Uj-Somogy, 1921. október (3. évfolyam, 223-248. szám)

1921-10-28 / 246. szám

2 Károly király sorsa. A M. T. I. jelentése: Az esti lépők azt hiszik, hogy a nagyköveti értekezlet ma ülésén dönteni fog Károly király sorsáról. A királypuccs és a velenczei egyezmény. M. T. I. A „Temps“ a külögyi problémákról írott cikkében felhívja a figyelmet arra, hogy a nagykövetek tanácsa ma tárgyal Magyarországról. Károly király megismételt kísérlete — írja a lap — nem ok arra, hogy a priori visszavesse a velencei egyezmény érvényét. Ellentétben a két antánt. A M. T. I. rang kijelentése: A „Wiener Allgemeine Zeitung“ a puccs politikai hatásáról ezeket írja: Igen figyelemre méltók a nagy- és kisántáni közt mindinkább felszínre kerülő differenciák. A kisántáni gyenge Magyarországot akar, a nagyántáninak ellenben nyilván érdekében áll az erős Magyarország, hogy ezt a hatalmat bizonyos esetben igénybe vehesse. Bíráló megjegyzések közállapotainkról. — Tóbi József cikksorozata. — VI. A tanult, becsületes embernél a panamázás ritkábban fordul elő, mert tisztában van cselekedeteinek következményeivel. De, ha éretlen, korlátolt eszü emberekre bízunk fontos dolgokat, a hatalom sokszor elveszi eszüket. Ha azután botrány történik, azt látná az ember, hogy levonják a konzekvenciát belőle ? ! — Dehogy. — A mi arcunk bőre vagy igen sokrétű vagy már igen vastag. Űlnek, vágnak, mintha semmi sem történt volna. S a közvélemény ? — Eltompulva, elfásulva mélységesen hallgat. — Máskor máskép volt. A legelső francia elnök veje belekeveredett a 70 es években valami panama botrányba, az elnök kimutathatólag teljesen tiszta kezű volt az ügyben, de a francia közvélemény annyira megbotránkozott az eseten, hogy az elnöknek is mennie kellett. — Nálunk?! ?! — Igen igen ritkán akad valaki, aki a tisztesség fényes pallosát előveszi Hiszen ma ehhez is bátorság kell. — Elég szomorú. Amikor a múltkor egy cikksorozatot írtam néhány kemény szóban, tekintélyes emberek jöttek hozzám és mondották, hogy azt szóról-szóra aláírják, de bátorság kell azokat megírni. Azt mondották továbbá, hogy mi nem ismertük vagy félreismertük, mert nekünk másmilyennek festették önt le Hát erre is ki kell térnem. Hogy a cikk megírásához bátorság kell, nem vonom azt sem kétségbe, azonban szerintem csak becsületesség és tisztesség kell ahhoz. Ha valaki tisztességes, becsületes, mitől féljen akkor? Tudva becstelenséget soha nem követtem el, mitől rettegjek? A lelkiismeretem tiszta. Amikor a városligeti, matrózoknak öltözött csirkefogók Pestre vittek, kiszabadulásom után kértem az állásomat vissza, de nem adták; azt mondván ilyen hazaáruló nem való tanárnak, elmentem Imre államtitkárhoz is, aki azzal vigasztalt, ne féljek, ha a lelkiismeretem tiszta. Ami a félelmét illeti, nem mondatom, hogy féltem volna, sőt őszintén szólva még akkor sem, amikor agyonlövetésemre vonatkozó végzést közölték a népbiztos urak velem, de Imre vigasztalása jól esett. Akinek lelkiismerete tiszta, az mindig nyugodtan várja még a halált is. Szegény nagyapám, aki, amidőn édesanyám négy éves koromban meghalt, magához vett, nagyon jól emlékszem, eleitől fogva mindig azt hajtogatta előttem: »Fiam, ha akárhová vet is a sors, kettőt tanulj meg: ne lopj, ne hazudj“. Ezt meg is tudtam mindig tartani. Senkitől semmit soha el nem loptam, s hazudni pedig még akkor sem tudtam, mikor a legnevetségesebb fegyvernemekkel teleaggatott 10 csirkefogó durva központja lettem. Amikor a bíróság elé kerültem, mondhattam volna, hogy ezt így, amazt amúgy értettem, lehet a szavakat csavarni, s ekkor a 15 évet ígérő lázadásért nem ítéltek volna el, hanem talán ügyesen még népbiztos is lehettem volna. Hiszen tolvajból lesz a legjobb rendőr. De hát olyan ember még nem született, aki úgy imponálna, kincse a világnak annyi nincs, hogy azért hazudjam. Abban a két szóban: ne lopj, ne hazudj, minden benne van. Ez nálam nem szó; ez fogalom; ez a tisztesség, a becsület fogalma. Ezt nálunk belénk nevelték. Hogy félreismertek vagy nem ismertek, azt is elhiszem Én nekem annyi a dolgom, hogy nem érek rá kaszinóba, körbe járni s élményeket elmesélni. Ez oka a nem ismerésnek. A félreismerésnek pedig az, hogy vannak jelentéktelen emberkék, akiknek néhányszor a lyukszemére léptem, és elképzelhető, hogy rólam nem zengnek dicshimnuszokat. De hát törődik a manó vele, hogy miféle bolond gombát találnak ki rólam, nincs időm, hogy észrevegyem őket. Tehát nem tartom kizártnak, hogy ilyenféle nagyfokú jóakaratú perpletyka mellett esetleg még félre is ismernek. Hogy aztán még mi a nyitja a bátorságomnak, hát az, hogy szegény vagyok. Hivatali tevékenységem mellett még sem házat, — mely ma fél millióba kerül — sem autót nem tudtam venni. De nem is akartam. Nos és azután mertem én a múltban, merek a jelenben s merek a jövőben is mindég, amikor a haza, a köz érdekéről van szó, tenni. Engem utamról semmi le nem térít. Pedig nem hálás dolog a közért küzdeni, azonban, amikor már összegyülemlik a sok hitványság a jegyzetemen, az lekivánkozik a papirosra. Hogy nem hálás, tudom hazulról. Amikor szegény nagyapám a politika és közélet szennyét megunta, visszavonult, azt mondták neki, ha nem segíti őket s nem megy közéjük vissza, kivágják a szőlőjét. Azt mondta nekik: „Bolondok vagytok, magatoknak csináltok bajt“. De azért csak segítette őket. Én is úgy vagyok, nem törődöm a politikával már, de, ha a közről van szó, mégis hallatom néha a hangom. Igaz, hogy amilyen ritkán írok, épen olyan élesen teszem azt, de a hitványság Krisztus korbácsát érdemelné meg, nem az én gyenge tollam szúrását. Az orvos késének nyoma is fáj, de utána gyógyulás következik Bír közéletünk fekélyeit lehetne valami módon kioperálni, ha fájdalmas is ! A magyar aviatika lesze-relése. A trianoni békeszerződés tudvalevőleg többek között a magyar katonai aviatika leszerelését is követeli. Ezeknek a határozmányoknak végrehajtására I. évi augusztus 6 án • Barrés francia ezredes elnökletével egy szövetségközi bizottság érkezett Budapestre. A bizottságban a francia államot maga a bizottság elnöke, az angol államot Fletscher, az olasz államot Galina ezredesek, Japánt pedig Havashi alezredes képviseli. Magyarországnak Ausztria hagyományozó féltékenysége folytán katonai aviatikája alig volt. Ami kevés a háború után reánk maradt, azt legnagyobb részben tönkretette a forra , dalom vagy elvitték a románok. . " Az a szegényes felszerelés, amely 1919* augusztus havában még birtokunkban ma * rád!, volt a magyar kereskedelmi aviatika * kialakulásának alapja. A szövetséges főhatalmi fónak mohó kapzsiságát azonban a katonai leszerelés nem elégítette ki. Nem volt elég, hogy kifosztva ezeréves tulajdonunkból, elvéve egyetlen kijáratunkat a tengerre, körülzártak irigykedő és létünk ellen törő szomszédokkal, akit, — ha úgy tetszik — bármely pillanatban olykér zárnak el a külvilágtól, hogy még s jajkiállásunkat sem hallhatják meg azok, akik némi rokonszenvvel viseltetnek sorsunk iránt. Kivétel nélkül megsemmisítették a gyárakban , és a Magyar Aeroforgalmi vállalatnál talált összes repülőgép-sárkányokat és motorokat, (szám szerint kb. 110 sárkányt és 75 motort) , azoknak tartalékrészeit, valamint a félkész anyagot. Mágneseinket és értékesebb ransze- üreinket elvették minden tekintet nélkül arra, hogy a háború alatt, avagy később készültek , illetve szereztettek be. Megjegyzendő, hogy még igazi ellenfelükkel, Németországgal is kíméletesebben bántak el, ahol 149 katonai gépet hagytak meg a polgári közlekedés céljaira. És most, amidőn mindezen már keresztülestünk, midőn azt hittük, hogy újabb meglepetés már nem érhet bennünket, azon vesszük észre magunkat, hogy egyszerűen az erősebb jogára támaszkodva, repülőtereinket , is le akarják foglalni olyképen, hogy azok ,nak fenntartási költségeit kizárólag mi viseljük, ellenben azok használata egyelőre kizárólagosan a szövetségközi vállalatoknak biztosíttatik A tendencia világos: a magyar érdekeltség alól ki akarják még e téren is rántani a talajt, addig, míg a külföldi vállalkozások megizmosodnak. És ezért kell nekünk a végletekig ragaszkodnunk ahhoz, hogy kereskedelmi aviatikánk kialakulása elé még nagyobb akadályok se gördíttessenek, mint amelyek előtt már úgyis akur úr, annál is inkább, mivel a szövetségszközi hatalmak eme törekvése a békeszerződés határozványai által indokolva nincsen. Reméljük, hogy a magyar kormány a tárgyalások folyamán teljes erejét kifejti. 1 U 1-SOMOOT 1921. október 28. — Forgalmi, fényűzési pénz- tárkönyvek és bevételi napok ál- *landóan kaphatók az Uj-Somogy nyomda r.-t.-nál, (Részvénynyomda) Kontrássy utca. Telefon : 128.