Uj-Somogy, 1936. szeptember (18. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-16 / 211. szám
SVÍIL évfolyam, 211. (5049.) szám. ára: 10 füter. Kaposvár, 1936. szeptember 16., szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: KAPOSVÁR, KONTRÁSSY UTCA 6. SZÁM. TELEFONSZÁM: 128. POLITIKAI NAPILAP. ■ — ITI NM Felelős szerkesztő: Dr. THÚRY ZSIGMOND Előfizetési árak: Egy búza 2'— pengő. A „Függetlenség“-gel együtt 2*60 pengő. Egyes szám ára a „Függetlenség“-gel együtt 10 fillér. Hirdetések ára millimétersoronként 10 fill., szövegrészben 15 fill ,,Csokonai-Üget“-té avatták a csurgói ref. gimnázium a hétfői megnyitó ünnep után. Leleplezték a Csokonai - emlékpadot. Az Uj-Somogy kiküldött munkatársától. Csurgó, 1936. szept. 14. Az őszi napsütés ragyogó pompája aranyozta be hétfőn reggel a zöldlombú fákat, mintha csak a természet is ünnepi külsőt akart volna magára ölteni abból az alkalomból, hogy a magyar kultúrának egyik somogyi végvárában,a kies fekvésű Csurgón, Csokonai Vitéz Mihály költő-tanár egykori működésének színhelyén, új élet hajnalhasadása köszöntött be. Mert valóban új korszakhoz érkezett el ez a diákváros és különösen az ígéretes jövő és lendületes fejlődés határmesgyéjén indult el ma az az intézet, amely a debreceni togatus-diákból költővé és tanárrá lett Csokonai Vitéz Mihályról nyerte örökéletű nevét. Aki másfél évtized előtt még elmaradott félig falu, félig város gyanánt ismerte ezt a Ms Csurgót, ma kellemes meglepetésként állapíthatja meg, hogy a Trianon-okozta tespedést örvendetes előrelendülés váltotta itt fel. Virágszegélyes utcasorok között legújabban három jelentős középület emelkedett ki mintegy varázsszóra a földből és mindhárom azt hirdeti, hogy ebben a városkában olyan egyének élnek és fejtenek ki működést, akik magukkal tudják ragadni embertársaikat nemes szép célkitűzések megvalósítására. Egyik ezek közül az új evangélikus templom, amelyet Jamrich Béla tanár ügybuzgósága teremtett meg s amelynek építkezése novemberben kezdődött meg s július 1-re már befejezést is nyert a község evangélikus vallású lakóinak nagy lelki örömére. A másik a Longauer Imre hitoktató lelkész által a semmiből, személyes fáradozással és lánglelkű buzgósággal életrehívott új róm.kai templom, amely már eddig 50.000 P-be került és amely még messze jár a teljes befejezéstől, de amelynek előkészítése jóformán senknek sem okoz különösebb gondot, mert a kezdeményezés olyan apostoli lelkületű férfié, hogy amennyiben vállalkozását folytatni engedik személyes körülményei, akkor Csurgó katolikussága, de az egész város lakossága egy olaszországi mintákra emlékeztető, monumentális szép templommal lesz gazdagabb. A harmadik új középület az a modern internátus, amely három hónap alatt nőtt ki a földből a ref. gimnázium régi internátusának tőszomszédságában és amelyet elsősorban dr Matolcsy Sándor kormányfőtanácsos, igazgatótanácsi elnök páratlan agilitása tett megvalósíthatóvá és amelyet Horvát Andor kaposvári építészmérnök tervei szerint Papp Ferenc balatonboglári építőmester készített. Ez az új internátus méltó kiegészítése annak a csurgói ref. gimnáziumnak, amely — talán egyedül az országban — nyolcholdas parkrengetegben épült, amely a legkiválóbb egészséges levegő élvezetében folytatja működését. A csodálatos ügybuzgalmú Matolcsy Sándor igazgatótanácsi elnök oly bámulatos módon oldotta meg a 117.000 pengős költséggel járó építkezés és berendezés anyagi részét, hogy a fedezetlen befektetés költségei 1—2—3 év alatt feltétlenül le lógnak törlesztődni, mert az új internátussal együtt magifjított régi internátus is páratlanul nagy vonzóhatást gyakorol a növendékekre s oly lendületes gyarapodás észlelhető máris a létszám terén, aminőre eddig soha nem volt példa. A tavalyi 159 növendékkel szemben az idén 199 jelentkeő nyert elhelyezést az internátusban, amely minden modernsége mellett is egyike ma a legolcsóbbaknak az országban. Az internátus iránti érdeklődés természetesen gyarapítja a gimnázium tanulóifjúságának létszámát is, ami ezentúl évről évre fokozottabban remélhető, de már az idén is az a helyzet, hogy a tavalyi 359 tanulóval szemben a mai napig 434 a beírt tanulók létszáma, azaz 75 főnyi a gyarapodás, úgyhogy a III. és a VII. osztályokban párhuzamosítani kellett a tanítást. Az internátusi növendékek egy felügyelő tanár és 6 bentlakó nevelő tanár gondozása mellett folytatják iskolai előkészületeiket és napi munkájukat. Ennek az új internátusnak ünnepélyes megnyitása egyébként kedden történik meg és erre az ünnepélyes aktusra már hétfőn délután megérkezett dr Balogh Jenő v. b. t. t., nyug. igazságügyminiszter, a dunántúli ref. egyházkerület fő gondnoka, valamint Huszár Aladár felsőházi tag, a belsősomogyi ref. egyházmegye főgondnoka, úgyszintén az egyházmegye egész lelkészi és tanítói kara is. Iskolai évmegnyitó ünnepély. A millenium évében épült pompás új gimnázium tornacsarnokában hétfőn d. e. 9 órai kezdettel folyt le az iskolai évet megnyitó ünnepély, amelyen a tanulók, tanárokon, szülőkön kívül igen szépszámú érdeklődő közönség vett részt és amely elejétől végéig felemelő és magasztos tartalmút, szíves, lelket megkapó volt. A növendékek énekara Rácz Dezső tanár vezetése mellett a Himnuszt adta elő, szépen, hatásosan. Majd Galgóczy János ref. hittanár mondott magasszárnyalású imát. Ezután a csurgói ref. gyülekezet új lelkésze, Büki Zsigmond, mint az igazgatótanácsnak hivatalból tagja mondott a fentartótestület részéről gyönyörű szép, élvezetes beszédet, amelynek lenyűgöző hatása volt az egész hallgatóságra. Majd dr Berte Kálmán igazgató köszöntötte hazafias tűzű szép beszédben az intézet tanulóit, tanárait, vendégeit, frenetikus sikert aratva. Végül Lóczy Lajos igazgagató-tanító vezetése mellett a Szózat eléneklése zárta be a szép megnyitó ünnepséget. A Csokonai dombormű a csurgói Csokonai ligetben. A Csokonai-pad leleplezése a Csokonai-ligetben. A fenséges szép hangulatú megnyitó ünnep után az évszázados fákkal ékeskedő intézeti parkba vonult a közönség és a tanulóifjúság. Itt a balzsamos illatot lehelő öreg fák között hiteles megállapítást nyert az a hely, a park nyugati szélén, ahol 1798-ban, amikor a hajdani gimnázium, (amelyet most »régi gimnázium« néven ismerünk) épült, Csokonai Vitéz Mihály egy szabadtéri aréna-szerű dombhajlásnál maga köré szokta gyűjteni tanítványait és a szabad természet élén tanítgatta őket. Máté Lajos ny. ref. lelkész, aki egykor Somogyvisonta lelkpásztora volt, segített meghatározni ezt a helyet, mint akit 65 évvel ezelőtt még olyan tanárok tanítottak, akik a Csokonaival együttműködő kartársaiktól tudták, hogy a parknak ezen a részén szokott egy tuskón üldögélni a szabadban tanítani szerető Csokonai, aki »A magányhoz« című örökszép ódáját is itt írta. Ugyancsak Matolcsy Sándor úr kezdeményezésére a megállapított helyet megjelölni határozta a fentartótestület, még pedig egy Csokonai-paddal. Ennek a padnak a leleplezési ünnepe és környékének «Csokonai-liget»-té avatása folyt le hétfőn d .e. 10 órától. Itt Egyed, Lajos VI. o. tanuló szavalta el Csokonai Vitéz Mihálynak »A magányhoz« című költeményét, érzéssel, tűzzel. Majd az intézet tanulóifjúságából alakított énekkar adta elő »A tihanyi ekhóhoz« című költeményét, de valami oly csodálatos szépen, hogy, a jelenvoltak szemébe örömkönnyek szöktek az édes meghatottságtól. A négyszólamú énekkar ünnepély ezen helyén énekelte a költeményt és minden két sor eléneklése után a közbeeső szünetben az utóbbi sornak visszhangja volt hallható az ünnepély színhelyétől mintegy 120 méterre fekvő tornateremből, úgyhogy valósággal a tihanyi mekhót varázsolta oda az éneknek ilyen pompás feldolgozása és előadása. Szűnni nem akaró taps jutalmazta a szép énekszámot, amelyet mindenki örömmel hallott volna nyomban megujrázva és amely Rácz Dezső tanár művészi ízlését, zenepedagógiai nagyvonalúságát dicséri. Ezután Écsy Ödön István tanár szavalta el alkalmi szép ódáját, amelynek előadása közben lehullott a lepel a szép Csokonai-padról. A padot Gády Lajos, a kaposvári gimnázium ihletett lelkű szobrászművész rajztanára tervezte és mintázta, amelynek reliefje híven adja vissza a szabadban tanító Csokonait és a reája figyelő tanítványokat. A 30 mázsa súlyú dunaharaszti márványkőbe illesztett relief alatt ez a kétsoros vers van. Écsy Ödön István