Uj-Somogy, 1940. július (22. évfolyam, 149-173. szám)
1940-07-20 / 164. szám
1940. július 20. UJ-SOMOGY Az aratás előrehaladása folytán egyre több lesz határainkon a keresztek száma. A ránk következő héten már a cséplőgépek is megkezdik munkájukat és így hamarosan megtudjuk, hogy milyen is hát valójában az eddig csak becslésekből sejtett terméseredmény. Ugyancsak ezen a héten már az Annanap is elkövetkezik. Annák és lovagjaik készüljenek a névnap méltó megölésére ésa hagyományos Anna-bálok korszerű pótlására! * Szerdán délután olyan előadás hangzott el a budapesti rádióban, amelynek szerzője egy Kaposváron közismert úr, mégpedig az éveken át itt szolgálatot teljesítő Kapitányfy Albin vezérkari százados. Az előadás címe: »Ejtőernyős csapatok" volt. A jelenleg annyira időszerű témát bizonyára Kaposvárról issokan hallgatták meg a szerző ismerősei közül, noha a felolvasást nem személyesen tartotta. * Levelezőlapon terjesztik saját dalszerzeményeiket a nótaszerzők, ez a legújabb divat országszerte. Szerkesztőségünk is kapott egy ilyen levelezőlapot Rozgonyi Margit dalköltőnő pattogó ritmusú zenéjével és kedves dalszövegeivel. A Besorozott Horthy Miklós- kezdetű dal igen aktuális, Erdélyről szól.ít Arra a hírre, hogy kiképzett férfierőinket elszólította otthonaiból a hazafias kötelesség, a nőtársadalom körében is sokaknak jutott eszébe az a fogadalom, amelyet a Vöröskeresztes kiképzés után leltek le és amelynek szövege egyebek közt így hangzott: ... ünnepélyesen fogadom, hogy ha csak egészségi állapotom, vagy családi körülményeim nem akadályoznak, béke idején a kötelező évi gyakorlaton részt veszek, háború, vagy elemi csapás esetén a Vöröskereszt hívására jelentkezem és ezen kötelességemnek pontosan és híven megfelelek... * Tudvalevő, hogy a háborús hangulat és a katonasor erősen befolyásolni szokta az érdekelt férfinép hangulatát. Sokakat meg is ihlet az új helyzet és költőkké tesz, így pl. Horváth Dezső kaposvári festőmesteraz alábbi verset küldte be hozzánk Lengyeltótiból: Bevonultam katonának Tótiba, Sírva kísért a rózsám a vasútra. Ve sírj rózsám, megírom a határról, Mikor vesszük el Erdélyt a romántól. Felveszem a komiszruhát magamra Úgy várom a parancsot a rohamra. Vígan megyek a harctérre, csatában fájó szívvel gondolok a rózsámra. Ha megjövünk a csatából győztesen, Itthon áll meg a vonatunk kényesen. Sír a rózsám örömében, ölelget. Csakhogy itt vagy, nem engedlek el többet. Leszereltem, civilruhát viselek Kapitányom már a rózsám, nem félek! "-Szeress nagyon!« így adja a parancsot: Ha béke van, legyünk mi is boldogok. * Ugyancsak a hadbavonulások idézték elő azt az okot is, amely miatt egy környékbeli lakos sajtó útján elkövetett becsületsértés címén tett feljelentést a napokban ismeretlen tettes ellen. Az eset annál érdekesebb, mert a becsületsértést ezúttal gyászjelentés útján követték el. Nem úgy, hogy talán a gyászjelentésben az illetőt sértegették volna, hanem ellenkezőleg: a feljelentés szerint éppen az képezi a becsületsértést, hogy őt kihagyták a gyászjelentésből. Az általa előadott tényállás a következő: a sértett bevonult katonának. Felesége idehaza hirtelen megbetegedett és meghalt anélkül, hogy őt tudatták volna róla. Feleségének családja nemcsak, hogy nem értesítette a betegségről a férjet, de még a halálesetről sem tudatták. Amikor a férj végre olvasta a gyászjelentés szövegét, megdöbbenve látta, hogy felesége csak leánynevén szerepel, így az első pillanatban azt sem tudta, hogy kiről van szó, csak amikor látta a felsorolt gyászolók, szülők és rokonok neveit, akkor jött rá, hogy a halott az ő feleségével azonos. A szokatlan elbánást becsületsértőnek érziaz illető és ezért tette meg a feljelentést. Jogász körökben kíváncsian várják a per kimenetelét. * Nemcsak a fegyveres erő, de a polgári lakosság tagjai körében is bizonyára sokakat fog érdekelni, hogy ezévi szeptember hó 1-ével hatályba lép a Kormányzó Úr efőméltósága által jóváhagyott és rendszeresben »Becsületügyi Szabályzat a m. kir honvédség és a m. kir. csendőrség számára«, melynek érvénybelépésével egyidejűleg a jelenleg használatban levőt használaton kívül helyezik. * Mondja meg valaki, hogy a mi Kaposvárunk nem a zavartalan és gondnélküli boldogság szigete. Ennek ugyanis kétségtelen dokumentuma az a nagy levél, amely teljes 5 ívoldalnyi terjedelemben, névaláírással készült és érkezett hozzánk. A levélíró fiatalember, most amimikor az angol világbirodalom hatalmas épülete recseg-ropog, amikor Európaszerte, sőt világszerte nagyjelentőségű hadiesemények történnek, vagy vannak készülőben, arról kesereg, hogy "Kaposváron milyen új divat kapott lábra a táncos-szórakozások alkalmával. Vagyis a hölgyeket addig nem ismerő táncos fiatalemberek a nyilvános helyen ismerőseikkel gyanútlanul táncoló hölgyeket egyszerűen »lekérik« és nem előbb, hanem csak akkor mutatkoznak be nekik. Panaszkodó fiatalemberünk szörnyen csodálkozik azon, hogy a lányok nem utasítják vissza az ilyen tolakodó táncosokat. Szerinte, a hölgyek egységes fellépése segíthetne csak ezeken a tűrhetelen állapotokon. Hát lehet itt valami baj, ha csupán csak erről lehet panaszkodni? Úgy hisszük, hogy bár rövid kivonatban nyilvánosságra hoztuk a panaszos levél tartalmát, valószínűleg hamarabb meg fogják kötni a győztes hatalmak azis Európára vonatkozó békéjüket, mintsem az itt szóbanforgó kérdés elintézését nyerhetne. Egy módon azonban megkímélhetné magát a bosszankodástól panaszkodó levélírónk: ne táncoljon olyan helyen, aholneki nem tetsző magatartást tanúsítanak akár a hölgyek, akár az urak! . A németek és olaszok nagy harci készülődése folytán a velük rokonszenvező polgári lakosság egy részében is élénk háborús hangulat uralkodik és egyre-másra alakulnak az ejtőernyős alakulatok. Vannak már egyes híradások szerint az ejtőernyős alakulatok, úgyszintén elfel-ejtőernyős alakulatok. Sőt női alakulatok is támadtak, még pedig meg ejtőernyős alakulatok. Vannak azután olyanok is, akik egészen önálló ejtőernyős tevékenységet folytatnak, ezeknek az ernyője a kétségbeejtőernyő. * Meghívót hozott a napokban szerkesztőségünknek a posta. Vitéz Bánky Róbert színigazgató hívott meg bennünket a csere társulatával e hó 16-án az újpesti Városi Színházban megtartott nyitó díszelőadásra, amelynek keretében Turay Ida is fellépett. Mint értesülünk, a Bánky-társudat szép sikert aratott a bemuitatott »Makrancos tíöigy«-gyel, amelyet most játszottak negyvenedszer az őszi szegedi premier óta.* Nem utolsó érdekességű hír érkezik Newyorkból. Miközben ugyanis az egész világon oly sok szó esik a titokzatos halálsugarakról, s azalatt egy fiatal amerikai tudós állítólag felfedezte az életsugarakat, amelyeknek hatása abban áll, hogy úgy a levegőben, mint a vízben, sőt az ételekben is, elpusztítja az emberi élet ellenségeit, a baktériumokat, miáltal a jövőben esetleg sokmillió embernek az életét lehet megmenteni. Állítólag a találmányt szaktudósok már ellenőrizték és megállapították, hogy e felfedezés forradalmasítani fogja az egész bakteriológiai tudományt és talán alkalmas lesz arra is, hogy lényegesen meghosszabbítsa az emberi élet időtartamát. Nem utolsó irodalmi hódítást ért el a lapunkban többször verselő Darázs József, akinek versesfüzete nemrég hagyta el az Új-Somogy nyomdáját. Budappestről a napokban egy hivatalnoknőtől az alábbi levél és vers érkezett hozzánk: Kedves Szerkesztő uraim! Nb. lapjukban Darázs Józseftől annyi kedves, szép verset olvastam, hogy az alábbi vers megírására késztetett. Boldog lennék, ha b. lapjukban ez a kis költemény megjelenne, mely bizonyára a kedves költőnek is nagy örömére volna. Nekem pedig igaz boldogság. Kérésem biztos teljesítéseit remélem és az Urakat testvéri szeretettel sokszor üdvözlöm. borotvaszappan borotvapenge borotva ítész a létest ^Kölnivíz különlegességek napolaja ^szükségleteit szerezze be a legújabb illatszertárban FEHÉR JÓZSEF Kossuth tér 2. ___________________________________________________________________________ 1932 5 ANYAROZSOT, KŐRISBOGARAT, mindenféle GYÓGYNÖVÉNYT MAGVAKAT, szárított BORSEPRÓT, BORKÖVET állandóan legmagasabb áron vásárol Dr. Miklós gyógynövény nagykereskedés Budapest, V., Vilmos császár út 6. Telefon : 380—577. 1629 ÁLOMPALOTA MINDEN KÖLTŐ LELKE... (Darázs Józsefhez!) Álompalota minden költő lelke. Álomvilág rabja, álomkergető. Ős beborít lágyan százszínű palásttal, Mint hozzád simuló örök szerető... Álompalotádnak kapuja kitárult, Én oldott saruval léptem be oda. Jaj, meg ne bántsalak meg ne sértsem lelked... Elém tárult sok-sok eltitkolt csoda. Lelked selyemrétjén sok szép virág nyílik. Szerelem-, öröm- és bánatból fakad S bármennyire megkínoz, letipor az élet, Néked a költészet mindég megmarad. Köszönöm a szépségeket, kedves jó Barátom S mélyen érző Lelked halkhangú dalát! Fogadd e néhány sort szeretettel tőlem, Mint baráti szívem igaz zálogát! BerZsiJ.iiiiiiiiii! Hirdessen az UJ-SOM06Y-ban!