Uj-Somogy, 1924. május (6. évfolyam, 100-124. szám)

1924-05-21 / 116. szám

VI. évf., 116. (1407.) szám. Ára 8001v. K­aposvár, 1924. május 21., szerda Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP, a'jrsrer Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Negyed évre 45000 korona. — Egy bóra 15000 korona Hirdetések ára milim­éter soronként 300 K, szövegrészben 350 K Hivatalos és pénzintézeti hirdetések magasabb áron díjazandók Szabadabb sajtó. A hosszú éveken át tartó rend­kívüli idők a sajtó bizonyos meg­­regulázását követelték. Ezek a rend­kívüli intézkedések azonban normá­lis időkben tarthatatlanok. A sajtó szabadságát tervszerűen vissza kell állítani abba a formájába, amelyért Petőfi Sándor és Kossuth Lajos harcoltak. Mi sem természetesebb, hogy ez a teljes felszabadítás bármennyire emberi jog és a köz érdeke is, má­ról holnapra radikálisan nem tör­ténhet meg. A kormány programm­­ját a hódmezővásárhelyi beszámoló óta világosan ismerjük. Ez az egész vonalon, úgy gazdasági, mint társa­dalmi és politikai téren a rendkívüli intézkedések alól való teljes fel­szabadításunkat kívánja megvalósí­tani. Ennek a célnak a jegyében született meg a büntetőnovellának az a paragrafusa is, amelyik a sajtó szabadabbá tételét kívánja szolgálni. Legszembeötlőbb s legörvendete­­sebb passzusa a sajtónovellának, hogy a jövőben a lapok betiltását kiveszi a közigazgatás kezéből s átadja a bírói hatáskörnek. Még ebben a helyzetében is tartalmaz azonban könnyítéseket, mert a bíró­ság a sajtóvétség elbírálásánál a törvény szerint köteles vizsgálati tárgyává tenni a jóhiszeműség kér­dését, ami lényeges enyhítő körül­ményként jön számításba az ítélet kimondásánál. A törvény értelmé­ben a lap indítása teljesen szabad lesz, mert mindenki, aki a törvény­ben kimondott kauciót letétbe he­lyezi, indíthat kedve szerint újságot. Azok a bizonyos sérelmezett pa­ragrafusok, amelyek a felelősségre­­vonás tekintetében bizonyos olda­lakról kifogás alá esnek, régóta vajúdó kérdést akarnak megoldani. A becsületes újságírás biztosítása az újságíró-társadalomnak, de az általános közérdeknek is becsületes követelése. Az újságíró életét a köz szolgálatában, kezét a társadalom ütőerén tartva tölti el. Ennek a hi­vatásszerű testületnek régi óhajtása és törekvése, hogy azt a munkát, amit a köz érdekében szolgál, biz­tosítsa az erkölcs és a tiszta etnika számára. Ezt a törekvést a büntető­novella sajtóparagrafusa is törvénybe cikkelyezve kívánja szolgálni. A becsületes újságírásnak nem kritériuma az árkon-bokron való botrányhajhászás, a mindenáron való szenzációkovácsolás, amely tü­netek az utóbbi esztendők zsurna­lisztikájában igen gyakran fellelhető jelenségek voltak. Az egységes párt és az újságírótársadalom komoly szárnya, amelyik mindenkor féltve őrizte az újságírás moralitását és ethibáját, kedvező hangulatban fo­gadta a törvényjavaslatot. Azok a kifogások, amelyek a kor­mánypárt keretein kívül elhangzot­tak, még vita tárgyát alkothatják, mert a kormánynak, miként a múlt­ban, úgy a jelen esetben és a jövő­ben sem szándéka teljesen elzár­kózni a más irányú véleménynyilvá­nításoktól és a jogos óhajtások tel­jesítésétől. A sajtó felszabadítása megindult s ez az újabb szabadabb formája talán egy áthidaló lépés lesz a teljes sajtószabadsághoz. Mégis forgalmi adózás alá kerül az őstermelés. MTI. jelenti: A forgalmi adó meg­reformálásának kérdésével az utóbbi időben számos lapközlemény foglal­kozott, melyek hol a forgalmi adó eltörléséről, hol pedig az eljárás szigorításáról számoltak be. A MTI. munkatársa kérdést intézett Vargha Imre pénzügyminiszteri államtitkár­hoz ebben az ügyben, aki a követ­kezőképen nyilatkozott: A forgalmi adó eltörléséről ma még annál kevésbé lehet­­ szó, mert­­ a forgalmi adó hozadékát semmiféle más adóval pótolni nem lehetne. Az átalányozási rendszerre 1925. január 1-től kezdve készülnek, ami osztrák mintára meg fog történni. A nehézségeket természetesen ki fogjuk küszöbölni azáltal, hogy az őstermelést is forgalmi adó alá vonjuk. Ezenkívül a gyártásnál megadóztatható cikkeket is alapos tárgyalás alá vesszük. Aránytalanságok a somogyi ingatlanárak körül. A papírkoronának különböző pa­ritások szerint való átértékelése azt a visszásságot eredményezte, hogy megyénk egyes vidékein ma horribi­lisen magasra szöktették fel az ingatlanárakat. Szembeszökő példája ennek az alábbi eset: A Vízmentén, a Kapos-folyó mel­letti Nagyberki községben van a többek között egy kisgazda, akinek 11 kát. holdat kitevő ingósága volt már békevilágban, beleértve ebbe a határbeli földeken kívül a házas­telkét és szalacskahegyi szőlőjét is. Ez a fekvőség az aranykoronás békevilágban megért körülbelül 11 ezer, de legfeljebb 15 ezer arany­koronát. Ha az utóbbi összeget 16 ezer koronás papírparitáson mai­­értékére átszámítjuk, akkor ez a 11 hold ingatlan megér ma 240 millió koroná. Mondjuk, hogy az eltolódások következtében 50°/6 os emelkedés állott elő átlagban az ingatlanoknál, akkor a 240 helyett 360 millió mai papírkorona értéket képvisel a szóbanforgó 11 hold. Ámde Nagyberkiben különleges becse és értéke van a földnek, mert ott eladó ingatlan a legritkább esetben szokott akadni. Innen van, hogy a napokban rekordot ért el ingatlan eladásával a fent említett kisgazda, aki voltaképen azért tette eladóvá javait, mert háza, földje, szőleje a testvérjeével volt szomszé­dos és soha nem tudtak egymással békességben megférni. A mi embe­rünk tehát elhatározta, hogy a gyű­lölködésnek aképpen vet véget, hogy elköltözik Nagyberkiből. így érte az a szerencse, hogy 2000 négyzetöles szőlőjéért (présházzal) 3 vagyon, 2400 négyszögöles házas telkéért a faluban 5 vagyon búzát kapott vételárul, míg a többi ingat­lana, mintegy 8 hold föld, még meg­van, de az eddig kapott 8 vagon bú­záért már sikerült a megye más vi­dékén, Rinyabesenyőn 50 hold földet vásárolnia emberünknek, aki a há­záért és szőlőjéért megkapta már azt a mintegy 360 milliót, amit, 50 százalékos felár hozzászámításával az egész­ fekvőségéért kellett volna kapnia. Pedig a még meglevő 8 hold föld is behoz körülbelül ugyaneny­­nyit, ha csupán egy-egy vagyon búzát kap is holdjáért. k­igazi főjegyző a fia szélhámosságai miatt agyonlőtte magát. Idősebb Willax Gyula tragédiája. — Félmilliárdot meg­halad Willax Gyula passzívája.— Az ügyészség körözteti a szélhámost, aki állítólag Romániába szökött. Megrendítő véres családi dráma játszódott le tegnap reggel 5 óra tájban Igásban. A dráma hőse a község közszeretetben állott főjegy­zője, Willax Gyula, aki az őt ért csapások elől a halálba menekült. A véres szenzáció kulisszatitkai s előzményei a következők: A háború utáni időkben a leg­jobb üzlet volt terménnyel, gaboná­val kereskedni. Ifj. Willax Gyula is apja házánál terménykereskedést nyitott. Adott, vett mindent, ami hasznot hozott. Szoros üzleti össze­köttetést tartott fenn a kaposvári és fővárosi terménykereskedő cégekkel. Költekező életmódot folytatott s ez csakhamar megboszulta magát. A kedvezőtlen viszonyok s a kon­junktúra szeszélye többször fizetési zavarba hozták a tapasztalatlan fiatalembert. Ez év márciusában már erősen ingadozott. Egy kapos­vári kereskedőnek kellett volna le­szállítania másfél vagyon tengerit. Többszöri sürgönyi és levélbeli sür­getés után a cég gyanút fogott s erélyesen lépett fel vele szemben. Ennek meg is volt a kellő eredmé­nye. Willax eleget tett kötelezettsé­gének. • Az első m­egbotlása nem maradt az üzleti világban titokban s ettől kezdve óvatosabbak voltak vele szemben a cégek. Ez az óvatosság azonban csak tovább merítette a hínárban. Amikor látta, hogy nincs menekvés, váltót hamisított. Bogyay Gyula dudapusztai földbirtokos ne­vére 80 milliós biankó váltót hami­­s sított. A fedezeti váltóval szeren­cséje volt, nem vesztett rajt­a ma­nipulációján. Egy darabig sikerült a hitelezők hosszú sora közt lavíroznia. A múlt héten azonban összecsaptak a feje felett a maga által támasztott hullá­mok. Fizetésképtelenségét nem tudta tovább leplezni. A biztos börtönbe­jutás elől megszökött Igaiból. Amikor szökésének híre jutott, sorra jelentkeztek a károsultak. Kis­gazdák 3—4 milliós, nagyobb ter­ménykereskedő cégek 20—100 mil­liós károkat szenvedtek. Eltűnése óta óráról-órára szaporodott az igazi csendőrségen és a kaposvári ügyész­ségen a feljelentők száma. Nagyobb összeggel károsodott a Futura­ ka­posvári kirendeltsége, a felsőmo­­csoládi Anti cég. Sok cég nem is tesz ellene feljelentést. Az ügyészség a megszökött szél­hámos ellen köröző levelet adott ki. Eddigi híresztelések szerint Willax Oláhországba szökött. Bár még a kárlistát nem állították össze, szakértők szerint a Willax ál­tal okozott kár túlhaladja az 500 millió koronát. A fia által okozott szégyent a be­csületben megőszült 56 éves fő­jegyző nem tudta elviselni. Amióta a hitelezők megrohanták házát, bús­­komor lett s tegnap reggel 5 óra­kor vadászfegyverével agyonlőtte magát. Mire hozzátartozói rátaláltak, már nem volt benne élet. Tudnivalók a jövő heti bérmálásra. A jövő héten megtartandó bérmá­lásra szóló oktatások hétfőn, ked­den, szerdán és csütörtökön lesznek a plébániatemplomban a májusi litánia után. Kérjük a bérmálkozó­­kat, hogy a tanításon pontosan je­lenjenek meg. A bérmálási szentgyónásokat és áldozásokat szerdától kezdve lehet végezni. Gyóntatni fogunk naponkint reggel 6 órától délelőtt 10 óráig és délután 5 órától kezdve, ameddig jelentkeznek. Kérünk minden bér­­málkozót, hogy gyónását a jelzett időig végezze el legkésőbb szomba­ton délig, mert ezen az időn túl a másnapi bérmálás rendezésével le­szünk elfoglalva. A jövő vasárnapi misék sorrendje a bérmálás miatt megváltozik és a következő lesz: miséket mondunk a nem bérmálkozók részére reggel 6, fél 7, 7 és 8, továbbá déli 12 óra­­kor a plébániatemplomban. Kelle­mes idő esetén délelőtt 10 órakor a plébániatemplom-téren tábori mise lesz. A bérmálkozók a püspök úr délelőtt 9 órakor mondandó misé­jén vesznek részt. A reggel 8 órai szentmise után a templomot min­denkinek el kell hagynia, mert azt a bérmálkozók­ és a bérmaszülők részére fenn kell tartanunk. Rajtuk kívül a templom kicsisége miatt a püspök úr miséjén más nem vehet részt. Ugyanez áll hétfőn és szerdán is. A mise pontosan kezdődik, ké­rünk ezért mindenkit a pontos meg­jelenésre, mert 9 óra után a tem­plomba belépni nem lehet. Vasárnap bérmálkoznak az összes­­isskolán kívüli férfiak, az iparostanon­­cok és kaposszerdahelyiek, hétfőn az iskolán kívüli nők, bele­értve a leánytanoncokat is, szerdán a mind-

Next