 qát, akkor 13 q kiviteli gabona árán vásárolhatunk iparcikkeket. A többtermelés megvalósítására intézmény kell, erre való lenne a mezőgazdasági középiskola. A múltban valamelyes intézkedést tettek, kísérleteztek, de nem sikerültek a vállalkozások. Nálunk az urhatnámság kapott lábra. Iparos, gazda, kereskedő nem akart senki lenni Mihelyt a polgári,a gimnázium levegőjét beszívta, ar akart lenni, ha roszszul fizetett díjnok is. Ahelyett, hogy a polgári elvégzése után becsületes iparos, kereskedő, gazda lett volna, lett nyomorult éhbérért dolgozó írnok. Most eszmélünk ennek a káros hatására. Nekünk intelligens gazdákat, iparosokat kell nevelnünk, nem pedig szegény tisztviselőket. Új iskola, gyakorlati képzés, új eszmény kell: a mezőgazdasági középiskola. A hat vagy négy elemit végzett ifjú menjen humanisztikus műveltség megszerzése helyett a gazdasági iskolába, hol minél kevesebb legyen az elmélet, s minél több a gyakorlat s kézügyesség. Az első két évfolyama a mezőgazdasági középiskolának a 12—15 éves ifjaknak szólna, akik a hat elemi elvégzése után mehetnének ide ; továbbá azoknak, akik a gimnázium, polgári, reál elméleti töméseit nem bírják megemészteni és gyakorlati életre vágynak. Ezen két év elvégzése után, kevés elméleti és sok gyakorlati (mintagazdaságban) ténykedés után 15 éves ifjaink kellő ismeretekkel léphetnek az életbe és lehetnek azok, amiknek lenniök kell: intelligens polgárai a hazának. Előfordult a múltban az az eset, hogy sokan, akik gazdasági, kereskedői, ipari pályára akartak menni, de mégis magasabb műveltséget akartak szerezni, kénytelenek voltak a hosszú, de mégsem nekik való gimnáziális osztályokat elvégezni. Hát aki ehelyett mást akar, az tovább mehet a gazdasági iskola felsőbb tanfolyamára, amely a 15—18 éves ifjakat látná el elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Ez az alsó két évfolyamnak folytatása lesz és két, esetleg három évre terjedhet. Ezen mezőgazdasági iskolának mintagazdasága lesz, ahol a felnőtt gazdák is téli előadásaikon tanultakat a gyakorlatban megszemlélhetik. Ez lesz az igazi tudás. Ezt kell nekünk megvalósítani. S meg lesz az annyiszor hangoztatott többtermelés és a boldog Magyarország. De ne maradjunk a szónál csupán ! A Ház mai ülése. A mai ülést háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Giesswein Sándor félreértett szavainak megmagyarázása után az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Witter László az igazszágszolgáltatás szervezetének Csonka Magyarország állapotának megfelelő átszervezését kéri. Ügyvédi kérdésekkel foglalkozva, az ügyvédi kamara élére kormánybiztos kinevezését kéri, vissza kell állítani Magyarországon a régi honoráciorok tekintélyét. Vass József kultuszminiszter beterjeszti az iskolakötelezettség megszervezéséről szóló törvényjavaslatot. A közoktatásügyi bizottság az osztályok mellőzésével fogja azt tárgyalni. Ruppert Wirter képviselő beszédére válaszolva azt mondja, hogy a kommunizmustól áll olyan messze, mint Wirter. A mai nehéz idők szűkölködnek nagy emberekben. Legfontosabbnak tartja az igazságügyi tárcát. Az igazságügyminiszternek be kellett volna tekinteni a legkisebb pénzügyi javaslatba is. Nem következett volna be az az állapot, hogy a pénzügyi javaslatok megszüntették az adóalanyt. A vármegyékben a független bíróságot össze kell kapcsolni a Kúriával. A bíróság a magyar állam nevében ítél, helyesebbnek tartanám azonban, ha a magyar szent korona nevében ítélne. A jogegység érdekeit meg kell óvni, ezért szükséges az, hogy a vidéki táblákat be kell vonni a Kúriába. A legmagasabb fórum a Kúria, ez az állambíróságot képviseli. Drózdyt felmentették. A veszprémi kir. törvényszék Drózdy Győző volt nemzetgyűlési képviselőt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentette.