Uj-Somogy, 1924. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1924-03-28 / 73. szám
VI. évf., 73. (1364.) szim. Ára 600 K. Kaposvár, 1924. március 28., péntek Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEF OJV8Z Á M s 128. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMONI). Előfizetési árak: Negyedévre 36000 korona. Frigy hóra (2000 korona Hirdetések ára miliméter soronként 200 K, szövegrészben 250 K Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók Hírek mindenfelől. Sopron vármegye törvényhatósági bizottsága április 1-én, Károly király halálának évfordulóján gyászközgyűlést tart és ez alkalommal leplezi le a király arcképét. Ünnepi beszédet Cziráky József gróf mond. A megyegyülés előtt Burány Gergely csornai prépost gyászmisét celebrál. — Orosháza nagyközség rendezett tanácsú várossá akar alakulni. — Győrszentmárton és vidéke iparosmesterei vasárnap „Járási ipartestület“-ben tömörültek, hogy az új ipartörvény által előírt adminisztrációs intézkedések könynyebben végeztessenek. A testületnek így 134 helybeli és 65 vidéki tagja lett. Az alakulást a győri Iparkamara is melegen pártolta és képviselője jelen volt a gyűlésen. — Harding helyett Boydent, Amerikának a jóvátételi bizottságba kirendelt megfigyelőjét fogják Magyarország pénzügyi ellenőréül kinevezni. — Kállay Tibor dr. volt pénzügyminisztert Nagykálló város díszpolgárává választotta. — Vanczák Jánost, a „Népszava“ felelős szerkesztőjét, a nemzetgyűlési szocialista párt képviselő tagját osztályelleni izgatásért 6 hónapi börtönre ítélték. — Gaál Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, volt népjóléti államtitkárt a bpesti Gyógyszerész testület újból elnökévé választotta. A szanálási javaslatok három részből állanak és intézkedéseket tartalmaznak a jegybank felállításáról, az újjáépítési terv gyakorlati keresztülviteléről, az aranykorona alapon készülő költségvetésről, a köztisztviselői létszám apasztásáról, egyes hivatalok megszüntetéséről, az állami bevételek fokozásáról, a költségvetési mérleg egyensúlybahozataláról, a kényszerkölcsön és valorizáció pótrendelkezéseiről, a lakáskérdés megoldásáról, a külfölddel kötött és kötendő egyezményekről. Mindez anyagot félhivatalos sajtókommüniké részletesen is megismerteti az újságolvasó közönséggel. — A görög nemzetgyűlés elhatározta a dinasztia elmozdítását. — A belga frank védelmére a király elnöklete alatt társadalmi liga alakult Brüsszelben. — Az angolai nemzetgyűlés többsége elvetette az alkotmányjavaslat ama szakaszát, mely az elnöknek jogot ad a nemzetgyűlés feloszlatására. Az eset miatt valószínűleg kormányválság fog bekövetkezni. — A magyar— román személyforgalmi vasúti egyezmény április 1-én életbe lép. — Galitzin herceg Párisban tartott előadásában ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy II. Miklós orosz cár még életben van és idővel vissza fog térni a trónra. — Az olasz légi flotta harcképes repülőgépállommánya a múlt évihez képest megnégyszereződött. — Prágában újabb megvesztegetési panama derült ki a postaügyi minisztériumnak egy magasrangú tisztviselőjével kapcsolatban. — Az angol alsóház 3 millió fontot szavazott meg a légi flotta fejlesztésére. — Győrffy László őrnagy hadbirót visszahelyezték Budapestre. — Poincaré francia miniszterelnök tegnap délben benyújtotta Millerand elnöknek kormánya lemondását. — Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszternek tegnap ngy sikere volt a nemzetgyűlésen Mit tartalmaznak a felhatalmazási törvényjavaslatok? Tizenötezer fővel apasztják 1926. június 30-áig a tisztviselői létszámot. — Külön vagyonadópótlék rovatik ki a háború alatti és utáni szerzeményű vagyonokra. — Az adókulcsot minden vonalon fölemelik 25 százalékkal. — létminimum az adóknál, kölcsönnél és vagyonváltságnál. — Aranykoronában vetik ki a társulati adót is.— Az 1923. december 31-iki részvényállomány öt százaléka az államé. — A belső kölcsönben nincs önkéntes jegyzés, de lesz egy második kényszerkölcsön kivetés is. — A Jegybank szabadalma 1943-ig tart. Budapest, március 27. A szanálási akcióval kapcsolatos törvényjavaslatok komplexuma főbb részeiben a következő: Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy az államvasutak beruházásainak fedezésére az államvasutak jövedelmeinek és vagyonának lekötése mellett kölcsönöket vegyen fel. Felhatalmaztatik a kormány arra, hogy amennyiben szükségesnek látja, megtehessen minden intézkedést akár a kiadások apasztása, akár a bevételek fokozása révén, akár mindkettő útján, amit szükségesnek lát anélkül, hogy előzetesen a törvényhozáshoz kellene fordulnia. A felhatalmazás a kihirdetés napján lép életbe és hatálya addig tart, amíg a nemzetek szövetségének tanácsa meg nem állapítja, hogy Magyarország pénzügyi egyensúlya biztosítva van. A közélelmezésügyi miniszter állása 1924. június 30-án megszűnik. A pénzügyminiszter a pénzügyi közigazgatás szervezetét rendelettel újólag szabályozhatja. Fő elvei: 1. Az állampénztár megszűnik pénzkezelő hivatal lenni. 2. Az állampénztár elsőfokú pénzügyi hatóság lesz. 3. Az állami számvitelt egyszerűsíti. Az összes bevételeket a pénzügyminiszternek kell kezelni. Felhatalmazást nyer a kormány arra, hogy a közszolgálati alkalmazottak létszámát 1926. június 30-áig fokozatosan 15000 fővel apassza. Bírákat és ügyészeket csak saját kérelmükre lehet elbocsátani. 15 beszámítható évnél rövidebb szolgálati idővel nyugdíjazott nyugdíja a fizetés 60 százalékánál több nem lehet. Felhatalmazza a törvény a pénzügyminisztert, hogy az adókat az aranykorona értékének alapul vétele mellett állapítsa meg. A törvény az adókra vonatkozó intézkedéseiben kitér az egyes adókra, ahol kimondja, hogy az adókulcsot fel kell emelni 25 százalékkal, a jövedelmi- és vagyonadóra, amelynél a legkisebb tétel 4000 aranykorona értéken alul 0,1 százalék, a legnagyobb tétel pedig 16 millió aranykorona értéken felüli vagyonnál 1 százalék. Itt felhatalmazza a törvény a pénzügyminisztert arra, hogy a háború után szerzett vagyonokra külön vagyonadó pótlékot róhasson ki. A társulati adóról szóló törvényt a javaslat annyiban módosítja, hogy a közkereseti és betéti társaságok terhére kivetendő adótételeket aranykoronában állapítják meg. Szabályozza a törvény a földbirtokok legkisebb értékének megállapítását is. A földbirtok legkisebb értéke a kataszteri tiszta jövedelem 25-szörös összege. Intézkedik a javaslat az illetékek és az őrlési adó szabályozásáról, a kincstári részesedésről, majd pedig a vámmentes áruk megterheléséről. A törvény néhány rendelkezést tartalmaz a vagyonváltság arányossá tétele dolgában. A legkisebb kulcs 25 százalék, a legnagyobb kulcs 10 százalék. A törvény kötelezi a részvénytársaságokat és szövetkezeteket, hogy részvényeik, illetve üzletrészeikk 5 százalékát természetben engedjék át az államkincstárnak. Ezen kötelezettségüknek 1925. jan. 1- ig kell eleget tenni. A kivetés alapjául az 1923. év végén mutatkozó részvény-, vagy üzletrészmennyiség szolgál. A törvény gondoskodik a vármegyék és városok háztartásának rendezéséről. A javaslat felhatalmazást ad a kormánynak a belső kölcsön felvételére. A kölcsönt kizárólag a jövedelmi- és vagyonadó fizetésére kötelezettek tartoznak szolgáltatni. Önkéntes jegyzés nincs. Kölcsönt nyújtani nem tartoznak azok, akik 1923. évre jövedelmi- és vagyonadó címén 50.000 koronánál kevesebbet fizettek. Továbbá felhatalmazást nyer a kormány arra is, hogy a kényszerkölcsön után még egy belső kölcsönt is vehessen igénybe, amelynek célja, hogy a kényszerkölcsön tételeit fokozza. A „Magyar Nemzeti Bank“ létesítéséről és szabadalmáról a törvényjavaslat intézkedései a következők: A Jegybanknak az államtól és politikától függetlennek kell lenni. A Jegybank fő feladata, hogy a korona értékének külföldi jegyzését állandósítsa, vagyis, hogy a koronát stabilizálja. A banknak 1943. év végéig kizárólagos joga van törvényes bankjegyek kibocsátására, az állam pedig kötelezi magát, hogy ugyanezen ideig állami papírpénzt nem bocsát ki. A bank részvénytársasági alapon létesül, alaptőkéje 30 millió aranykorona. A bank tiszta jövedelméből a nyugdíjalapra, tartalékalapra jutó rész után a részvényeseknek 8 százalék jár. A Jegybank mellett a Népszövetség bizalmi férfiai működnek közre. A Devizaközpont megszűnik, mihelyt a Jegybank működését megkezdi. A Devizaközpont teendőit az új Jegybank látja el. A felhatalmazási törvényjavaslat fentieket tartalmazza főbb vonásaiban mondott beszédével. — Koalíciós kormány alakulásáról terjedtek el hírek, azonban ezeket illetékes helyen önkényes kombinációknak minősítették. — Bod János egy újabb verzió szerint minisztériumának megszűnése után visszatér tanári katedrájára és nem vállalja el a kereskedelmi tárca betöltését. — A Tanítói Bank bukása ügyében elrendelték az intézet kényszerfelszámolását. Követelések június 2-ig jelenthetők be. — Beniczky Ödön volt belügyminisztert a Somogyi— Bacsó-gyilkosság újrafelvételi perében tegnap kihallgatták a katonai ügyészségen. — A cukorrépatermelők az idén 5 kilogramm cukor átlagárát követelik alapárul a cukorrépa métermázsájáért. — A A tojásexportőrök pesti gyűlése a jelenlegi feltételek mellett nem vállalkozott a tojás kivitelére. — A szénbányavállalatok a termelési költségek drágulása miatt újabb 50—60 százalékos szénáremelésre készülnek. — A dohánytermelők a februárban beváltott dohány után a búzaár emelkedésének megfelelő pótlékot követelnek. Az egész országban ez a ráfizetés 20 milliárd koronát tenne ki. — Jugoszláviában a köztársasági horvát parasztpárt, a szlovén klerikálisok és a boszniai mohamedánok képviselői megegyeztek abban, hogy a Pastel—Pribicsevics-kormány megalakulása esetén elhagyják a parlamentet és elutaznak Belgrádból. — Az építkezéseket 90 milliárd korona újabb állami hitel nyújtásával akarja a kormány elősegíteni. — Az új saláta 3—4000 korona volt tegnap fejenként a pesti vásárcsarnokban. — Grátz Gusztáv volt belügyminiszter közelebbről Oroszországba utazik régi összeköttetéseinek felvételére. . .A Közélelmezési Tanács a jövő héten utolsó ülését tartja meg feloszlatása előtt HadikJános gróf elnöklete alatt. a nemzetgyűlés mai ülése. A mai ülést a soros jegyzők távolléte miatt csak egynegyed 12 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Az elnöki előterjesztések során bemutatja a miniszterelnök átiratát, amelyben értesíti a nemzetgyűlést, hogy IV. Károly király halálának évfordulóján, április 1-én, lelki üdvéért a koronázó templomban ünnepélyes gyászistentiszteletet tartsanak. A gyászünnepélyen a nemzetgyűlést Huszár Károly alelnök fogja képviselni. Ezután a pénzügyi bizottság egy tagsági helyének megválasztás útján való betöltése következik. Az elnök felhatalmazást kér a nemzetgyűléstől, hogy Barthos János olvashassa fel a jelenlevők,valamint a távollevők névjegyzékét. Gömbös Gyula a házszabályokhoz kér szót. Kifogásolja, hogy azért, mert a soros jegyzők nem jelentek meg, az ülést egynegyed 12 órakor tudták megnyitni. Reméli, hogy a többségi párt megtalálja a módját annak, hogy ezek a jegyzők levonják a konzekvenciát.