Uj-Somogy, 1938. augusztus (20. évfolyam, 172-195. szám)

1938-08-02 / 172. szám

XX. évfolyam, 172.(5603.) szám. Ara: 10 félér. Kaposvár, 1938. augusztus 2. kedd.?; Szerkeszőség és kiadóhivatla i POLITIKái LAPILaP. ElAN­ietér l­ánki KAPOSVÁR, KONTRÁSS­Y-UTCA «. SZÁM. ___■■ » ■— Felelős szerkesztő: 6,7 Mra peDÍ°- A •»«« » oo p.»« TELEFONSZÁM­ IIS* Dr. THURY ZSIGMOND arrásítMt ára mimiméUnoronként 10 ill­., MöTt-gré síben U Ml Az élet iskolája. A magyar élet egyik fájó és in­­tézményes orvoslásra váró jelensé­ge az értelmiségi mom­kanélküli­­­ség, amelynek megoldása régóta­ foglalkoztatja a magyar kormányo­kat. Már a Gömbös-kormány terv­be vette leküzdését, és a kérdést előbb a kultuszminisztérium tanul­mányozta, majd megalakult az­ ADOB, mely már egészen komoly eredményeket ért el, most pedig az Imrédy-kormány a végleges megol­dás útjára vitte az állásnélküli if­júság átképzésével és elhelyezke­désének intézményes elősegítésével. Az értelmiségi munkamélkü­liség kormánybiztosa, Kulcsár István mi­niszteri tanácsos, legutóbb nagyvo­nalú, igen érdekes és minden rész­letre kiterjedő felvilágosítást adh­ott az eddigi munkáról és annak le nem becsű illető eredményeiről s is­mertette azokat az irányelveket is, amelyek tervszerűen a teljes megol­l­dás felé vezetnek. A Nemzeti öná­dósítási Alap kö­rül jegeceskedik ki az a hazai mais munkakör, amely a magyar közép­osztály érettségizett és diplomás,­ de eddig még álláshoz nem jutott ifjúságát az ipari és kereskedelmi pályák felé terelni hivatott. A Nem­zeti Önádósítási Tanács alig egy évvel ezelőtt kezdte meg működés­ ismét s e rövid idő alatt összesen 571 önállósítási kölcsönt engedélyezett, majdnem kétmillió pengő értékben.. Kifejezetten személyi természetű kölcsönök ezek, minden anyagi biz­tosíték nélkül, a kérelmek elbírá­lása során pedig teljes mértékben mellőzték a protekciót. Nagy szó ez, örvendetes és megnyugtató je­lenség s egyben biztosíték arra is, hogy az alapból csak a valóban rá­­termettek kapnak segítséget, azok, akiknek nemcsak megfelelő tudatá­suk, hanem ak­arlatuk is van ahhoz­, hogy a választott új életpályán cél­tudatos, törekvő munkával­­az álla­m segítségével teremtett új életlehe­tőségeket ne csak megtartsák, ha­nem ki is fejlesszék. Az Alap másik fontos működési köre, hogy az értelmiségi munka­nélkülieket a gazdasági életpályák felé terelje s ezért gondoskodik a jelentkezők megfelelő gazdasági át­képzéséről. Az átképző tanfolyamok szervezése már folyamatba­n v­an, a jogi doktorátussal rend­elkező fiatal­emberek tízhetes kereskedelmi át­képző tanfolyamán már folyik az oktatás s azok közül, akik mint el­sők végezték el a tanfol­yamot, több mint húszat máris s­i­került elhe­lyezni a péniintézeteknél. A mars, működő s a még tervbe vett át­képző tanfolyamokra­­azonban nem­csak azért van szükség, hogy a gazdasági szabad pályákra vezessék az ifjúságot, hanem azért is, hogy a társadalmi és gazdasági élet egyelő­­s d­­lyának biztosításáról szóló tör­­vény végrehajtásával egyidőben a­ kereskedelmi és ipari pályákon megfelelő utánpótlásról gondoskodó­­anak. Ezek az átképző tanfolyamok a szó szoros értelmében az élet iskol­­áját jelentik. Gyakorlati szakem­berek adják elő a szükséges tudnii­valókat s az elméleti részben is egy-egy szakma kiváló gyakorlati művelője vezeti be az ifjúságot a gazdasági pályák szakmai rejtjel­­meibe. Általában a­z a rend, hogy az átképző tanfolyamok elvégzése után még megfelelő gyakorlatra küldik a fiatalembereket, akik élős­zörn kötelező ígéretet tesznek arra, hogy a kínálkozó új állást, vagy munkahelyet el is foglalják. S ha­ ez az új munkahely és életlehetőség nem hivatali szobában, kereskedel­mi, vagy ipari vállalkozás kereté­­ben adódik, hanem önálló vállal­­kozást jelent, az Alap gondoskodik arról is, hogy szakemberek tudása és tanácsa biztosítsa ezeknek az új vállalkozásoknak megerősödését és fejlődését. Rövidesen másfélezer fiatal ma­gyar indul új életnek az állam se­­­gítségével. Erkölcsi és anyagi segít­séget ad az állam ezeknek a teréig é vő, új életet kezdő magyaroknak s az az alaposság, az a módszertest és rendszeres előkészítés, mellyel a­ Nemzeti önállósítási Tanács ezei­ket a fiatalokat az új élet útjár­a bocsátja, biztosíték arra, hogy meg is fogják állni helyüket s alkotó, termelő munkájukkal hozzájárul­­nak a boldogabb, megelégedetettebb Magyarország kiépítéséhez. Szent István nagysága előtt minden becsületes magyar embernek meg kell hajolnia! Barcsay főispán és Szentiványi Béla törvényhatósági bizottsági tag nagyértékű­ megemlé­kezései a magyarok első nagy királyáról, Szent Istvánról. — Eltérő lelkesedéssel ünne­pelte a megyegyülés a szerencsés autóbalesetükből megmenekült fő- és alispánt. — dr Siposs György lett az árvaszék új elnöke, dr Kenderessy Ferenc a tabi főszolgabíró, dr Brokes Pál, dr Kiss Miklós, dr Veres László lettek az új szolgabírák. A vármegyeház ormán ma dél­előtt ismét nemzeti zászlót leng­­­ett az enyhe szél, évn­egyedes közté­gy ülését tartotta a megye. A gyűlési siránt óriási érdeklődés nyilvánult­­meg, a széksorok már jóval az ülés megnyitása előtt megleltek. A nagyterem ajtajában díszru­­hás hajdú állt, a folyosón tb. szol­gabírók szavazólapokat osztogat­nak. A zsongó teremben a főbeszéd­téma nem a tárgysorozaton szerep­lő árvaszéki elnöki, vagy szolgai­­bírói választás, hanem Barcsai­ Ákos főispán és Steph­aich Pál al­ispán szerencsétlensége. Megdöb­benve tárgyalják az aránylag sze­rencsés kimenetelűi autóbalesetet és örömmel újságolták egymásnak a megyebizottsági tagok, hogy mind­ketten kisebb sebesüléssel meg­úszták a szerencsté­­­lemnségte­­. A Törvényhatósági Bizottság szé­­pen látogatott közgyűlésén megje­lentek többiek között a következők: Gr. Bethlen István, gr. Erdődy Rudolf, gr. Festetics Domonkos, gr. Festetics Kristóf, Bánó Iván, Bár­­czay Ferenc, v. Csicsery-Rók­ay, István, dr Szietsey István, báró In­­­key Pál, dr. Riohonczy Imre, dr Meixner Emil, dr Matolcsy Sán­dor, dr Neubauer Ferenc, Kladnigg Alajos, Lajpczig Imre, vitéz Ig­­­mándy Hegyessy Iván, dr Igmándy Aladár, Tarikovics János, v. Bárt­­fay Alfréd, dr Hegyi Árpád, Tal­­lián Andor, dr Kiss György, dr Májay Dezső, dr Gáspár Ödön, dr Goszthonyi Mihály, Somssich Mik­lós, dr Kaposváry György, dr Rónay Elemér, dr Császik István, Krie­ger Ödön, dr Berger Samu, Petr Jacsek Béla, Berkentyés István, Szentiványi Béla, Harsányi Gézái, Fonói Vilmos, Mester György, Haj­nal Miklós, Ódor Gyulai, Brokes Rezső, Vidor Ferenc, Russay Gé­za, dr Boross István, Andorka Gyul­la, dr Vetter Ambrus, v. Márkóczy Antal, dr Fárbás Jenő, Boldizsár Zoltán, Huszár Aladár, dr Hali­­vax Ödön, Lux Rezső, Maár Kal­lós és Gyula, Rózsa János, R­avasz István, Fodor Jenő, Piatsek Zol­tán, dr Csonka Zénó, Magyary-Kos­­sa János, Szen­drődy Gábor, Ist­­­vánffy Árpád, Fuhrmann Antal, Lengyel István, Farkas József, He­­kinger Sándor, Kappéter István, Mérey Lajos, Oscsodár Ödön, v. Fa­zekas Péter, Szmodiss Tibor, Sze­­csődi Gábor, v. Böhönyey János, Golobits , Pál, Königsberg Vik­tor, dr Kammerer Gusztáv, dr Min­­gay Ferenc, Gaál György, Gaál Jó­zsef, Kammerer Andor, dr Oszi­­mann Aurél, Mayer Gyula, Lesz János, Teher Vince, Kőszeghy An­tal, Sinkovics Nándor, Sélley Kál­mán, Somogyi György, Váradi Zoltán, Czanyó László, Rédey Gyu­la, Siposs Kálmán, dr Gloss Gé­­­za, dr Mártonffy Bogdán, dr Mesz­­lényi Zoltán, Stephaich Ferenc, Kacskovics Gyula, Boronkáy La­jos, Somssich Andor Pál, Sártory Lajos, Takáts Gyula, dr Bíró La­jos, dr Nicsovics Sándor, dr Kunf­­ffy Lajos, Chapó Albert, dr Kriszt Béla, dr Petracsek Ferenc, Inkey László, lovag Biedermann László, Bogyay Ferenc, de Hauer Gábor, Petlé Ernő, dr Zsobrák Já­­­nos­, Márffy Elemér, dr Mike Im­­re, Bencze Ernő, Király József Grünwald Lajos, Kopáry Jenő, dr Balla Pál, dr Körmendy János, v. dr Bernáth Jenő, Lamping József, Molnár László, v. Csizy István, Hi­vatal Nándor, v. Verhás Jenő, Ge­­iszler István, Sebők Jenő, Dausek Géza, Fenyvesi Béla, Álló István, Kemény József, Berecz Sándor, Treer Gyula, Abaffy Zoltán, Gya­log György, Eszenyi József, Horvát Andor, dr Horváth Kálmán, dr Szűcs Rezső, Kövesdi Imre. Ünneplés. Még javában tárgyalták a köz­gyűlési teremben lévők az autó­balesetet, amelynek következmé­­­nyeként bizonytalan volt, hogy ki fog elnökölni a megyegyűlésen, ami­kor némi kis várakozás után meg­jelent az elnöki emelvényen nagy­­barcsai­­főispán­, akit hatalmas tapssal fogadtak a terem­­­ben lévők, ezzel fejezvén ki örö­­­müket az autóbalesetből való sze­­­rencsés megmenekülése felett. Alighogy helyet foglalt a főispán az elnöki székében és a közgyűlés megnyitásának első szavait kezdte mondani, amikor újabb hatalmas

Next