Uj-Somogy, 1924. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1924-01-01 / 1. szám
2 Az import belga lovakról. Irta: Berger Gyula László. II. Milyen másképpen állunk a mi régi parlagi lovainkkal, mert ha téteményképességi példákat akarok leírni, újra csak a múltra kell hivatkoznom , és ezeknek a teljesítményét vagyok kénytelen előhozni. Csak addigra idézem vissza a lótenyésztő kisgazdáknak emlékező tehetségét, midőn még a szigetvári, fonyódi és siófoki vicinálisok nem épültek ki. Rávezetem az olvasót a füredi, mérei, tutai fuvarosok közönséges parasztlovaik által teljesített olyan téteményképességre és munkateljesítményére, melyet háromszor annyi abrakkal sem volna képes ma egy pár belga ló véghez ▼inni, mely terhes szolgálatot ezek a magyar parlagi lovak, a kocsi előtt abrakolva, a legkönnyebben, a fáradtság legkisebb jele nélkül hétszám, csak ünnepnap nyugodva, végeztek. Tudjuk, hogy akkor a fuvarosok elindultak hajnalban lakóhelyükről Vámosra, Polányba, Gesztibe, Kovácsiba, Fajszra stb. Mindegyik felrakott kocsijára (nem kövés után) 8—10 méter mázsa gabonát 25—30, sőt 40 kilométerről is s azt behozta Kaposvárra, lovai csak a fel- és lerakodásnál ettek takarmányt; lerakás után estefelé hazament falujába, hol a fuvaros tarisznyáját megtömte élelemmel s éjjel már újra Kaposváron rakodott valamelyik vásárra készülő kereskedő üzlete előtt és reggel jókor már a lengyeltóti, szőllősgyöröki, andocsi, nágocsi, vagy Isten tudja, melyik vásáron ott volt, szinte 30—40 kilométer távolságra, 8—10 méter mázsa teherrel, így ment ez hétszám. Utána tudná-e ezt csinálni a belga kondrosz? Ezek a nagy teljesítmények, melyeket időre és útra való tekintet nélkül tettek meg ezen parlagi, minden célnak megfelelő magyar lovak, hozzátéve még azon figyelmen kívül nem hagyandó körülményt, hogy nem voltak valami kitűnően és egyöntetűen abrakolva, szerény véleményem szerint ezen téteményképességükkel megközelítették az igazi arabs Nedsed tartományban élő vahabita lóról legendaként fennálló munkateljesítményt, hogy naponta képes 160 kilométert futni. Azért, mert cilinderben jelentem meg előtte és mint ilyennel, nem akart velem bekocsikázni a székvároson keresztül, aki gyűlölte a cilinderes embert és viselkedésében annyira puritán volt, hogy pl. Deák Ferenc temetése alkalmából a vasmegyei küldöttséget egy birsásszámadóra illő bekecsben vezette, igaz, hogy csikorgó hidegben. * Ismét évek teltek s a feszült viszony, melyben vármegyém hatalmasságával szemben állottam, csak nem szűnt meg, míg végre annak egy szép asszony, Gerőfi színigazgató felesége vetett véget. A dolog úgy esett, hogy főispánom Aladár fiának esküvője alkalmából a vármegyeházban egy fényes estélyt rendezett, amelyen való szereplésre fölkérte Gerőfiéket. Igen ám, csak hogy ezek és aznap estére hozzám voltak hivatalosak és ez a apon nem fogadták el a főispán meghívását, aki azután két barátjáal, Boronkay Károllyal és Freustädtler Vilmossal fölkéretett a művészpftr átengedésére, amit is készséggel megtettem. Előzékenységemet azzal honorálta főispánom, hogy másnapra meghívott asztalához, amidőn is kitüntető sziveséggel fogadott. Megszűnt tehát a feszült viszony, de csak egy időre, mert akadtak jó akaratú urak, akik besúgásaikkal a homo primae informacionis emberénél, ügyemet ismét elrontották. Ifjú tisztviselők, egy tanácsom van hozzátok :* Mindig a főispán ur ízlése szent öltözködjetek. Gruber János: A belga lónak teljesítménye csak akkor és úgy van, ha azt állandóan és erősen abrakolják és csak kemény talajon. Kötött és homokos talajon nem tud annyit dolgozni, dacára nagy vonzóerejének, hogy megkeresse annak az abrakmennyiségnek az értékét, melyet naponta elfogyaszt. Ezelőtt 25—30 évvel figyeltem, hogy egy ismerősömnél két új Mac Cornick fűkaszálóval lóhert kaszáltak. Az egyik gép elé egy pár nehéz ardenni, a másik gép elé két középnagyságú magyar ló volt befogva. A két kocsis úgy látszott, hogy fogadáson kívül versenyzett egymással afelett, hogy melyik tud többet végezni? Délig dolgoztak, ott voltam a kifogásnál. Miután az egyik a táblának az egyik felén, a másik a tábla másik oldalán kezdte meg a munkát, szabad szemmel könnyen el lehetett bírálni, hogy a magyar lovak jóval nagyobb területet végeztek el és ezek, midőn kifogták őket, szárazon a kocsijukhoz kötve, jóízűen ettek. A két nehéz ló csak úgy szédelegve, csűrön vizesen ment a kocsihoz, hol az elébük rakott takarmányhoz hozzá se nyúltak és délután nem is folytathaták velük a munkát. Hogy mennyi fizikai munkaerő és időveszítés pocsékolódik el az ország és a tulajdonos részére a belga ló tartása és kezelése mellett, az pedig egyáltalán kiszámíthatatlan. Mióta a kisgazdák a belga ló tenyésztésével foglalkoznak, ha a vásározások ideje jön, háttérbe szorul minden fontosabb mezei munka, mennek és gyalogolnak egyik vásárról a másikra és kereskednek föle és az igy eltöltött idő bizony kárba vész. A falusi kisgazda, kinek gyakran van a városban dolga valamit bevinni, vagy eladni, reggel befogja a belgákat, de csak akkor, mikor azok már alaposan jóllaktak és rajtuk lassan besétál oda, mert ügetést nem hajtja, mire beér, dél felé jár az idő, leteszi a kevés terhét, elmegy a korcsmába kifogni és etetni. Este lesz, mire lassan hazavetődik és másnap már nem szívesen fogja be komolyabb dologra. Ezen bánásmóddal, dédelgetéssel lesz teljesen petyhüdté és ellenállásképtelenné és ami fő, nem haszonállattá a belga ló, mert ezen kényeztetéssel és kimélettel a dolgos ember és gazda önönmalgát is megkíméli a munkától és ezáltal a ló az oka annak a leírhatatlan és kiszámithatlan elmaradt fizikai és késedelmes munkának, amely a belga lóval való kíméletes bánásmódból származik. ÚJ-SOMOGY A város beruházási ? Mit tervez a polgármester ? — A leányközépiskola Ugye. Az újév küszöbén alkalmunk volt beszélgetni Vétek György dr. polgármesterrel a város 1924. évi beruházási programmjáról. A polgármester a következőkben körvonalazta jövő évi terveit: A leányközépiskola elhelyezésének kérdése az egyik tengelye a beruházási programoinak. Tekintve azt, hogy a leányközépiskolának kiszemelt rendőrségi épület a polgármester apósáé, Tankovics Jánosé, ő ebben a kérdésben nem foglal állást a ma délutáni közgyűlésen. Ha a közgyűlés kimondja a házvételt, akkor a bonyolult kérdés nagy részét sikerül megoldani. Az épületet ugyanis Tankovics 150 millió koronáért adná el az iskola céljaira. A város a vétel után telekkönyviig megtartaná az épületet, amit az iskolafenntartó egyesület állami hozzájárulással átalakíttatna. A vételár kétharmadát már összegyűjötték a lakácsai és fajszi erdő kitermeléséből. A hiányzó összeget az egyik hársfa utcai kislakás eladási árából fedeznék. Az iskola helyiségkérdésének ezzel a megoldásával átalakíthatnák a granáriumot modern tűzoltó laktanyává. Ott nyernének elhelyezést a tűzoltólakások, tűzoltószerek, a lovak stb. Ennek az átalakítása a költségvetésbe beillesztett 90 milliós tételből nyerne fedezetet. A tűzoltó-laktanyát a kiürítés után cserébe megkaphatná az anya és csecsemővédő egyesület. Az Őszutca sarkán csereképen kapott ház eladási árából fedeznék a granárium átalakítási költségeit, sőt maradna a Rákóczy tér parkírozására is. Az elhanyagolt teret a jövő évben rendbehozzák. A gabona és fapiacot kitelepítik a vásártérre, ahová már eddig is vasút vezet. A vasút nagy előnye a vásártérnek. Oda a kiviteli vásárok céljaira modern rakodót s nagy istállókat akar a polgármester építtetni. Programoiba vette a polgármester a toponári vízművek kibővítését is. Két kutat artézivá akar átalakíttatni, hogy a nyáron elegendő víz álljon a poros város rendelkezésére. Mindezen beruházásoktól függetlenül folytatják az utcák kezfeltozását is. Elfogott kedélyes lakásfosztogatók az Irányi Dániel utcában. Barcza Jenőné Irányi Dániel utca 15. szám alatti lakos karácsony első napján észre vette, hogy a szekrényét ismeretlen tettesek kifosztották. Azonnal panaszt tett a rendőrségen a betörők ellen. A rendőrségen Hegedűs Jenő detektívnek és Horváth Károly nyomozónak osztották ki az ügyet. A két ügyes embernek rövid pár nap alatt sikerült a lakás fosztogatóit Pajor István 19 éves foglalkozás nélküli napszámos, egy fiatalkorú facér borbélysegéd és egy szabósegéd személyében elfogni. A három betörőt a detektívek behozták tegnap a rendőrségre s kihallgatásuk során beismerték a lakás kifosztását s megnevezték orgazdájukat is Pavlovszky Imre honvéd utcai péksegéd személyében, akit később szintén behoztak a rendőrségre. A három betörő, mielőtt a lakást kifosztotta volna, jóízűen meguzsonnázott Barczáné éléskamrájájából. A lakásból egy millió korona értékű asztaltöritőt, fehérneműt vittek el s a lopott holmit orgazdájuknál, Pavlovszky Imrénél 120.000 koronáért értékesítették. x Új osztálysorsjegyek kaphatók Bíró Adódnál, Fő utca 40. szám. Telefon: 68. Az osztálysorsjegyek Préger József illatszerüzletében és Biró és Reimann-cégnél is átvehetők. 1924. január 1 Kereskedők figyelmébe ! Előjegyzési nap hstiz nagyban és kicsinyben kaphatók az Uj-Somogy Részvénynyomdában. Vászon árukat ne vásároljon addig mig a Kelengye Vállalat (Zárda utca) olcsó árairól meg nem győződik. Alanti cikkeket gyári árban áll módomban a t vevő közönség rendelkezésére bocsájtani. 182 cm széles batisztok több minőségben. 80 „ „ vásznak chitronok. 192 „ „ Paplanlepedő anyagok. 150 „ „ lepedő anyagok. 80 „ „ I». lehér angin. Színes férfi ingrephirekben nagyválaszték, Fehér francia férfi ing. Raye. Alsónadrág kepperek Damaszt törülközők, Pohártörlőruhák stb. stb. Állandó nagy , akiár kész női, gyermek és férfi fehérneműeiben. — Mértékszerinti rendelés. — Kirakataim megtekintést, ne mulassza el.— Vidékre küldök mintákat, kívánságra árajánlatod. & & © újévi ajándékoknak legalkalmasabb Hegedűk, cimbalmok, literák, gramofonok és zenealbumok a legnagyobb választékban kaphatók. HARMÓNIA ! Fő utca 1. sz. Telefon 411. sz. Magyar Művészeti Műhely R.-T. lerakata GOSTEIN MÓR műkereskedőnél Kaposvár. A magyar iparművészet remekel, óriási raktár, ezüst ékszer, bronz, porcellán tárgyakban. Nagy raktár festményrek, antik bútorok, perzsaszőnyeg stb. Legmagasabb árban veszek: Régiségeket, tört aranyat, ezüstöt, platinát, régi fogakat. Óra és ékszes* * Aranyit napi áron beváltok! javitásak a legolcsóbb árban Jótállás mellett készülnek. Freischmann Mór órás és ékszerész Fő utca 37. sz. alatt a „Turul“ mellett. Hoehn Alfréd világhírű zon-f|jin|fwA|*caHua jan. 10-én lesz gotaművész MMdntgVGr&Gny& a Koronában. Jegyek 3.000—10.000 kor.-ig a HARMÓNIÁBAN kaphatók.