Uj-Somogy, 1923. június (5. évfolyam, 123-146. szám)

1923-06-10 / 130. szám

2 „Nem vagyunk komolyan katolikusok!“ Hang­ya páter megpirongatta a magyar katholikusok önértetlenségét és öntudatlanságát. — Tanulással, a té­ves tanok helyrepótlásával, olvasással fejlesszük isme­reteinket. — Hitvédelmi folyóiratokra fizessünk elő. A kaposvári Szociális Misszió Tár­sulat elnöksége tegnap délutánra meghívta Bangha Béla jézustársasági atyát, hogy tartson ismét előadást a tagok előtt. A „magyar keresztény sajtó apostola“ a szíves hívásra meg is jelent és dr. Hegyi Árpádné el­nöknő felkérésére Berkes Róberttel együtt megtartotta előadását a vár­megyeház dísztermében. Berkes Róbert a Központi Sajtó­vállalat megalakításának célját és a megteremtés utáni munkáját vázolta tömör, szép előadásban, óriási tájé­kozottsággal. Egyszersmind jelen­tette, hogy az általa elért lelki ha­tásról a legihletettebb ajkak fognak szólni Bangha páter személyében. Majd elvonultatta a hallgatóság szeme előtt a sajtó egész történetét a ró­maiaktól a modern technika mai fejlettségéig. Összehasonlító pillantá­sokat vetett a külföldi keresztény és nem keresztény sajtó múltbeli­ és jelenlegi helyzete és a magyar sajtó állapota közötti viszonyra. Megálla­pította, hogy nívóban elértük a kül­földet és a technikai felkészültség dolgában is megálljuk a versenyt. Majd bírálta a világsajtó főbb orgá­numait. Végezetül hálásan emléke­zett meg a kezdőkről, a bátrakról és ezek között elsősorban Bangha páterről, (Éljen. Taps) akik meg­tudták értetni a magyar keresztény­séggel, hogy mi az ő érdekük. Taps­sal és éljenzéssel fogadott szavai után Bangha páter lépett az emelvény virágdíszes asztalához. Meleg ováció és szűnni nem akaró taps fogadta és köszöntötte épúgy, mint a te­rembe belépésekor. Két órás hatal­mas beszédben foglalkozott a szó­nok olyan kérdésekkel, amelyek teljesen lebilincselték a hallgatósá­got. A helyenkint humoros, másutt komolyan dörgedelmes beszéd ele­jétől végéig a legteljesebb érdeklő­dést váltotta ki s a magvas meg­állapítások gyakorta ragadták tapsra és helyeslő éljenzugásra a közönsé­get. A beszéd maga nem akart va­lami megállapított tárgyról szóló A vizsgálat után néhány napra, a hivatalból hazatértemkor azzal fogad a feleségem, hogy távollétem­ben egy előtte ismeretlen ember, aki nevét bemondani vonakodott és mint később megtudtam, a vármegyei sütő volt, egy nagy csomagot hozott számomra, amelyet midőn kibon­tottam, most már ugyan egy kis rezignációval vegyes bámulattal ve­szem észre, hogy rá ne ismerjek, vágott dohánnyal volt tele. Már most mit tegyek? Földúljam a vármegye békéjét, megbontsam a régi vármegyei praxist. Bizonyíték hiányában én maradnék alul és kollégáim neheztelését vonnám ma­gamra. Tehát elszívtam békességben a dohányt és többé rá sem néztem a trafikra. Elnéző eljárásom egyik eredménye az lett, hogy az alispán úr, akinek nem állottam képéhez, kezdett ve­lem rokonszenvezni. Különös módja a föllebbvalói jó­akarat elnyerésének. Istenem, mi történnék ilyen eset­ben ma, ebben a finánc-detektívek által körülvett méregdrága trafikos világban, de nem kell feledni, hogy elbeszélésem tárgya még azon időbe esett, midőn honfiúi erény számba ment a fináncok becsapása, előadás lenni, hanem inkább egy olyan házi exhortatio, amely felöleli a legváltozatosabb tárgyköröket abból a célból, hogy világosságot gyújtson a lelkekben bizonyos sötét­ben hagyott kérdéseket illetően. A hosszúsága ellenére is élvezetes és megunni nem tudott előadást feszül­ten figyelte a zsúfolt terem és senki nem akadt, aki vége előtt tá­vozásra gondolt volna. A mesterien szónokoló előadó az elméleti maghintést végül gyakorlati megvalósítással kapcsolta egybe, azonnali aláírásokat gyűjtvén a „Magyar Kultúra“ előfizetései szá­mára, ami a legteljesebb sikerrel is járt. Az előadás óriási anyagának részleteire szűk terjedelmünk miatt lehetetlen volna kiterjeszkedni, any­­nyit azonban meg kell említenünk mégis, hogy a jelenvoltak szemére vetette a magyar katholikusoknak sok-sok kifogásolható tulajdonságát, öntudatlanságát, közönyösségét és is­meretben való elmaradottságát, holott a saját igazságaik felől való helyes tájékozottság lenne kezükben a legerősebb fegyver a keresztény­ség minden ellenségével szemben, így, a mai elhanyagoltságunkban nem vagyunk komolyan katholikusok. A szónok a két, sajtó és folyó­iratok olvasására és pártolására ser­kentette hallgatóságát a fogyatékos­ságok pótlásául. Beszéde végén szűnni nem akaró éljenzés és taps jutalmazta szép előadásáért. Gruber János. Ú­J-SOMOGY Mussolini miniszterelnök nyilatkozata az olasz szenátusban. A magyar jóvátétel összege még nincs megállapítva. — A magyar kölcsönkérés fölötti határozat. Róma, június 9. A békeszerződé­sekről Mussolini miniszterelnök ma a szenátusban beszédet mondott, amelynek során a következőket fej­tette ki: — Olaszországnak első érdeke, hogy siettesse az európai váság végleges megoldását. Olaszország hajlandó viselni a maga részét az áldozatokból, ha az szükséges Európa gazdasági ujjépítése ügyében. A ma­gyar jóvátétel összegét, amelynek nagyságát a trianoni békeszerző­dés nem határozta meg, a jóvá­tételt bizottság még nem állapí­totta meg. A magyar kormány nem­régiben kifejtette súlyos gazdasági helyzetét azzal, hogy ennek követ­keztében külföldi kölcsönre van szüksége. Olaszország elengedhetet­lennek tartotta azt, hogy Magyaror­szág egyes javaira meg kell adni a zálogjogok alól való ideiglenes fel­­szabadulását, hogy az így felveendő külföldi kölcsönnel előmozdíthassa gazdasági talpraállását. Ennélfogva Olaszország Angliával egyetértésben hajlandó volt az erre irányuló ma­gyar kérésnek megfelelni. A jóvá­­tételi bizottság a franciák és a kis­­ántánt felfogását tette magáévá.. A jóvátételi bizottság elhatározta, hogy Magyarországra egy bizottságot küld, amely a helyszínen fogja ennek az országnak gazdasági és pénzügyi helyzetét tanulmányozni. (MTI.) Kiépül a balatoni villamos körvasút? Kugler mérnök terve. — Újabb előmunkálati engedélyek érvényét hosszabbította meg a kereskedelmi miniszter. A magyar élhetetlenség tipikus példája a Balaton és környékének gazdasági, kulturális kihasználatlan­sága. A magyar tengert féltők, sze­retők tábora érezte, tudta a sivár helyzet tarthatatlanságát és mindent elkövetett annak megváltoztatására. Sajnos, a küzdelem eddig vajmi ke­vés eredménnyel járt, mert minden törekvést megakasztott a pénz hiánya. Ezek ellenére az érdekelt megyék: Somogy, Veszprém, Zala tovább foly­tatták a harcot a Balaton környé­kének felvirágoztatása érdekében. Első jelentősebb siker volt e té­ren a balatoni körvasút kiépítése. A Balaton speciális viszonyának, fekvésének a vasút nem felelt meg teljesen. A vasúton való közlekedés lakssú, ritkább s ezért felmerült a villamos körvasút megvalósításának terve. A nagyszabású terv fáradhatatlan apostola, Kugler Mihály államvasúti felügyelő volt, aki minden lehetőt elkövetett a villamos körvasút kiépí­tése érdekében. Kugler terve szerint a villamos körvasút Balatonfüredről indulna ki s mindenütt követve a tópartot, Fü­redre térne vissza. A villamosvasút Somogyban Zamárdi, Szántód, Bala­­tonföldvár, Szárszó, Szemes, Lelle, Boglár, Fonyód, Máriatelep, Balaton­­keresztur, Balatonberény községeket érintené. Hogy a villamos vasút mennyire fellendítené ezek életét, a mostani vi­szonyok közt ki sem számítható. Kugler a háború után ismét elő­vette régi tervét, azonban ismét megakasztotta annak kivitelét a pénz hiánya. Most, hogy kilátás nyílik e téren némi javulásra, Kugler kérte a kereskedelmi minisztert, hogy a Balaton tó körül, közvetlenül a tó­parton haladólag, a keskeny nyom­távolságú, villamos üzemű, önálló üzletkezelésben tartandó, kizárólag csak személyszállításra berendez­hető közúti vasúti vonal építésére, az úgynevezett Balatoni Körvasútra adott előmunkálati engedélyt hosz­­szabbitsa meg. A miniszter az en­gedélyt egy évvel meghosszabbí­totta. Talán igy majd idővel kiépül az óhajtott balatoni villamos kör­vasút ... Kére éves sza tény, ó-é­letvezet vagy hat leg­yen félmilióv felelő he­zá illő . Teljes „Fűszer jeligére ! Névtelen goru diss Vizeg: több évi cséplés Cim: Ku­pész Sor Győr Írásba: leg­némi labb mái a kapósé­ban. (ÜTŐ Zárda- és rokná!­b épült ház salonomi tóttá­ra. angol c legdivatc hossza­k mint ősi munkáka­tabb á! hölgyki párttal HAÁS a­ngol Valódi , Ji A Ü A m ruhafesték, naftalin, szép pikke­lyes áru, valamint az összes létező pipere- és kozmetikai cikkek leg­olcsóbban bezejezhetők a­­ „KORON-ILLATSZERTÁRBAN Kaposvár, a Korona épületében. Székely Ármin Fiai szabók, gyapjúszövetek és 'W' bélésáruk raktára'Kaposvár. Legfinomabb és feltétlen megbízható minőségű gyapjúszövetekből, mint: öltönykelmék, kék és fekete áruk, covercoat, burbery, ragián és télikabát szövetek, h­iszterek, mosó­kelmékből stb. állandó nagy választék Mivel e kelméket közvetlen Angliából, tehát első kézből kaptuk, viszonylag jutányos árakon bocsájtjuk m. t. vevőink rendelkezésére. 11961 KÉPKIÁLLÍTÁS a TURULBAN. Szombaton megnyitott. 1923. jún­ius 10. Budapest­ 0.09 és három­negyed. A zürichi péntek délutáni zár­lat: Budapest 0.09 és háromnegyed, Zürich, június 9. (Nyitás.) Páris 3575, London 2567, Newyor­k 556 és fél, Milánó 2590, Berlin 0.00 és ötnyolcad, Bécs 0.0078, Osztrák bélyegzett 0.0078, Budapest 0.09 és háromnegyed, Prága 1658, Varsó 0.00 és hétnyolcad, Belgrád 605. (Kozmografik.) Budapest, június 9. A Deviza­­központ péntek délutáni hivata­los árfolyamai: Napoleon (pénz) 19700, Newyork, dollár 5440—5590, Amsterdam és hollandi forint 2133 —2193, Belgrád és dinár 61—63, Berlin 700-740, Márka 750-700, Lei 2850—3050, Brüsszel és belga frank 303—313, Kopenhága és dán ko­rona 989—1019, Krisztiánia és norvég korona 909—939, London 25.150—25.750, Angol font 25.170- 25.770, Milánó, líra 255—265, Páris 352—362, Stockholm és svéd korona 1448-1498, Prága és szokol 16250— 16850, Szófia, leva 58—60, Varsó és lengyel márka 9.30—10­10, Bécs és Osztrák korona 750—790, Zürich 980—1010, Svájci frank 985—1015. Budapesti marhavásár. Június 8., péntek, Marhah­úsvásár. Marhahús I. r. egészben 1900—2250, hátulja 2050— 2350, eleje 1850—2050, II. r. egész­ben 1570—1790, hátulja 1600—1900, eleje 1370—1510, csontozni való 1180 —1260, növendékmarha 1650—1720, bivaly 1800—1900, borjú 1920—2200, juh I. r. 1300—1400, II. r. egészben 1250, faggyú 600—1100, marhabőr 1570—1650. A vásár élénk volt Sertéspiac. Felhajtás 1050, eladat­lan maradt 300 darab. Árak: Zsir­­sertés öreg I. r. 1520—1040, közepes 1480—1500, könnyű öreg 1400—1470, szalonnás 1720—1800, lehúzott hús 1800—2000, sózott szalonna 1600, zsir 2000. A vásár közepes volt. A mai terménytőzsde. Budapest, június 9. Az irány­zat kissé megszilárdult. Búzát a vi­déki malmok keresték 260—265-es vidéki állomáson. Bp. 270—272 és fél, rozs változatlanul 170 Budapes­ten. Takarmánycikkek piacán az irányzat szintén szilárdabb, prompt tengeri 165 ab állomás, Budapesten 175, zab 165—170 állomáson, Buda­pesten 195, árpa Budapesten 155. APR Nem keres és kill puszii szak Cim­i Elad nála huzat féle a kiadó Jó ! ebéd!» a kiac rég eladó Eg. eladó. Épi alkata állomá­ságosil bízott? Kapos tér 8. SZ A pusztá vétetik pésre, mert asszon, a kiad' Ura' kert mébe karban ablakrí vagy k olcsóái let tart ségit a rág cse; eltagad üvege Hasz gyára léssel i­sek. Ki: mocsol/ HÁZ felvételi alatt. Gladi egy 3 gyárilag sen jó­t tekinthe utca 82.

Next