Uj-Somogy, 1921. november (3. évfolyam, 249-273. szám)
1921-11-26 / 270. szám
Hl. évfolyam. A maszáns ára Kornea. Kaposvár, 1921. november 26., szombat. 270. (671.) szám. POLITIKAI NAPILAP ■HHBBVHnmnu——w*. muinw^weL'ij'.H'-uj 'i-gg-.*j. . .. -iibbsbm^ iS aivanfo.tferti ?sasKs s EISHnilsl ír« RfiP81V&3, K0NT8ÄS3T-UTCA 8. 5ZÄB. I Sgóti 4»nt ■ • • • 88S E I i-efcjad ím --•Ml ---------— B r. T H U R ¥ Z S I 0 Bl 0 ff D, mi sTM ..... i«o k | egy hör«..............ki TELEFONSZ*W: 128. f-CT*# ár. 2 bt 50 l., pályaudvarokon 3 IL Tanácskoznak. Ijesztő nyomorúság szakadt erre a szerencsétlen országra. Nincs fánk, szenünk, amivel elviselhetőbbé tehetnők a hideg telet A drágaság oly nagy, hogy szinte már a lehetetlenig határát közeim meg. Elégedetlenség, zúgolódás hallatszik mindenfelől. A fót városban verekednek. A vidéken csak hajszálon múlik, hogy ki nem robban az elégedetlenség és most fenn az urak csak tanácskoznak. Nem fontos az nekik, hogy az ország sebeire hogyan kellene enyhítő gyógyszert adni. Az sem fontos, hogy már egyszer valóban vaskézzel kellene helyreállítani a rendet. Első a miniszteri tárcák betöltése, meg egyéb személyi kérdések, aztán jön egy nagy semmi s az ország érdeke mindig a legvégére marad. Azt, hogy hit a nép érdekében, a választók javára is tenni kellene valamit, mellétfoglalkozásnak tekintik az urak. Nem tudjuk hol tanulhatták azt, hogy egy képviselő csak akkor igazén képviselő, ha szenzációkat hajszol, a másik becsületében gázol, mi a padot, meg a nagydobot, kiabál és semmi mást nem tesz. A mai nemfelgyúlás képe valóban ezt engedi következtetni. Kevés gyűlés volt még eddig, amelyen ne rendeztek volna valami parázs botrányt, aminek aztán — sajnos — visszhangja is támadt mindig — Zürichben. Hullámzott a magyar korona értéke, tetemes kárálat okozva sok-sok polgárnak, aszerint, amint ez egyik képviselő úrnak odafenn haragudni méltóztatott. Két esztendős múltra tekinthetnek vissza. De nem néz ám vissza egyik sem. Tudja valamennyi, hogy Medusa arcot látna a múlt képében, amelytől kővé meredne. Megborzadna a saját tetteinek szerencsétlen gyalázatosságaitól. És most, amikor ismét kormányválságos bdit játszanak, most talán még vigasztalanabb a helyzet, mint azelőtt. Valami izgatottság, idegesség izzik a levegőben. Parázs a hamu alatt, amelynek nem kell sok, hogy kirobbanjon. Aknák falett járnak, kelnek odafenn. Nagyon vigyázzanak tehát, mert ha ezeket az aknákat ügyetlen ballépéseikkel felrobbantják, nemcsak ők pusztulnak el, hanem velük együtt az országot. Legyen már egyszer vége a sok tanácskozásnak, meg a különböző értekezletnek. Fogjanak össze békességgel, szeretettel. Csak addig győzzenek önmaguk felett, amíg az ország újra talpra áll. Azután, ha eljön a rend, a jólét ideje, nem baj, ha veszekedni fognak is. Addig azonban függesszék fel személyes érdekeik keresztülvitelét. Ennek a csonkahazának nyolc milliós népe kéri ezt. Nyolc millió ökölbe szorult kéz, bosszúálló, leszámoló tekintet követeli ezt tőlük. Mert ez a nyolc millió magyar nem várja meg azt, amíg a történelem igazságos keze le fog sújtani a bűnösökre, ítélni fog az maga is. Ez az ítélet pedig rettenetes lesz azokra nézve, akiknek nem tiszta a lelkiismeretük. Ha megalakul az új kormány, tartsa becsületbeli kötelességének, legelőször a hangoskodokat, a paragrafus-molyokat elnémítani. Ne alakítsanak mindig újabb és újabb bizottságokat, vagy tanácsokat. Inkább oszlassák fel azoknak a felét is, amelyek még fennállanak. Nincsen rájuk szükség. Bethlen István dezignált miniszternök tárgyal a pártokkal. Kereszténypárt és disszidens képviselők a miniszterelnökségen. — A tanácskozásról nem szivárgott ki semmi hír. Budapest, november 25. (M. T. 1. magánjelentése) Tegnap est fél 7 órakor Bethlen István gróf meghívására megjelentek a miniszterelnökségen Hailer István, Huszár Károly, Ernszt Sándor, továbbá Vass József és Bernolák Nándor miniszterek, akiknél a miniszterelnök háromnegyed tíz óráig tárgyalt. A keresztény nemzeti egyesülés párjának vezető politikusai után a disszidensek jelentek meg a miiszterelnöknél és pedig Kiesbelsberg Kuno gróf, báró Korányi Fiigyes, , Gyömörey György és Fáy Gyula nemzetgyűlési képviselők. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának vezetőivel továbbá a disszidensekkel való tanácskozásokról közelebbi részlet nem szivárgott ki. Mit eredményezett a portorosei konferencia? Fontos egyezmények az utódállamok között — Barátságos megállapodások vasút, posta, távírda és telefon ügyekben. Portorose, nov. 25. (M. T. I. kiküldött tudósítójának jelentése.) Az utódállamok gazdasági konferenciáját az elért eredményeknek megfelelően ünnepélyesen berekesztették. A konferencián résztvevők és pedig az utódállamok képviselői nagy megelégedéssel állapították meg, hogy a gazdasági kérdésekbeni megegyezések annál nagyobb örömet kelthetnek az érdekelt országok körében, mert a konferencia összeülésének idején tudvalevőleg olyan zavaros politikai momentumok merültek fel, amelyek veszélyeztették a korferenteia eredményébe vetett reményt. Erre eléggé rámutat az olasz lapok közlése is, amelyek ugyanis a magyarországi király incidensét és a leibachi olaszellenes tüntetéseket úgy állították be, mint olyan tényeket, melyek megakadályozzák a kongresszus sikerét. Az elért eredmények igazolják, hogy a gazdasági elzárkózottság megtörése szinte abszolút szükségesség, amelynek felismerése nélkül a helyes gazdasági élet nem tudna helyreállni. Az egyes államokkal való barátságos és kölcsönös gazdasági megegyezés, valamint vasúti és szállítási, postai és lávirdai megállapodások nélkül nem fejlődhet ki élénk és közvetlen kereskedelmi forgalom, anélkül pedig nincsenek meg a gyáripar fellendülésének előfeltételei sem és így az államok gazdasági megerősödése sem következhetik be. A kongresszus eredményei közül kiemelendő az a rendelkezés, amely szerint ez annak idején hadizsákmánynak minősítetett vasúti kocsik a szabadforgalomnak átadandók és az egyes államok között megfelelő kulcs alapján szétosztatnak. A távíró és telenfon egyezmény az utódállamok közt a távíró és telefon vonal újból való forgalomba helyezése átánt intézkedik. Külön egyezmény volt még Magyarország, Ausztria, Románia és Cehonzg közötti posta kérdésekről. Az értekezlet folyamán megállapodás történt abban is, hogy egy Prágában tartandó postai értekezleten megoldják a függőben maradt postai kérdéseket. A kongresszus végül megállapította az egyezmények és jegyzőkönyvek formáját, amelyet az értekezleten képviselt országok összes képviselői írnak alá. Most már a kormányokon van a sor, hogy az egyezmények ratifikálása dolgában megtegyék a megfelelő intézkedéseket. Fontos tanácskozás a Háv. építkezése ügyében. Az igazgatóság kiküldöttei tárgyaltak a város kiküldötteivel. — Új tömegrakodót terveznek. -- A Teleki utcáig nyújtják ki a kocsifeljárót — Áthelyezik a vasúti műhelyt. Lapunk november 11 iki számában már hírt adtunk arról, hogy a Máv. Kaposváron a közeljövőben nagy építkezéseket tervez és a terv kivitelére kérte a várostól a szükséges telkek kisajátítását. Az igazgatóság leiratot a november 10 iki városi közgyűlés tárgyalta és a kisajátítást két szavazat ellenében kimondta. A kisajátítás módozatainak és a nagyszabású terv kivitelének megtárgyalása érdekében tegnap délelőtt az állomásfőnökségen fontos megbeszélést tartottak a város és a Máv. igazgatóság kiküldöttei. A tanácskozáson a város képviseletében résztvett Szopkó István dr. h. polgármester, Bereczk Sándor városi főmérnök, a vasút részéről Vész Béla államvasúti igazgató, Kemény főfelügyelő, Rózsa és Radó felügyelői,, Kelemen forgalmi főnök és Sándor főmérnök. A Máv kiküldött szakértői ismertették a bizottság előtt az igazgatóság terveit. A legsürgősebb teendő a forgalom gyors lebonyolítása érdekében egy új tömegrakodót építeni. Az igazgatóság terve az volt, hogy a rakodót a korcsolyapálya, a malomárok előtt építik fel. Mivel ez nagyon távol esik forgalmi szempontból, hosszas és beható tanácskozás után úgy módosították a terveket, hogy az új tömegrakodót a mai sertéspicc helyén fogják felépíteni, mert ez a Várutca révén könnyen hozzáférhető. Kijelölte a bizottság az új felvételi épület helyét is. Sieblkerül a tanácskozáson az is, hogy a mostani kocd feljárót megváltoztatják. A feljárót északi irányba meghosszabbítanák egész a Teleki utcáig s ott lenne a bejárata. A híd mostani két oldalfeljáróját lebontanák