Uj-Somogy, 1921. november (3. évfolyam, 249-273. szám)

1921-11-26 / 270. szám

Hl. évfolyam. A ma­­száns ára Kornea. Kaposvár, 1921. november 26., szombat. 270. (671.) szám. POLITIKAI NAPILAP ■HHBBVHnmnu——w*. muinw^weL'ij'.H'-uj 'i-gg-.*j. . .. -iibbsbm^ iS aivanfo.tferti ?sasKs s EISHnilsl ír« RfiP81V&3, K0NT8ÄS3T-UTCA 8. 5ZÄB. I Sgóti 4»nt ■ • • • 88S E I i-efcjad ím --•Ml ---------— B r. T H U R ¥ Z S I 0 Bl 0 ff D, mi sTM ..... i«o k | egy hör«..............ki TELEFONSZ*W: 128. f-CT*# ár. 2 bt 50 l., pályaudvarokon 3 IL Tanácskoznak. Ijesztő nyomorúság szakadt erre a szeren­csétlen országra. Nincs fánk, szenünk, ami­vel elviselhetőbbé tehetnők a hideg telet A drágaság oly nagy, hogy szinte már a lehe­tetlenig határát közeim meg. Elégedetlen­­ség, zúgolódás hallatszik mindenfelől. A fót városban verekednek. A vidéken csak haj­szálon múlik, hogy ki nem robban az elé­gedetlenség és m­ost fenn az urak csak ta­nácskoznak. Nem fontos az nekik, hogy az ország se­beire hogyan kellene enyhítő gyógyszert adni. Az sem fontos, hogy már egyszer való­ban vaskézzel kellene helyreállítani a rendet. Első a miniszteri tárcák betöltése, meg egyéb személyi kérdések, aztán jön egy nagy semmi s az ország érdeke mindig a legvé­gére marad. Azt, hogy hit a nép érdekében, a választók javára is tenni kellene valamit, mellétfoglalkozásnak tekintik az urak. Nem tudjuk hol tanulhatták azt, hogy egy képviselő csak akkor igazén képviselő, ha szenzációkat hajszol, a másik becsületében gázol, mi a padot, meg a nagydobot, kiabál és semmi mást nem tesz. A mai nemfelgyúlás képe valóban ezt en­gedi következtetni. Kevés gyűlés volt még eddig, amelyen ne rendeztek volna valami parázs botrányt, aminek aztán — sajnos — visszhangja is támadt mindig — Zürichben. Hullámzott a magyar korona értéke, tetemes kárál­at okozva sok-sok polgárnak, aszerint, amint ez egyik képviselő úrnak odafenn haragudni méltóztatott. Két esztendős múltra tekinthetnek vissza. De nem néz ám vissza egyik sem. Tudja valamennyi, hogy Medusa arcot látna a múlt képében, amelytől kővé meredne. Megborzadna a saját tetteinek szerencsétlen gyalázatosságaitól. És most, amikor ismét kormányválságos b­dit játszanak, most talán még vigasztalanabb a helyzet, mint azelőtt. Valami izgatottság, idegesség izzik a levegő­ben. Parázs a hamu alatt, amelynek nem kell sok, hogy kirobbanjon. Aknák falett járnak, kelnek odafenn. Nagyon vigyázzanak tehát, mert ha ezeket az aknákat ügyetlen ballépéseikkel felrobbantják, nemcsak ők pusztulnak el, hanem velük együtt az ország­ot. Legyen már egyszer vége a sok tanácsko­zásnak, meg a különböző értekezletnek. Fog­­janak össze békességgel, szeretettel. Csak addig győzzenek önmaguk felett, amíg az ország újra talpra áll. Azután, ha eljön a rend, a jólét ideje, nem baj, ha veszekedni fognak is. Addig azonban függesszék fel személyes érdekeik keresztülvitelét. Ennek a csonka­­hazának nyolc milliós népe kéri ezt. Nyolc millió ökölbe szorult kéz, bosszúálló, leszá­moló tekintet követeli ezt tőlük. Mert ez a nyolc millió magyar nem várja meg azt, amíg a történelem igazságos keze le fog sújtani a bűnösökre, ítélni fog az maga is. Ez az ítélet pedig rettenetes lesz azokra nézve, akiknek nem tiszta a lelkiismeretük. Ha megalakul az új kormány, tartsa be­­csületbeli kötelességének, legelőször a han­gos­kodokat, a paragrafus-molyokat elnémí­tani. Ne alakítsanak mindig újabb és újabb bizottságokat, vagy tanácsokat. Inkább osz­lassák fel azoknak a felét is, amelyek még fennállanak. Nincsen rájuk szükség. Bethlen István dezignált miniszter­­nök tárgyal a pártokkal. Kereszténypárt­ és disszidens képviselők a miniszterelnökségen. — A tanácsko­zásról nem szivárgott ki semmi hír. Budapest, november 25. (M. T. 1. ma­gánjelentése) Tegnap est fél 7 órakor Beth­len István gróf meghívására megjelentek a miniszterelnökségen Hailer István, Huszár Károly, Ernszt Sándor, továbbá Vass József és Bernolák Nándor miniszterek, akiknél a miniszterelnök háromnegyed tíz óráig tárgyalt. A keresztény nemzeti egyesülés pá­rjának vezető politikusai után a disszidensek jelen­tek meg a m­iiszterelnöknél és pedig Kie­­s­belsberg Kuno gróf, báró Korányi Fiigyes, , Gyömörey György és Fáy Gyula nemzetgyű­lési képviselők. A keresztény nemzeti egye­sülés pártjának vezetőivel továbbá a disszi­­densekkel való tanácsk­ozásokról közelebbi részlet nem szivárgott ki. Mit eredményezett a portorosei konferencia? Fontos egyezmények az utódállamok között — Barátságos megállapodások vasút, posta, távírda és telefon ügyekben. Portorose, nov. 25. (M. T. I. kiküldött tudósítójának jelentése.) Az utódállamok gaz­dasági konferenciáját az elért eredményeknek megfelelően ünnepélyesen berekesztették. A konferencián résztvevők és pedig az utód­államok képviselői nagy megelégedéssel álla­pították meg, hogy a gazdasági kérdésekbeni megegyezések annál nagyobb örömet kelt­hetnek az érdekelt országok körében, mert a konferencia összeülésének idején tudvalevő­leg olyan zavaros politikai momentumok me­rültek fel, amelyek veszélyeztették a korfe­renteia eredményébe vetett reményt. Erre eléggé rámutat az olasz lapok közlése is, amelyek ugyanis a magyarországi király in­­cidensét és a leibachi olaszellenes tüntetéseket úgy állították be, mint olyan tényeket, me­lyek megakadályozzák a kongresszus sikerét. Az elért eredmények igazolják, hogy a gaz­dasági elzárkózottság megtörése szinte ab­szolút szükségesség, amelynek felismerése nélkül a helyes gazdasági élet nem tudna helyreállni.­­ Az egyes államokkal való barátságos és kölcsönös gazdasági megegyezés, valamint vasúti és szállítási, postai és lávirdai megállapodások nélkül nem­­ fejlődhet ki élénk és közvetlen kereskedelmi­­ forgalom, anélkül pedig nincsenek meg a gyáripar fellendülésének előfeltételei sem és így az államok gazdasági megerősödése sem következhetik be. A kongresszus eredményei közül kiemelendő az a rendelkezés, amely szerint ez annak idején hadizsákmánynak minősítetett vasúti kocsik a szabadforgalom­­­nak átadandók és az egyes államok között megfelelő kulcs alapján szétosztatnak. A távíró és telenfon egyezmény az utódálla­mok közt a távíró és telefon vonal újból való forgalomba helyezése á­tánt intézkedik. Kü­lön egyezmény volt még Magyarország, Ausztria, Románia és C­­ehonz­g közötti posta kérdésekről. Az értekezlet folyamán megállapodás történt abban is, hogy egy Prágában tartandó postai értekezleten meg­oldják a függőben maradt postai kérdéseket. A kongresszus végül megállapította az egyez­­mények és jegyzőkönyvek formáját, amelyet az értekezleten képviselt országok összes képviselői írnak alá. Most már a kormányo­kon van a sor, hogy az egyezmények ratifi­kálása dolgában megtegyék a megfelelő in­tézkedéseket. Fontos tanácskozás a Háv. építkezése ügyében. Az igazgatóság kiküldöttei tárgyaltak a város kiküldötteivel. — Új tömegrakodót terveznek. -- A Teleki­ utcáig nyújtják ki a kocsifeljárót — Áthelyezik a vasúti műhelyt. Lapunk november 11 iki számában már hírt adtunk arról, hogy a Máv. Kaposváron a közeljövőben nagy építkezéseket tervez és a terv kivitelére kérte a várostól a szükséges telkek kisajátítását. Az igazgatóság leiratot a november 10 iki városi közgyűlés tárgyalta és a kisajátítást két szavazat ellenében ki­mondta. A kisajátítás módozatainak és a nagysza­bású terv kivitelének megtárgyalása érdeké­ben tegnap délelőtt az állomásfőnökségen fontos megbeszélést tartottak a város és a Máv. igazgatóság kiküldöttei. A tanácskozá­son a város képviseletében résztvett Szopkó István dr. h. polgármester, Bereczk Sándor városi főmérnök, a vasút részéről Vész Béla államvasúti igazgató, Kemény főfelügyelő, Rózsa és Radó felügyelői,­, Kelemen forgalmi főnök és Sándor főmérnök. A Máv­ kiküldött szakértői ismertették a bizottság előtt az igazgatóság terveit. A leg­sürgősebb teendő a forgalom gyors lebo­nyolítása érdekében egy új tömegrakodót építeni. Az igazgatóság terve az volt, hogy a rakodót a korcsolyapálya, a malomárok előtt építik fel. Mivel ez nagyon távol esik forgalmi szempontból, hosszas és beható tanácskozás után úgy módosították a terve­ket, hogy az új tömegrakodót a mai sertés­­picc helyén fogják felépíteni, mert ez a Vár­utca révén könnyen hozzáférhető. Kijelölte a bizottság az új felvételi épület helyét is. Sieblkerül a tanácskozáson az is, hogy a mostani kocd feljárót megváltoztatják. A feljárót északi irányba meghosszabbítanák egész a Teleki utcáig s ott lenne a bejárata. A híd mostani két oldalfeljáróját lebontanák

Next