Uj-Somogy, 1938. január (20. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

2 ÚJ-SOMOGY 1988. január 1. Legyen bencésgimnázium Kaposváron, d­e ne áldozzuk fel érte alkotnómaintézetünket. Nem óhajtjuk a becésb­endi gimm­­n­áziumot elgáncsolni, vagy annak létrehívását megnehezíteni. De minthogy a polgármester magja is arra szólította fel a város közön­ségét, hogy amennyiben valaki az e­lgondolásánál jobbat tud, azt kö­­ r. Nyitt levél Kaposváry György úr polgármester úrhoz Méltóságos Uram! őszinte örömmel köszönöm, úgy érzem, igen sokunk nevében, azt a szép karácsonyi ajándékot, aminek — röviden — Kaposvári bencés gimnázium a neve. Nem hiszem,, hogy bárki is komoly érveket hoz­hatna fel a megvalósulása ellen . Eh­am­ is bevezetőmben alá­húzot­­tan hangsúlyozni kívánom, hogy városunk társadalmának össze­fogott erővel kell dolgoznia a mielőbbi megnyitása érdeké­­ben, mert kultúránknak fellegvára s gazdasági életünknek is számot­tevő tényezője lesz. Az a terv azo­nban, ahogyan haj­lékot, kívánunk biztosítani a ben­cés gimnázium naiv , nem szeren­csés. Kitenni sok küzdelemmel szerzett otthonából a polgári isk­í­­lát és áthelyeztetni városunkból a siketnéma intézetet, olyan áldozat, amit nem hiszem, hogy a megaló­­su­t más­ bencés gimnázium megkí­ván­t vezetői egyáltalán elfogad­­táák Részletezni szeretném ezt az állításomat kulturális, gazdasági és emberbaráti szempontból. Minden olyan terv, amely váro­sunk kultúráját emeli, előbbre vi­szi, köszönetet érdemlő, jó mun­ka. De minden olyan épület, mely az emberi haladást, tökéletesedést, avagy irgalmat és szereke­tet szolgáit — templom, legyen bár a m­eve pol­gári iskola, bencés gimnázium vagy­ siketnéma intézet. Nem érthetjük, miért, feltétele egyik fe­lá­ldozása a másiknak? Legyen bencés gimná­zium, — de miért ne maradhat­na ezért itt a siketném­a intézet is? Fellegvárat akarunk építeni a kül­­húrának, — nagyon helyes! — de miért kell feláldozni ezért az em­beri szeretet, egyik legnemesebb in­tézményeit, a siketnéma intézetet? A valószínű válasz: »Nincs pén­zünk új épület építésére !­ ÉS most térjünk rá a kérdés gaz­dasági problémájára. A siketnéma intézet mai állapotában, bárhogy felértékeljük, 100.000 pengőnél nem ér többet. Speciális célt szolgál, te­hát építésmódja, tantermeinek nagy­sága stb. semmiképen sem alkal­mas a 446 növendékből álló polgári fiúiskola befogadására Valószínű­leg egész jelentékeny összeget kiell áldozni az átalakításra, anélkül, hogy az épület értéke ezzel emel­kednék és anélkül, hogy a polgári iskola céljait még csak megközelí­tősén is úgy szolgálná, ahogy ezt a mostani épülete teszi. Tehát az át­alakításra mégis kell pénznek ten­ni, még­hozzá olyan nagy pénz­nek, ami eredményeiben mégis csak negatívumot »jövedelmez«. Mert el­kerül innen a siketnéma­­intézet, és egy feltétlenül vissza­fejleszt­ő hatá­sú épületbe kerül a polgári iskola. — Hírem levél. —­ zölje, helyet adunk lapunkban az alábbi három levélnek, mint ame­lyek szintén nem a bendi gimná­zium ellen szólnak, csak a megos­­ztás módja ellen emelnek figyelem­reméltó kifogásokat. Szerit. Ismétlem­: elkerülne az a siketnéma intézet, amelynek — ha már nem nézzük a természet legarvábbjaival szemben teljesített kultúr- és em­beri jaráti misszióját —, néznünk­ kell gazdasági szempontból műkö­dését s akkor azt látjuk, hogy évi 60.000 peng­ő kimutatható pénzfor­galmat jelent városunknak, mert az intézet költségvetése és 14 tanárá­nak évi fizetésével ennyit tesz ki. A p­lgármester úr évi 120­0(H) pengőre becsüli azt a pénzforgal­mat, amit a bencés gimnázium fog városunk gazdasági életében éven­te jelenteni. Lesz-e ennyi vagy nem, egyelőre nem lehet vitatkozni felét­te, de nem is lényeges, mert egy kultúrintézménynek nem az az elsőrendű feladata, hogy mit jövedelmez. Ez csak szerencsés együtt járó, de nem előfeltétel. És csupán gazda­sági szempontból is elsőrendű fon­tosságú, hogy a siketnéma intézet Kaposváron maradjon, mert 1­6 nö­vendékéből 94 vidéki és csak 2 ka­posvári. Ez a 94 gyermek első falai kenyerétől kezdte az utolsó cipő­­zsin­árjáig itt kapja m­eg mindenét. 14 tanára közül 9 nős, illetve férje­zett, akik itt telepedtek le, idevalók­ká váltak, itt költik el jövedelmü­ket, egygyé forrottak céljainkkal­. Gazdaságilag ez is évi 60.000 pengőt jelent városunknak. Váljon olyan gazdagokká lettünk-e, hogy erre már semmiképen sincs szükségünk? Mert ha így volna, akkor is vé­delmet, több méltányosságot és szee­­retetet érdemel a siketnéma inté­zet. Kaposvár város kultúrájának feltétlenül megbecsülést jelentő ér­ték jelző­je az, hogy itt a gyógytó­­nevelés is otthonra talált. Ha ezt megértették azok, akik 40 évvel ez­előtt a létesül­éstekor ezért áldozatiant hoztak, meg kell érülniök az utó­doknak is, annál is inkább, mert ez részükről még csak áldozatba­ sem kerül. Nem lehet azt állítani, hogy­ a siketnéma intézet Csurgón is siketnéma intézet marad, azért nem máma az. Nem véletlen ugyanis, hogy­ az ország 9 siket­­néma intézete csupa nagy város­ban van. (Budapest, S­­eged, Deb­recen, Sopron, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Vác.) Azért létesültek itt a városokban, hogy közpo­nti fekvésüknél fogva könnyen meg­közelíthetők legyenek. A kaposvári Siketnéma intézetnek az a rendel­tetése, hogy összegyűjtse Somogy, Zala, Tolna és Baranya vármegyék siketné­máit. Csurgóra igazán ne­­héz lenne ráfogni a központi fek­vést, még e négy vármegye vi­szonylalában is. Teljes joggal té­telezhető fel, hogy a 99­'/o-ig ágról­­sz­akadt szegény szülök képtelenek siketnéma gyermekeiket évente két­szer is Csurgóra szállítani (példá­ul Paksról), aminek természetszerű eredménye lenne a néhány év alat­ti elnéptelenedés. Mi el­ves­zítj­ü­k te­hát a siketnéma intézetet s Csurgó sent, nyer vele semmit. Egyébként­­is a V. K. Miniszter úrnak már az 1937—38. évi állami költségvetésé­nél, Csurgóra nézve egy sokkal elő­nyösebb döntése volt, amikor 20 ezer pengőt irányzott elő a buda­pesti állami gyógy­pedagógiai inté­zet fiútagozatának Csergő nagyköz­ségbe való áthelyezésére. A siketnéma intézet elhelyezte­­tése tehát gazdaságilag sem indo­kolt. Pedig ezt az intézményt nem­csak gazdasági alapon kell kezelni. Fel kell hogy ébredjen mindannyi­­ónk megértő és védelmező ember­­szeretete aziránt az intézmény iránt, amelyről az Úr­­mondotta: Bizony-bizony mondom nektek, hogy amit egynek eme legkisebb atyámfiai közül cselekesztek, érte­­kem cseleksz­ek.« Nem lehetne-e tehát más megol­dást találni? Tudomásunk szerint a Horthy-parknak te nem ültetett része a városé és ezt már­ annak idején is középületnek, sőt kifejte-­­zetten a polgárin kívül egy másik iskolának a céljaira tartották fenn. Ez a hely minden tekintetben ide­álisan ajkai más iskola, rendházi ne­velő-intézet számára s minthogy a városé, ennek adományozásával a város jelentős mértékben hozzájá­rulna­k a rend építkezéseihez. Ha­ talán ez nem lenne elegendő a rend­ kívánsága szerint a letelepe­déshez, a városnak még pénzbeli hozzájárulása is jó befektetés vol­na, mert ebben az­­esetben a rend építené fel a gimnáziumot (tehát nagyobb építkezést végezne), ami m­ár a magában véve is óriási jelentő ■égű gazdaságilag, minthogy az épít­­kezéshez szükséges anyagot Kapos Várott vásárolnák meg és ez sírú embernek hosszú időn át adna munkaalkalmat aminek ma ara­­nyira kijjávfti vannak Barn felü­l természetesen. megmaradna a polgári iskola mostani épületében, nem fej­lődne vissza, s végül megírta vadna a siketnéma i­itézet, amelynek évi pénzforgalma 60. OOP pengő. Ezt a gondolatot alátámaszt­ja az a hasonló eset, hogy Székes­­fehérvárott a cisztercita rendinek ft város telkét és 100.000 P-i adóit a gimnázium céljára . A nsármegye is kb .hasonló összeget. Nem tehát kétséges, hogy a bencés-rend lete­lepülése nálunk nemcsak a káros­nak, hanem az mesének is értéket, kulurális és gazdasági gyarapodást jelent. Nem terme-e tehát indokolt, ha a megye is szdlna segélyt? Ha hivatkozom arra, hogy ■kato­likus vagyok, aki szerzetesi gim­náziumban tanultam és boldog len­nék, ha a fiamat is it Kaposváror? szerzetesi iskolába járathat némi,­­ ezzel Lak­in végleg elhárítom ma­gamtól azt a gyanút, hogy a bencés­­rendi letelepülésének­ útjába, e­zayesi a hozzászólásommal, csak egy szak­mai szálat is akarnék helyezni. N­em ez a célom, hanem az, hogy jól összeütközni látszó érdekek ki­egyenlítődését szolgál­­jam. Kaposvár, 1937 dec. Mély tiszte tettét Dr Gimessy Ferenc ügyvéd, Somogy vm. Ihat bizottságána­k tagja. Miért kell a siketnámaintézetnek Kapó­s­várról elmennie ? II. Ne bántsák a siketnémák Intézetét ! Jobb megoldást kérünk! Kedves f­őszerkesztő Úr! A papi gimnáziummal kapcsolat­ban olvastam nb. lapjában, hogy a tervek szerint az a polg. fiúiskolá­ba, míg a polgári fiúiskola a siket­­­néma intézetbe kerül ,s így végered­ményben a papi gimnázium­i sze­gények legszegényebbjeit szorítja ki otthonából. Nem vagyok érzelgős, — ma a XX. században élünk —, a reálpolitika nem is ismerttel érzel­gősséget, a cél a fontos, az pedig sokszor tudvalevőleg szentesíti az eszközt. A cél ezúttal a város gaz­­d­asági fejlődésének előmozdítása. A papi gimnázium 100—120 ezer pengőt jelent a városnak. Magam is elismerem, szükség van rá, te­gyen meg a szülőknek az a lehető­sége, hogy gyermekeiket énjükhöz közelebb fekvő mentalitású intéz­ményben neveltethessék, valamint az állami gimnáziumból bármely oknál fogva, kiszorult tanulókat ne kelljen idegen városba, vagy még távolabbi megye gimnáziumának falai közé küldeni. Érthetetlen azon­ban előttem, miért ítélt fizetni oly nagy árat a második gimnáziu­mért, ami állítólag ugyan, semmibe sem kerül? A papi gimnázium 100—120 ezer pengőt hoz elméletileg —, a gyakorlatban semmit, vagy még en­nél is kevesebbet, a fenti megoldás mellett. A város egy fejlődésnek­ indult kultúrintézményt áldoz fel, egylet pedig sorvadásra ítél. Az el­vesztésre szánt intézet, a sikern­éma intézet, mely Csurgóra kerül, de Csurgóra terül az a 14 tanár, 96 növendék és jónéhány felügyelő és altiszt is, akik az intézet hozzá tar­­tozói, követői, évi kb. 60—70 ezer pengő állami pénzzel. A 100 feszes* pengő így­ 30-ra csappan. De honnan is jön ez a 100 ezer pengő? A papi tanárok á­lam­i fi­zetést nem kapnak, újabb tanuló vidékről — néhánytól eltekintve—, aligha jön, ezek nem hoznak je­lentős összeget, a tandíjakból pe­dig ilyen nagy­ összeg nem terül ki. Ezeket a tandíjakat különben ma is fizetik a tanulók az állami gimnáziumban, az állam pénztárá­ba, ami részben a papi gimnázium pénztárába kerül, ebből fog a gim­názium jövő milliós építkezése nagyrészt­­ fedezetet találni. Ez azonban optimista szemüvegein ke­resztül is csak 30—40 ezer pengő­vel emeli majd a város pénzforgal­mát. A tanulók megoszlása a két gimnázium között az állami gimná­zium majdnem 40-es tanárlétszá­mának csökkenését fogja eredmé­­nyezni s ez 10—15 tanár áthelye­zésével 30—40 ezer­­pengő elveszí­tésével fog kifejeződésre juttok Kap tehát a város 30—40 ezer pengőt, ami a város gazdasági éle­tében még nincs bent és elveszt 100—110 ezret. Ehez még kiadások is járulnak, mert a siketnéma inté­zet fiútagozatának Csurgó nagykör­­tában polgári iskola céljaira hasz­navehetetlen, tantermei 10—14 ta­nuló részére készültek és ennek az épületnek a toldása, foltozása, sza­kítása jelentős összegbe — város­ számítás szerint is 25—30 ezer P-­ be terül. Kérdéses, hogy az így szírkreszabott épületire szorult pol­gári iskola be tudja-e majd tölteni célját, kulturális feladatát? Nehte­

Next