Uj-Somogy, 1938. január (20. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
2 ÚJ-SOMOGY 1988. január 1. Legyen bencésgimnázium Kaposváron, de ne áldozzuk fel érte alkotnómaintézetünket. Nem óhajtjuk a becésbendi gimmnáziumot elgáncsolni, vagy annak létrehívását megnehezíteni. De minthogy a polgármester magja is arra szólította fel a város közönségét, hogy amennyiben valaki az elgondolásánál jobbat tud, azt kö r. Nyitt levél Kaposváry György úr polgármester úrhoz Méltóságos Uram! őszinte örömmel köszönöm, úgy érzem, igen sokunk nevében, azt a szép karácsonyi ajándékot, aminek — röviden — Kaposvári bencés gimnázium a neve. Nem hiszem,, hogy bárki is komoly érveket hozhatna fel a megvalósulása ellen . Eham is bevezetőmben aláhúzottan hangsúlyozni kívánom, hogy városunk társadalmának összefogott erővel kell dolgoznia a mielőbbi megnyitása érdekében, mert kultúránknak fellegvára s gazdasági életünknek is számottevő tényezője lesz. Az a terv azonban, ahogyan hajlékot, kívánunk biztosítani a bencés gimnázium naiv , nem szerencsés. Kitenni sok küzdelemmel szerzett otthonából a polgári iskílát és áthelyeztetni városunkból a siketnéma intézetet, olyan áldozat, amit nem hiszem, hogy a megalósut más bencés gimnázium megkívánt vezetői egyáltalán elfogadtáák Részletezni szeretném ezt az állításomat kulturális, gazdasági és emberbaráti szempontból. Minden olyan terv, amely városunk kultúráját emeli, előbbre viszi, köszönetet érdemlő, jó munka. De minden olyan épület, mely az emberi haladást, tökéletesedést, avagy irgalmat és szereketet szolgáit — templom, legyen bár a meve polgári iskola, bencés gimnázium vagy siketnéma intézet. Nem érthetjük, miért, feltétele egyik feláldozása a másiknak? Legyen bencés gimnázium, — de miért ne maradhatna ezért itt a siketnéma intézet is? Fellegvárat akarunk építeni a külhúrának, — nagyon helyes! — de miért kell feláldozni ezért az emberi szeretet, egyik legnemesebb intézményeit, a siketnéma intézetet? A valószínű válasz: »Nincs pénzünk új épület építésére ! ÉS most térjünk rá a kérdés gazdasági problémájára. A siketnéma intézet mai állapotában, bárhogy felértékeljük, 100.000 pengőnél nem ér többet. Speciális célt szolgál, tehát építésmódja, tantermeinek nagysága stb. semmiképen sem alkalmas a 446 növendékből álló polgári fiúiskola befogadására Valószínűleg egész jelentékeny összeget kiell áldozni az átalakításra, anélkül, hogy az épület értéke ezzel emelkednék és anélkül, hogy a polgári iskola céljait még csak megközelítősén is úgy szolgálná, ahogy ezt a mostani épülete teszi. Tehát az átalakításra mégis kell pénznek tenni, méghozzá olyan nagy pénznek, ami eredményeiben mégis csak negatívumot »jövedelmez«. Mert elkerül innen a siketnémaintézet, és egy feltétlenül visszafejlesztő hatású épületbe kerül a polgári iskola. — Hírem levél. — zölje, helyet adunk lapunkban az alábbi három levélnek, mint amelyek szintén nem a bendi gimnázium ellen szólnak, csak a megosztás módja ellen emelnek figyelemreméltó kifogásokat. Szerit. Ismétlem: elkerülne az a siketnéma intézet, amelynek — ha már nem nézzük a természet legarvábbjaival szemben teljesített kultúr- és emberi jaráti misszióját —, néznünk kell gazdasági szempontból működését s akkor azt látjuk, hogy évi 60.000 pengő kimutatható pénzforgalmat jelent városunknak, mert az intézet költségvetése és 14 tanárának évi fizetésével ennyit tesz ki. A plgármester úr évi 1200(H) pengőre becsüli azt a pénzforgalmat, amit a bencés gimnázium fog városunk gazdasági életében évente jelenteni. Lesz-e ennyi vagy nem, egyelőre nem lehet vitatkozni felétte, de nem is lényeges, mert egy kultúrintézménynek nem az az elsőrendű feladata, hogy mit jövedelmez. Ez csak szerencsés együtt járó, de nem előfeltétel. És csupán gazdasági szempontból is elsőrendű fontosságú, hogy a siketnéma intézet Kaposváron maradjon, mert 16 növendékéből 94 vidéki és csak 2 kaposvári. Ez a 94 gyermek első falai kenyerétől kezdte az utolsó cipőzsinárjáig itt kapja meg mindenét. 14 tanára közül 9 nős, illetve férjezett, akik itt telepedtek le, idevalókká váltak, itt költik el jövedelmüket, egygyé forrottak céljainkkal. Gazdaságilag ez is évi 60.000 pengőt jelent városunknak. Váljon olyan gazdagokká lettünk-e, hogy erre már semmiképen sincs szükségünk? Mert ha így volna, akkor is védelmet, több méltányosságot és szeeretetet érdemel a siketnéma intézet. Kaposvár város kultúrájának feltétlenül megbecsülést jelentő érték jelzője az, hogy itt a gyógytónevelés is otthonra talált. Ha ezt megértették azok, akik 40 évvel ezelőtt a létesüléstekor ezért áldozatiant hoztak, meg kell érülniök az utódoknak is, annál is inkább, mert ez részükről még csak áldozatba sem kerül. Nem lehet azt állítani, hogy a siketnéma intézet Csurgón is siketnéma intézet marad, azért nem máma az. Nem véletlen ugyanis, hogy az ország 9 siketnéma intézete csupa nagy városban van. (Budapest, Seged, Debrecen, Sopron, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Vác.) Azért létesültek itt a városokban, hogy központi fekvésüknél fogva könnyen megközelíthetők legyenek. A kaposvári Siketnéma intézetnek az a rendeltetése, hogy összegyűjtse Somogy, Zala, Tolna és Baranya vármegyék siketnémáit. Csurgóra igazán nehéz lenne ráfogni a központi fekvést, még e négy vármegye viszonylalában is. Teljes joggal tételezhető fel, hogy a 99'/o-ig ágrólszakadt szegény szülök képtelenek siketnéma gyermekeiket évente kétszer is Csurgóra szállítani (például Paksról), aminek természetszerű eredménye lenne a néhány év alatti elnéptelenedés. Mi elveszítjük tehát a siketnéma intézetet s Csurgó sent, nyer vele semmit. Egyébkéntis a V. K. Miniszter úrnak már az 1937—38. évi állami költségvetésénél, Csurgóra nézve egy sokkal előnyösebb döntése volt, amikor 20 ezer pengőt irányzott elő a budapesti állami gyógypedagógiai intézet fiútagozatának Csergő nagyközségbe való áthelyezésére. A siketnéma intézet elhelyeztetése tehát gazdaságilag sem indokolt. Pedig ezt az intézményt nemcsak gazdasági alapon kell kezelni. Fel kell hogy ébredjen mindannyiónk megértő és védelmező emberszeretete aziránt az intézmény iránt, amelyről az Úrmondotta: Bizony-bizony mondom nektek, hogy amit egynek eme legkisebb atyámfiai közül cselekesztek, értekem cselekszek.« Nem lehetne-e tehát más megoldást találni? Tudomásunk szerint a Horthy-parknak te nem ültetett része a városé és ezt már annak idején is középületnek, sőt kifejte-zetten a polgárin kívül egy másik iskolának a céljaira tartották fenn. Ez a hely minden tekintetben ideálisan ajkai más iskola, rendházi nevelő-intézet számára s minthogy a városé, ennek adományozásával a város jelentős mértékben hozzájárulnak a rend építkezéseihez. Ha talán ez nem lenne elegendő a rend kívánsága szerint a letelepedéshez, a városnak még pénzbeli hozzájárulása is jó befektetés volna, mert ebben azesetben a rend építené fel a gimnáziumot (tehát nagyobb építkezést végezne), ami már a magában véve is óriási jelentő ■égű gazdaságilag, minthogy az építkezéshez szükséges anyagot Kapos Várott vásárolnák meg és ez sírú embernek hosszú időn át adna munkaalkalmat aminek ma aranyira kijjávfti vannak Barn felül természetesen. megmaradna a polgári iskola mostani épületében, nem fejlődne vissza, s végül megírta vadna a siketnéma iitézet, amelynek évi pénzforgalma 60. OOP pengő. Ezt a gondolatot alátámasztja az a hasonló eset, hogy Székesfehérvárott a cisztercita rendinek ft város telkét és 100.000 P-i adóit a gimnázium céljára . A nsármegye is kb .hasonló összeget. Nem tehát kétséges, hogy a bencés-rend letelepülése nálunk nemcsak a károsnak, hanem az mesének is értéket, kulurális és gazdasági gyarapodást jelent. Nem terme-e tehát indokolt, ha a megye is szdlna segélyt? Ha hivatkozom arra, hogy ■katolikus vagyok, aki szerzetesi gimnáziumban tanultam és boldog lennék, ha a fiamat is it Kaposváror? szerzetesi iskolába járathat némi, ezzel Lakin végleg elhárítom magamtól azt a gyanút, hogy a bencésrendi letelepülésének útjába, ezayesi a hozzászólásommal, csak egy szakmai szálat is akarnék helyezni. Nem ez a célom, hanem az, hogy jól összeütközni látszó érdekek kiegyenlítődését szolgáljam. Kaposvár, 1937 dec. Mély tiszte tettét Dr Gimessy Ferenc ügyvéd, Somogy vm. Ihat bizottságának tagja. Miért kell a siketnámaintézetnek Kapósvárról elmennie ? II. Ne bántsák a siketnémák Intézetét ! Jobb megoldást kérünk! Kedves főszerkesztő Úr! A papi gimnáziummal kapcsolatban olvastam nb. lapjában, hogy a tervek szerint az a polg. fiúiskolába, míg a polgári fiúiskola a siketnéma intézetbe kerül ,s így végeredményben a papi gimnáziumi szegények legszegényebbjeit szorítja ki otthonából. Nem vagyok érzelgős, — ma a XX. században élünk —, a reálpolitika nem is ismerttel érzelgősséget, a cél a fontos, az pedig sokszor tudvalevőleg szentesíti az eszközt. A cél ezúttal a város gazdasági fejlődésének előmozdítása. A papi gimnázium 100—120 ezer pengőt jelent a városnak. Magam is elismerem, szükség van rá, tegyen meg a szülőknek az a lehetősége, hogy gyermekeiket énjükhöz közelebb fekvő mentalitású intézményben neveltethessék, valamint az állami gimnáziumból bármely oknál fogva, kiszorult tanulókat ne kelljen idegen városba, vagy még távolabbi megye gimnáziumának falai közé küldeni. Érthetetlen azonban előttem, miért ítélt fizetni oly nagy árat a második gimnáziumért, ami állítólag ugyan, semmibe sem kerül? A papi gimnázium 100—120 ezer pengőt hoz elméletileg —, a gyakorlatban semmit, vagy még ennél is kevesebbet, a fenti megoldás mellett. A város egy fejlődésnek indult kultúrintézményt áldoz fel, egylet pedig sorvadásra ítél. Az elvesztésre szánt intézet, a sikernéma intézet, mely Csurgóra kerül, de Csurgóra terül az a 14 tanár, 96 növendék és jónéhány felügyelő és altiszt is, akik az intézet hozzá tartozói, követői, évi kb. 60—70 ezer pengő állami pénzzel. A 100 feszes* pengő így 30-ra csappan. De honnan is jön ez a 100 ezer pengő? A papi tanárok álami fizetést nem kapnak, újabb tanuló vidékről — néhánytól eltekintve—, aligha jön, ezek nem hoznak jelentős összeget, a tandíjakból pedig ilyen nagy összeg nem terül ki. Ezeket a tandíjakat különben ma is fizetik a tanulók az állami gimnáziumban, az állam pénztárába, ami részben a papi gimnázium pénztárába kerül, ebből fog a gimnázium jövő milliós építkezése nagyrészt fedezetet találni. Ez azonban optimista szemüvegein keresztül is csak 30—40 ezer pengővel emeli majd a város pénzforgalmát. A tanulók megoszlása a két gimnázium között az állami gimnázium majdnem 40-es tanárlétszámának csökkenését fogja eredményezni s ez 10—15 tanár áthelyezésével 30—40 ezerpengő elveszítésével fog kifejeződésre juttok Kap tehát a város 30—40 ezer pengőt, ami a város gazdasági életében még nincs bent és elveszt 100—110 ezret. Ehez még kiadások is járulnak, mert a siketnéma intézet fiútagozatának Csurgó nagykörtában polgári iskola céljaira hasznavehetetlen, tantermei 10—14 tanuló részére készültek és ennek az épületnek a toldása, foltozása, szakítása jelentős összegbe — város számítás szerint is 25—30 ezer P- be terül. Kérdéses, hogy az így szírkreszabott épületire szorult polgári iskola be tudja-e majd tölteni célját, kulturális feladatát? Nehte