Uj-Somogy, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-28 / 71. szám

V. évf., 71. (1067.) szám Kaposvár, 1923. március 28., szerda Ára 13 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egész évre.................. 3000 K . Negyed évre . 750 K Fél évre........................... 1500 K­­ Egy hóra . 250 K Hirdetések ára miliméter soronként 10 korona. Az állam fogja kinevezni a munkásbiztosítási tisztviselőket­ Az állam, a munkaadók és a munkások fogják irányí­tani a munkáspénztár ügyeit. — A munkások teljes autonómiát kívánnak. — Papp Géza dr. államtitkár­­ nyilatkozata. Budapest, március 27. A parlamentben is sokszor került szóba a munkásbiztosítás reformjá­nak kérdése. A szociális szempont­ból nagyjelentőségű ügy azonban nem kerülhetett elintézés alá, mert egyrészt az érdekeltek véleményeit össze kellett hangolni a kormány intencióival, másrészt a parlament munkaprogrammjának egyéb pont­jai késleltették ennek a javaslatnak tárgyalásra való kitűzését. Értesülésünk szerint azonban most már befejeződött a munkásbiztosítás rendezésére vonatkozó törvényja­vaslat előkészítése és a javaslat talán már húsvét után a parlament elé kerül. A törvényjavaslat ügyé­ben különben ankét volt a népjóléti minisztériumban, amely ankétre meghívták a munkaadók és munká­sok képviselőit is. A tervezet ellen a munkaadóknak nem voltak észre­vételeik, mindössze azt kifogásolták, hogy a javaslat nem fejezi ki eléggé pontosan azt, hogy a m munkásbizto­­sító terhei egyenlően oszlanak meg az állam, a munkaadók és a munkások között. Annál több észrevételük volt azonban a munkások delegáltjainak. Felesleges hangoztatni, milyen nagy fontossága van annak, hogy ez a kérdés, amely a munkások száz­ezreit és a munkaadók ezreit ér­­dekli és érinti, mindkét fél megelé­gedésére és minél gyorsabban nyer­jen megoldást. A kormány azonban azonkívül, hogy mindkét fél érde­keit egyenlően megóvni kívánja, biztosítani akarja magának az el­lenőrzés lehetőségét. Az intézmény célja nem lehet más, mint a beteg, vagy sérült munkás kezeltetése és megélhetéséről való gondoskodása. A törvénytervezetre vonatkozóan kérdést intéztünk a törvényjavaslat előkészítő bizottságának vezetőjéhez, Papp Géza dr. államtitkárhoz, aki a következőket mondotta munka­társunknak : — A népjóléti miniszter az ankét alapján arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a munkásbiztosítás ve­zetését paritásos alapon a munká­sokra és a munkaadókra kell bízni, azonban biztosítani kell az állam számára az intézmény vezetésénél bizonyos ingerenciát, amelyet olyan formán gyakorolna, hogy a pénztár elnökét és tisztviselőit az állam ne­vezze ki. Az állami kinevezések rendszeresítése a tisztviselőkre is csak előnyös, mert szemben a ré­gebbi választásos és szerződtetéses viszonnyal, a jövőben állami tiszt­viselőkké válnak, akiknek így szi­lárdabb az ekszisztenciájuk is. Az állami tisztviselők csak fegyelmi úton lesznek elmozdíthatók, a leg­főbb fegyelmi hatóság a mindenkori népjóléti miniszter lesz.­­ A javaslat előkészítésével már annyira előrehaladtunk, hogy az valószínűleg húsvét után a nemzet­gyűlés elé is kerülhet. Minden való­színűség szerint egészen lényegte­len módosításoktól eltekintve, abban a formában fog törvényerőre emel­kedni, amint a tervezet az ankét nyomán elkészült.­­ A munkásvédelmi törvényjavas­lat nem a népjóléti, hanem a keres­kedelmi miniszter hatáskörébe tarto­zik. Tudtommal a vonatkozó tör­vénytervezeten javában dolgoznak, sőt nagy részével már el is készül­­tek. Ez a törvénytervezet azonban­­ valószínűleg már csak az őszi ülés­szakban fog a nemzetgyűlés elé ke­rülhetni. (KEK) Az exportlóvásár eredménye. Közel ezerháromszáz ló került kivitelre. — Mennyi a kincstár és a város jövedelme? Az öt napig tartó kaposvári ló­­exportvásár tegnap este véget ért. A felszámolást a kincstár, a város és a Magyar Gazdák Lótenyésztő és Értékesítő Szövetkezete már jórészt befejezte. A nem várt fényes anyagi siker ékesen bizonyítja, hogy nem­csak a budapesti Tattersal, hanem Kaposvár is alkalmas export-lóvá­sárok rendezésére. Kétségtelen nagy érdeme van a siker elérésében a Magyar Gazdák Lótenyésztő és Ér­tékesítő Szövetkezete ügyes, pontos és gyors szervezetének is. A Szö­vetkezet két oszlopa az örökké dol­gozó Jámbor László aligazgató és a kereskedő diplomata Csiky Ferenc dr. fáradhatatlan agilitása következ­tében minden zökkenő nélkül bo­nyolódtak le a milliós üzletkötések. Balázs Sándor állategészségügyi főfelügyelő kimutatása szerint az osztályozó bizottság elé felhajtatott 886 hidegvérű, 405 félvérű ló. El­szállítottak Ausztriába 848, Cseh­szlovákiába 277, Németországba 101, Olaszországba 42, belföldre 23 drb. lovat. Faller János vámszaki főtaná­csos kimutatása szerint az elszállí­tott lovak után kiviteli illeték címén befolyt 65,965.000 korona, vámkeze­lési illetékből 3,679.000 korona, 1 ezerelék több termelési adóból 926900, korona. A vámhivatal kiküldöttei tehát beszedtek 69,979.000 koronát. Ebben az összegben azonban még nincs benne az állampénztár által beszedett állatforgalmi adó. Ez az összeg is túlhaladta a tízmilliót. A város minden kivitelre került ló után kapott 1800 koronát, a fel­hajtott, de el nem adott ló után 600 koronát. Az eladott lovak után a város 2.353.800 koronát. Az el nem adott lovak utáni részesedés elszámolása még nem kész.­­ Este 8 órakor a Turulban társas vacsora volt a vásár sikeres befe­jezése örömére. Az első pohárkö­szöntőt Vétek György dr. polgár­­mester mondotta a kincstár és a Szövetkezet képviselőire és a má­jusban rendezendő vásár örömére. Köszönetet mondott a kormány kiküldötteinek, a Mezőgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdák Lótenyésztő és Értékesítő Szövetke­zetének azért, hogy a város érdekeit előmozdították az exportvásárral. Balázs Sándor állategészségügyi főfelügyelő, mint Somogynak szü­lötte, a barátság és összetartásra ürítette poharát. Csiky Ferenc dr. megállapította, hogy azért sikerült a vásár, mert mindenki összefogott. A polgármes­ter, a Kamara, a sajtó és a Szövet­kezet munkatársai, akiknek sok ér­demük van a szép eredményben. A célravezető, komoly barátságra és munkaszeretetre emelte poharát. Horváth Jenő kamarai igazgató visszatekintett a vásár történetére és melegen köszöntötte ennek meg­szervező fáradhatatlan vezéreit Csiky Ferenc dr.-t, Brandt, Sándort és Jámbor Lászlót. • Vétek György dr. az alispán üd­vözlő szerencsekivánatait­­ tolmá­csolta. Ocskay Rudolf beszéde után a társaság sokáig maradt együtt kellemes hangulatban. A mai élelmiszerpiac: Budapest, március 27. Burgonya 32—34, tojás 30, tej 124, habtejszin 800, tejfel 300—360,t. r. teavaj 2300, II. r. 1800, fehérturó 300—360, juh­­turó 400—460, kevert 500—570, juh­sajt 440—660, óvári 1000—1100, gróf 1400—1600, dió 250—300, dióbél ■ 800—900. Gazdatisztek nagygyűlése Kaposvárott. , Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara zászlóbontó gazdagyűlésé­­vel kapcsolatosan értekezletre hívta össze Somogy-, Baranya-, Tolna- és Zalavármegyék gazdatisztjeit is, hogy megbeszélve a gazdatiszti karnak közös bajait, esetleges sérelmeit, előkészületeket tegyen a Kamara kebelében megalakítandó gazdatiszti szakosztály felállítására. A zászlóbontó gazdagyű­lést be­fejező közös ebéd után délután 3 órakor a vármegyeház nagytermé­­ben gyülekeztek igen szép számban a gazdatisztek, dacára annak, hogy — amint az közismert, — mező­­gazdaságunk ezen hűséges munkásai a sürgető tavaszi munkálatokkal vannak elfoglalva. Az értekezletet Hencz Ferenc ka­marai alelnök nyitotta meg, szíves szavakkal üdvözölvén a megjelente­ket és vázolván azokat a feladato­kat, amelyek a gazdatiszti szakosz­tályra hárulnak. Horváth Jenő igazgató ismertette a kamarai törvényt és rámutatott arra, hogy külön képviseletet a mezőgazdasági kamarákban a gazda­tiszti osztály azért nem kapott, mert a törvény készítője, néhai Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter azt célozta, hogy a gazdatisztek külön kamarát kapjanak. Ez a kamara azonban a változott viszonyok foly­tán mindezideig felállítható nem volt. Rámutatott arra, hogy a gazda­tiszti kart méltán bánthatja az a körülmény, hogy az 1900. évi t. c., a gazdatiszti törvény rendelkezései nincsenek végrehajtva. Ez lenne tehát az első feladat, hogy a meg­alakult szakosztály ennek a törvény­nek szigorú végrehajtását szorgal­mazza. Továbbá feladata volna fel­állítani a gazdatisztek kataszterét, ahol uradalmanként és gazdaságon­ként nyilvántartásba vétetnek a gazdatisztek és az is, hogy ki bir az előirt alaki képesítéssel. Felemlítette, hogy lépéseket kel­lene tenni a kormánynál és az Or­szágos Földbirtokrendező Bíróság­nál, hogy az önhibájukon kívül ke­reset nélkül maradt gazdatisztek középbirtokhoz jussanak. Fabricius Endre m. kir. gazdasági tanácsos, az Országos Magyar Gaz­dasági Egyesület titkára és a Ma­gyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének ügyveze­tője beszámolt azokról a határoza­tokról, amelyeket a Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének legutolsó, március 22-iki ülésén hoz­tak. Kijelentette, hogy a gazdatisz­teknek különös érdekük lenne az, ha a kamarai kerületekben valóban

Next