Uj-Somogy, 1933. július (15. évfolyam, 146-171. szám)

1933-07-19 / 161. szám

XV. évfolyam, 161. (4117.) szám. Ára: 8 fillér. Kaposvár, 1933. julius 19., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY­ UTCA 6. SZÁM. TELE­F­O­NSZÁM: 188. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Dr. THURY ZSIGMOND. Előfizetési árak: Egy bora 2 pengős. — Negyed évre B pengő. — Fél évre 12 pengő. Hirdetések ára milimétersoronként 10 Illl., szövegrészben 16 fillér Hivatalos és pénzintézeti hirdetések milimétersoronként 15 Ilii. A mai nap eseményei: Horthy Miklós kormányzó és neje ma reggel Kenderesről Budapestre érkeztek, hogy részt vegyenek Göm­bös Gyuláné ma délutáni temetésén. Gömbös Gyula miniszterelnökhöz részvéttáviratot intézett Viktor Ema­nuel olasz király, Mussolini olasz miniszterelnök és Hitler Adolf né­met kancellár. A miniszterelnök tegnap este visszajött nagytétényi villájából s bezárkózott lakásába. Sem tegnap este, sem ma délelőtt senkit nem fogadott, teljesen vissza­vonulva töltötte idejét. A felsőház elnöksége meleghangú részvéttáviratot intézett Gömbös mi­niszterelnökhöz. A 33-as országos bizottságnak csütörtökre, tervezett ülése a mi­niszterelnök gyásza miatt bizony­talan időre elh­alasztatott. Serédi Jusztinián bíboros herceg­prímás és Kállay Miklós földmű­velésügyi miniszter vezetésével na­gyobb nemzeti zarándoklat indul augusztus folyamán a varsói Bá­­t­hory-ünnepekre. Dréhl Imre volt népjóléti állam­titkárt 50 napon át hallgatta ki a vizsgálóbíró, aki a kihallgatás­ról 1440 oldalas, géppel írott jegy­zőkönyvet vett fel. Most a vád és védelem kihallgatására kerül a sor. A tanuk kihallgatásával szeptem­ber elején végez a vizsgálóbíró. Budapesten a Vadász- és Bank­­utca sarkán ma reggel vakmerő rablótámadás játszódott le. Egy fia­talember leütötte Bálint József pén­zes­postást, akitől el akarta rabolni pénzestáskáját. A támadó a Bank­­utca 7. számú házban helyezkedett el s három ökölcsapással ütötte le Bálint Józsefet, aki bár a váratlan támadás következtében összeesett, görcsösen szorította magához a 6 ezer pengőt tartalmazó posta­táská­ját és segítségért kiabált. A rabló erre elmenekült és az utcán való­sággal beleszaladt Maklák József rendőrtörzsőrmester karjaiba. Ki­derült, hogy a sikertelen rablótá­madás hősét Karsai Jenőnek hívják és 31 éves magántisztviselő. Állí­tása szerint egy év óta nem volt állása s nyomára késztette a bűnre. A főkapitányság politikai osztá­lya újabb kommunista összeeskü­vést leplezett le. Elfogta a kivégzett Ladlai helyettesét, Rösinger András géptechnikust, aki a kommunista­pártot akarta újból Magyarorszá­gon megszervezni. Húrokra került két bűntársa, Frisch István és Lász­ló Géza is, akikkel az augusztusi zavargásokat akarta megszervezni. Matuska Szilveszter bűnügyében a vizsgálóbíró ma délelőtt gróf Pálffy Daui Józsefet hallgatta ki. A gróf Matuska Szilveszterben ha­tározottan felismerte azt az egyéni, aki a szerencsétlenség alkalmával úgy m­ut­atkozot­t be, mint megme­nekült utas. Fabinyi keresked miniszter Földváron nyi­latkozott a kérdésről. Fatgitusi Tihamér kereskedelmi miniszter, mint megírtuk, vasárnap meglátogatta Keszthelyt, Balaton­­szentgyörgyöt, Fonyódot, Boglárt, Lellét és Szemest. Mindenütt meg­hallgatta a balatoni érdekeltségek kívánságait. Este Földvárra érke­zett, ahol tiszteletére vacsorát ren­deztek. Gorilla Henrik a Balatoni Társaság nevében üdvözölte a mi­nisztert, aki válaszában részletesen nyilatkozott a Balaton problémái­ról. A következőket mondotta: A Balaton földrajzi helyzete miatt nehezen kezelhető. Három vármegye veszi körül, ami nagyon megnehezíti az ügyek intézését. Az egységes intézéssel szemben áll az évszázados megyei autonómia. Er­re a kérdésre ma választ adni nem tudok, megkérdeztem a közigazga­tás szakembereit, de egyelőre ha­tározott irányt ebben a vonatkozás­ban nem­­ látok. Arra van szükség, hogy legyen valaki, aki balatoni lelkű ember, aki minden illetékes tényezővel érintkezik, azután min­den héten elmondja nekem, hogy mi a tennivaló. Amit lehet, huszon­négy óra alatt meg fogok tenni. Ilyen tanácsadó szerv legyen a ba­latoni intézőbizottság és elhatároz­tam, hogy erre a tisztségre felké­rem Kandó László barátomat, aki eddig is értékes munkásságot vég­zett. — A közlekedés, a hajózás, a vízvezeték és csatornázás kérdésé­ben nagy hibákkal találkozunk. Ki kell keresni a Balaton partján a fejlődésre képes pontokat és ott kell központosítanunk a megyei, ál­lami és magánérdekeltségi erőket. A Nyugat forgalmát közelebb kell hozni a Balatonhoz. Ezért meg aka­rom valósítani vállalati hitellel a Győrből a Balatonhoz vezető utat. Hétfőn, f. hó 17-én délelőtt lá­togatta meg dr. Fabinyi Tihamér m. kir. kereskedelemügyi miniszter a szántódi államvasúti üdülőtele­pet. A látogatás délelőtt 10 órára volt jelezve, azonban munkatorló­dás miatt Balatonföldvárról nem tudott a miniszter előbb jönni s háromnegyed 12 órakor ért a telep­re. Megtekintette a szállodát s fel­ment a 3-ik emeletre kíséretével együtt és gyönyörködött a kilátás szépségén. Rövid tartózkodás után miután ígéretet tett arra, hogy legközelebbi alkalommal, midőn nem hivatalos minőségben utazik a Balatonra, meg fogja látogatni Szántódot, mert most a hivatalos programba szorított időt nem tart­ja alkalmasnak, hogy mindent meg­szemléljen, amit szeretne kife­jezte legteljesebb megelégedését s autójába ült, mert a siófokiak már szintén várták. A miniszter még Siófokot ke­reste fel, azután visszatért Buda­pestre. nevű iró, kinek önálló novellásköte­­te Szigetváron jelent meg. Számos cikket irt a tanév­ folyamán is a Somogyi Újságba, a Délvidék és Belsősomogy c. lapokba. A vezetése alatt álló 206. sz. Csokonai Vitéz cserkészcsapat 62 főből áll, ebből 28 cserkész indul a gödöllői világ­i am­boreer­a. A Csokonai önképzőkör tanárel­nöke: Brodó Jenő, a Bethlen Gábor kör és vasárnapi iskola vezetője: Galgóczy János, az Ifjúsági Segítő­­egyesület elnöke: Bodó Jenő, a Cso­konai Sportkör tanárelnöke: Rácz Dezső, aki az intézet ének- és ze­nekarának is vezetője. A júniusi érettségi vizsgálaton Mailay Gyula dr. c. tanker, főigaz­gató, országgyűlési képviselő volt a kormány képviselője, az érettsé­gi vizsga elnöke pedig Halka Sán­dor esperes volt. 39 tanuló jelent­kezett érettségire. Javulóvizsgálatra mindössze 3 jelöltet utasítottak. Kitüntetéssel érettek: Izsák Lász­ló, Nagy Béla, Varga Erzsébet Margit és Varga István. Jelesen érettek: Balogh Lajos és Harmati László. Jól érett tizennégy, érett tizenki­lenc tanuló. Az elért tanulási eredmény ál­talában igen jó s az elmúlt év­hez viszonyítva, javulást mutat. Jeles tanulók: I. osztályból: Gal­­góczy G. László, Jamrich Zoltán és Szigetin­ Endre. II. osztályból: Egyed Lajos, Kövesi János és Nagy Lajos. III. osztályból: Bata Elek, Radák József. IV. osztályból: Bene Kálmán és Szily István. V. osztály­ból: Kovács József. VI. osztálytól: Bene Zoltán, Dénes István és Schaf­fer Imre. VII. osztályból: Goldber­ger József és Szüle László. VIII. osztályból: Harmati László, Izsák László, Nagy Béla és Varga Ist­ván. Az intézet leánymagántanulói kö­zül jeles eredményt értek el: Enyeszdi Lenke és Tanai Lujza­­, Balog Edit és Nagy Katalin II., Balta Marianna és Feldmár Anna V., végül Varga Erzsébet Mária VIII. oszt. tanulók. Számos nívós előadás és ünne­pély emlékét örökíti meg az idei értesítő, tószámol a hivatalos láto­gatásokról, melyek során Faragó János e. tank. kir. főig., egyházker. középisk. felügyelő és Mádray Ru­dolf dr. tank. főigazgató, elismeré­süket fejezték ki a látottak és hal­lottak felett. Az intézetbe összesen felvett 350 tanuló közül osztály­vizsgát lett 333, akik közül ismétlő volt 15, magán­tanuló pedig 18 fiú és 17 leány. Helybeli volt 103, vidéki 221, meg­szállott területről való pedig 9. Re­formátus vallású volt 133, ág. h.ev. 2,3, r. kat. 161 és izr. vallású 13 ta­núiéi. Az értesítő a jövő 1933 -34. iskolai évre vonatkozó tájékoztatást is közli úgy az intézetet, mint az internátust illetően. A csurgói református Csokonai Vitéz Mihály reálgimnáziumnak 141 év alatt 24094 tanulója és 125 tanára volt. Dr. Bene Kálmán, a csurgói ref. Csokonai Vitéz Mihály reálgimnázi­um igazgatója, érdekes történeti visszapillantással vezeti be az inté­zet értesítőjét. 141 évi múltra tekint vissza, mely idő alatt az Alsók községi kis grammatikai iskolából országosan ismert, kiváló középis­kola fejlődött ki Az intézetet gróf Festetics György cs. és kir. kama­rás 1794-ben alapította. Büszkén említi meg a 125 tanár között Cso­konai Vitéz Mihályt, a debreceni származású nagy magyar poétát, a Lilla-dalok költőjét, aki 1799. má­jus 26-tól 1800. február 21-ig mint dr. Császári Lajosi Pál tanár he­lyettese működött az iskolában. A tanulók létszáma az­ elmúlt 141 évben összesen 24.094 volt. 1884-től 1917-ig dr. Vida Károly volt az igazgató, majd 1925-ig Bo­lívia László, 1925-től dr. Bene Kál­mán. Az iskola tanári karában számos nagynevű pedagógus működik. A test illet­őesztora, Angyal Guidó Ist­ván 12 éve tanít. Fazekas Sándor 36 évi szolgálat után ebben a tan­évben vonult nyugalomba, míg dr. Iléjjas Imre 39 évi szolgálatát töl­tötte be az elmúlt iskolaévben. Mun­kás, agilis tagja a tanári karnak Écsy Ödön István tanár, aki az is­kola cserkészcsapatának parancsno­ka, a Somogy megyei Cserkészi­nté­­zőbizottság alelnöke, a Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság tagja, jó­

Next