Uj-Somogy, 1923. március (5. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-28 / 71. szám
V. évf., 71. (1067.) szám Kaposvár, 1923. március 28., szerda Ára 13 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egész évre.................. 3000 K . Negyed évre . 750 K Fél évre........................... 1500 K Egy hóra . 250 K Hirdetések ára miliméter soronként 10 korona. Az állam fogja kinevezni a munkásbiztosítási tisztviselőket Az állam, a munkaadók és a munkások fogják irányítani a munkáspénztár ügyeit. — A munkások teljes autonómiát kívánnak. — Papp Géza dr. államtitkár nyilatkozata. Budapest, március 27. A parlamentben is sokszor került szóba a munkásbiztosítás reformjának kérdése. A szociális szempontból nagyjelentőségű ügy azonban nem kerülhetett elintézés alá, mert egyrészt az érdekeltek véleményeit össze kellett hangolni a kormány intencióival, másrészt a parlament munkaprogrammjának egyéb pontjai késleltették ennek a javaslatnak tárgyalásra való kitűzését. Értesülésünk szerint azonban most már befejeződött a munkásbiztosítás rendezésére vonatkozó törvényjavaslat előkészítése és a javaslat talán már húsvét után a parlament elé kerül. A törvényjavaslat ügyében különben ankét volt a népjóléti minisztériumban, amely ankétre meghívták a munkaadók és munkások képviselőit is. A tervezet ellen a munkaadóknak nem voltak észrevételeik, mindössze azt kifogásolták, hogy a javaslat nem fejezi ki eléggé pontosan azt, hogy a m munkásbiztosító terhei egyenlően oszlanak meg az állam, a munkaadók és a munkások között. Annál több észrevételük volt azonban a munkások delegáltjainak. Felesleges hangoztatni, milyen nagy fontossága van annak, hogy ez a kérdés, amely a munkások százezreit és a munkaadók ezreit érdekli és érinti, mindkét fél megelégedésére és minél gyorsabban nyerjen megoldást. A kormány azonban azonkívül, hogy mindkét fél érdekeit egyenlően megóvni kívánja, biztosítani akarja magának az ellenőrzés lehetőségét. Az intézmény célja nem lehet más, mint a beteg, vagy sérült munkás kezeltetése és megélhetéséről való gondoskodása. A törvénytervezetre vonatkozóan kérdést intéztünk a törvényjavaslat előkészítő bizottságának vezetőjéhez, Papp Géza dr. államtitkárhoz, aki a következőket mondotta munkatársunknak : — A népjóléti miniszter az ankét alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkásbiztosítás vezetését paritásos alapon a munkásokra és a munkaadókra kell bízni, azonban biztosítani kell az állam számára az intézmény vezetésénél bizonyos ingerenciát, amelyet olyan formán gyakorolna, hogy a pénztár elnökét és tisztviselőit az állam nevezze ki. Az állami kinevezések rendszeresítése a tisztviselőkre is csak előnyös, mert szemben a régebbi választásos és szerződtetéses viszonnyal, a jövőben állami tisztviselőkké válnak, akiknek így szilárdabb az ekszisztenciájuk is. Az állami tisztviselők csak fegyelmi úton lesznek elmozdíthatók, a legfőbb fegyelmi hatóság a mindenkori népjóléti miniszter lesz. A javaslat előkészítésével már annyira előrehaladtunk, hogy az valószínűleg húsvét után a nemzetgyűlés elé is kerülhet. Minden valószínűség szerint egészen lényegtelen módosításoktól eltekintve, abban a formában fog törvényerőre emelkedni, amint a tervezet az ankét nyomán elkészült. A munkásvédelmi törvényjavaslat nem a népjóléti, hanem a kereskedelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Tudtommal a vonatkozó törvénytervezeten javában dolgoznak, sőt nagy részével már el is készültek. Ez a törvénytervezet azonban valószínűleg már csak az őszi ülésszakban fog a nemzetgyűlés elé kerülhetni. (KEK) Az exportlóvásár eredménye. Közel ezerháromszáz ló került kivitelre. — Mennyi a kincstár és a város jövedelme? Az öt napig tartó kaposvári lóexportvásár tegnap este véget ért. A felszámolást a kincstár, a város és a Magyar Gazdák Lótenyésztő és Értékesítő Szövetkezete már jórészt befejezte. A nem várt fényes anyagi siker ékesen bizonyítja, hogy nemcsak a budapesti Tattersal, hanem Kaposvár is alkalmas export-lóvásárok rendezésére. Kétségtelen nagy érdeme van a siker elérésében a Magyar Gazdák Lótenyésztő és Értékesítő Szövetkezete ügyes, pontos és gyors szervezetének is. A Szövetkezet két oszlopa az örökké dolgozó Jámbor László aligazgató és a kereskedő diplomata Csiky Ferenc dr. fáradhatatlan agilitása következtében minden zökkenő nélkül bonyolódtak le a milliós üzletkötések. Balázs Sándor állategészségügyi főfelügyelő kimutatása szerint az osztályozó bizottság elé felhajtatott 886 hidegvérű, 405 félvérű ló. Elszállítottak Ausztriába 848, Csehszlovákiába 277, Németországba 101, Olaszországba 42, belföldre 23 drb. lovat. Faller János vámszaki főtanácsos kimutatása szerint az elszállított lovak után kiviteli illeték címén befolyt 65,965.000 korona, vámkezelési illetékből 3,679.000 korona, 1 ezerelék több termelési adóból 926900, korona. A vámhivatal kiküldöttei tehát beszedtek 69,979.000 koronát. Ebben az összegben azonban még nincs benne az állampénztár által beszedett állatforgalmi adó. Ez az összeg is túlhaladta a tízmilliót. A város minden kivitelre került ló után kapott 1800 koronát, a felhajtott, de el nem adott ló után 600 koronát. Az eladott lovak után a város 2.353.800 koronát. Az el nem adott lovak utáni részesedés elszámolása még nem kész. Este 8 órakor a Turulban társas vacsora volt a vásár sikeres befejezése örömére. Az első pohárköszöntőt Vétek György dr. polgármester mondotta a kincstár és a Szövetkezet képviselőire és a májusban rendezendő vásár örömére. Köszönetet mondott a kormány kiküldötteinek, a Mezőgazdasági Kamarának és a Magyar Gazdák Lótenyésztő és Értékesítő Szövetkezetének azért, hogy a város érdekeit előmozdították az exportvásárral. Balázs Sándor állategészségügyi főfelügyelő, mint Somogynak szülötte, a barátság és összetartásra ürítette poharát. Csiky Ferenc dr. megállapította, hogy azért sikerült a vásár, mert mindenki összefogott. A polgármester, a Kamara, a sajtó és a Szövetkezet munkatársai, akiknek sok érdemük van a szép eredményben. A célravezető, komoly barátságra és munkaszeretetre emelte poharát. Horváth Jenő kamarai igazgató visszatekintett a vásár történetére és melegen köszöntötte ennek megszervező fáradhatatlan vezéreit Csiky Ferenc dr.-t, Brandt, Sándort és Jámbor Lászlót. • Vétek György dr. az alispán üdvözlő szerencsekivánatait tolmácsolta. Ocskay Rudolf beszéde után a társaság sokáig maradt együtt kellemes hangulatban. A mai élelmiszerpiac: Budapest, március 27. Burgonya 32—34, tojás 30, tej 124, habtejszin 800, tejfel 300—360,t. r. teavaj 2300, II. r. 1800, fehérturó 300—360, juhturó 400—460, kevert 500—570, juhsajt 440—660, óvári 1000—1100, gróf 1400—1600, dió 250—300, dióbél ■ 800—900. Gazdatisztek nagygyűlése Kaposvárott. , Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara zászlóbontó gazdagyűlésével kapcsolatosan értekezletre hívta össze Somogy-, Baranya-, Tolna- és Zalavármegyék gazdatisztjeit is, hogy megbeszélve a gazdatiszti karnak közös bajait, esetleges sérelmeit, előkészületeket tegyen a Kamara kebelében megalakítandó gazdatiszti szakosztály felállítására. A zászlóbontó gazdagyűlést befejező közös ebéd után délután 3 órakor a vármegyeház nagytermében gyülekeztek igen szép számban a gazdatisztek, dacára annak, hogy — amint az közismert, — mezőgazdaságunk ezen hűséges munkásai a sürgető tavaszi munkálatokkal vannak elfoglalva. Az értekezletet Hencz Ferenc kamarai alelnök nyitotta meg, szíves szavakkal üdvözölvén a megjelenteket és vázolván azokat a feladatokat, amelyek a gazdatiszti szakosztályra hárulnak. Horváth Jenő igazgató ismertette a kamarai törvényt és rámutatott arra, hogy külön képviseletet a mezőgazdasági kamarákban a gazdatiszti osztály azért nem kapott, mert a törvény készítője, néhai Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter azt célozta, hogy a gazdatisztek külön kamarát kapjanak. Ez a kamara azonban a változott viszonyok folytán mindezideig felállítható nem volt. Rámutatott arra, hogy a gazdatiszti kart méltán bánthatja az a körülmény, hogy az 1900. évi t. c., a gazdatiszti törvény rendelkezései nincsenek végrehajtva. Ez lenne tehát az első feladat, hogy a megalakult szakosztály ennek a törvénynek szigorú végrehajtását szorgalmazza. Továbbá feladata volna felállítani a gazdatisztek kataszterét, ahol uradalmanként és gazdaságonként nyilvántartásba vétetnek a gazdatisztek és az is, hogy ki bir az előirt alaki képesítéssel. Felemlítette, hogy lépéseket kellene tenni a kormánynál és az Országos Földbirtokrendező Bíróságnál, hogy az önhibájukon kívül kereset nélkül maradt gazdatisztek középbirtokhoz jussanak. Fabricius Endre m. kir. gazdasági tanácsos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára és a Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének ügyvezetője beszámolt azokról a határozatokról, amelyeket a Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületének legutolsó, március 22-iki ülésén hoztak. Kijelentette, hogy a gazdatiszteknek különös érdekük lenne az, ha a kamarai kerületekben valóban