Uj-Somogy, 1941. június (23. évfolyam, 125-147. szám)
1941-06-24 / 142. szám
t Győzelmes villámhált folytathat a legfkotyább kánikula ellen is, mert pillanatok alatt készítheti el megszokott napi kávéját vagy citromos teáját tűz, kávé, tea, citrom és cukor nélkül, h. vitéz TÓTSZÖLLÖSY-gyár kész kávé- és citromizó tea-konzervjelt használja, mert azokban benne van a valódi kávé, a tökéletes édességet adó valódi cukor és a többi szükséges zamatanyag. Beszerezhetők: minden ónevű kaposvári és balatonmenti élelmiszer és italáru-üzletben, 5 és 10-es adagolásban is, tehát az ÖN FŰSZERESÉNÉL IS! 2655 Érdekes magyarságtudományi előadássorozatot rendeznek a debreceni Nyári Egyetemen. A debreceni Tisza István Tudományegyetem az idén is megrendezi világszerte ismert szünidei tanfolyamát, a Nyári Egyetemet aug. 1918-ig. Az idei tanfolyam szervezési munkállatait dr .Alekér Rezső egyetemi tanár irányítja. A tanfolyam programjának középpontjában a magyarságtudományi előadássorozat áll, melynek megrendezésével a Nyári Egyetem vezetősége a helyes magyar önismeret elmélyítésének és az egységes magyar közszellem kialakításának ügyét akarja szolgálni. A magyar nyelvű előadássorozat összeadásánál elsősorban a visszatért magyarság érdeklődését tartották szem előtt. A magyar nyelvű előadásokkal párhuzamosan német és olasz nyelvű előadásokat is tartanak kiváló külföldi és magyar tudósok. A nyelvleckék a modern nyelvek elsajátítását teszik lehetővé. Az előadások időpontját úgy választották meg, hogy a modern városi strand és gyógyfürdő és a gyönyörű nagyierdő nyújtotta üdülési lehetőségeket, valamint sportolási Etikái munkát a hallgatóság kihasználhassa. A Nyári Egyetem tanulmányi programját hangversenyek, kirándulások, népművészeti- és táncbemutatók teszik változatossá. Fériáru utazás Debrecenbe és viszsza, vizum- és hajókedvezmény eíl a hallgatóság rendelkezésére. A tanfolyamra előképzettségre való tekintet nélkül bárki beiratkozhat.. A részvételre vonatkozóan mindennemű felvilágosítást készséggel ad a Nyári Egyetem titkársága (Debrecen, Központi Egyetem.) Áhitatos bensőséggel és fényes külsőséggel zajlott le az andocsi Jézus Szíve szentséges búcsú. A múlt szombaton a hajnali óráktól kezdve egész napon át az ország legrégibb és történelmi legendákban leggazdagabbbúcsújáróhelyéne, Andocsra vezető utakat, kianavánszerűen lepték el az oda messze vidékről zarándokló búcsúsok ezrei, hogy a vasárnapi Jézus Szentséges Szíve körmenetében résztvegyenek. Gyalogosoktól, kocsiktól, processióktól, biciklisektől tarkáltak az Andocsra vezető utak, bonnét a messze távolban is elhangzottak a szép énekek, melyektől emelkedett a mezőkön dolgozó szorgalmas munkások lelkülete is. Nemcsak Somogyból, hanem a távoli Tolna, Veszprém, Fejér, Pest megyékből, sőt a felszabadult baranyai háromszögbeli zarándokokksal is találkoztunk Andocson, akik a 22 éves rabságból való felszabadulás után, most jöhettek el Andocsra, hogy hálájukat felórják az isteni gondviselésért. A szombat délutáni kálváriás keresztúti ájtatosság, gyónás, litánia és szentbeszéd-allgatás, éjjeli pihenés után vasárnap ugyancsak a búcsúsok tömegei vonultak be Andocsra. Ott a reggeli szentmisék után a hivatalos ünnepi szentmise, úgy a kegytemplomban, mint a zárdákért kápolnában, 0 órakor kezdődött szentbeszédekkel, beszélvén a kegytemplomban. P. Valér, a kertben P. Xavér ferences áldozárok, míg a szentmiséket fa templomban P. Dávid andocsi ferences plébános és a kertben P. Henrik ferences hitoktató celebrálta fényes papi segédlettel. A szívbemarkáló szentbeszédek után és zemgedező énekes szentmisék után kiindult a Jézus Szent Szíve szentséges körmenete a templomban az összegyűlt búcsú-processiók részvételével, miközben az éneket Herkovits Ferenc andocsi kántor vezette. A vidéki búcsú-processiók után vitték az andocsi leventék a község nagy zászlóját, azt követte a kis andocsi szívgárdisták egyenruhába öltözött, szívzászlókkal ellátott csapata, az iparostársulat andocsi zászlója, majd a Mária Kongregisták gyertyáscsoportja, melyből kezeit áldásra terjesztő Jézus Szent Szíve szobor ékeskedett fényességben. Ezt négy leányka vitte a legfelségesebb Oltáriszentség előtt. Ezután a papság, a ferencrend, a község és társulatok lámpásmenete következett, mely után a baldachin alatt fényes papi segédlel visszisztítása közt vitte. P. Szabó Dávid ferences plébános az Oltáriszentségek mely a Szent Imre herceg utcán felé S a Temetőutcán le, felvirágozott és égő gyertyákkal díszített ablakok között, díszkapukon át, virággal lehínzett úton, tartotta diadalútját, zengede ■ FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ GJ-I»M •# 1841. júmius 24. ző énekes ajkak ezreitől kísérve, míg vissza nem értek a kegytemplomba. A község főbb pontjain P. Szabó Dávid ferences-plébános áldást osztot. A templomban könyörgés, hálaadó ima után ismét áldást osztottak, amiéi után a déle előtti istentisztelet a szentévi Himmusszal ért véget. Az ünnepi mise és Jézus szent,séges szíve körmemete déli 12 órai kor ért véget, mely után a távol levők gyalogosan és kocsikon, bicikliken és processiókkal visszaindultak zarándokútjukon községükbe. Délután fél 3 órakor szentséges litánia volt, úgyhogy a közellebbről jövők csak ennek megtörténte után távoztak el szép emlékekkel, lelkiekben meggazdagodva Andocsról. Július 6-án hajnalban át kell térni az úttest túlsó oldalára. Budapesten és környékén csak novemberben kerül sor a „jobbra hajts“ bevezetésére. Hosszú évek óta halljuk már a hozzánk érkező külföldi vendégek Magyarországot őszintén dicsérő szavait. Barátaink és idegen országbeli látogatóink azonban mindgyakrabban vallják be, hogy kellemetlen meglepetés éri őket az országi határon. Minden idegen panaszolja az Európa szemében furcsa, elmaradott, sőt »borzasztó« különlegességet: a »balra hajts» irányú közlekedést. Mert az európai szárazföldön kivétel nélkül mindenütt jobbirányú közlekedés van már, csak nálunk nem. Részletezni sem kell, milyen keserves éber figyelmet, menynyi kényelmetlenséget, nyugtalan Súlgot és állandó közlekedési veszélyt jelent valamennyi külföldi számára a mi »megfordított« hajtási rendszerünk. Legalább olyan kellemetlen ez nekik, mint ahogy Magyarországon gondolnak most ajobbra hajtsra. Viszont nem kívánható, hogy Európa alkalmazkodjék Magyarországhoz: természetes, hogy nekünk kell inkább vállalni az új rendszer pár hónapos megszokásának a nehézségrenit. Annál is inkább, mert Nyugat és Kelet közt talán soha sem játszott még az ország olyan fontos gazdasági és közlekedési öszszekötő szerepet, mint ma s régi közlekedési rendünk már érezteti hátrányos hatását a nemzetközi forgalom szempontjából. Ezért határozta el a kormány, hogy a hajtási irányt megváltoztatja és a régi » balra hajts, jobbra előzz« helyett a »jobbra hajts, balra előzz« elvét vezeti be. Bevált külföldi példák szerint nálunk is először vidéken rendelik el a jobbra hajtást. A fővárosban csak később kerül erre sor. Vidéken ugyanis aránylag kevés akadályba ütközik a most már sürgetően esedékes áttérés, s így jóval előbb végrehajtható, bár az országutakon, a városokban és falvakban is igen sok átalakítást kell végezni. Vidéken, vagyis általában, az egész országban, tehát július 6-án hajnali 3 órától kezdve már rá »jobbra hajts, balra drözz« lesz kötelező. Az áttérés időpontjául azért választották éppen a vasárnapi hajnalt, mert — egyes kirándulóhelyektől eltekintve — vasárnap van mindenütt a legkisebb forgalom, hajnali 3 órakor pedig az előző napi éjjeli forgalom már elcsendesedett, a reggeli közlekedés meg alig indul még. Aki gyalogos, kerékpáros, szekeresgazda, teherautó vagy személygépkocsi ebben az időpontban mégisaz utakon akad, baloldalrólegyszerűen áthajt majd az út jobb oldalijára. Természetes, hog’ a közlekedésnek ilyen megváltozott rendje igen sok kérdést vet fel. Közönség és járóművezetők egyaránt egész sereg új feladattal találják magukat szemben. S az átalakítás és annak megszokása nem is mehet máról-holnapra. Alaposan át kell ezért gondolni, mi mindenre kell majd vigyázni. Mert »vigyázni« kell elsősorban, óvatosságra és megfontoltságra van szükség legfőbbképpen, hogy« a nekünk szokatlan, új forgalmi irányba kelleilleszkednünk. Érdekel is mindenkit és tudnia is kell mindenkinek már jólelőre, hogy hogyan fest majd ez az átmeneti probléma, micsoda átalakulásokkal fogunk találkozni mindenfelé, amerre járunk, milyen új szabályokat kell szem előtt tartani és általában, mire kell leginkább figyelnie majd a közönségnek és járóművezetőknek, különösen a megosztott rendszerű átmeneti időszakban Bajtársi műkedvelő előadás volt Nagyatádon. A Turul Szövetség nagyatádi Végvári Bajtársi Egyesülete f. hó 21-én este jól sikerült műkedvelőelőadást rendezett a Hungária mozgó helyiségében. Színre került : Farkas Imre Debrecenbe kéne menni« című daljátéka. Viharos tapsokat kapott dr Naményi Miklós, ki Huber gyáros szerepét nagyszerűen alakította. És maszkírozása is elsőrangú volt. Buzásy Rózsa Gréte szerepében kellemes hangjával keltett elő-nytös feltűnést. Müller Marika (Lotte) bájos, csinos jelenség volt és sok megérdemelt tapsot váltott ki. A legnagyobb sikert kétségkívül Molnár Imre aratta, ki a jó magyaros kocsistypust képviselte. Partnerével, Bognár Ilivel, ki a nyelves alföldi menyecske-szerepben brillírozott, a közönség falrengető tapsssal és újrázással jutalmazta ekjeit Roznik Iászló, — mint csinos amerikai fiú, — a beséső táncával ért el sikert. Németh Lajos szilaj magyar fiút alakított, jólszabott magyar ruhában sok kislány szívét dobogtatta meg. Dérig János ízig-vérig magyar gazda volt, kitűnően kezette a hosszúszárú pipáját és a boros kancsót, alkalomat adva a színpadi felesége, Farkas Ilus, kedves zsörtölődésére. A szemet gyönyörködtető díszletek Vida György szakértő Ügyességét dicsérték. Elismerést érdemel Nizlopi Ottó a kitűnő rendezésért. És Szilágyi Erzsébet zenetanárod zongorajátékáért. Jó volt hajlítani a kedves Farkas Imre melódiákat olyan szakértő kezek alól.