Uj-Somogy, 1941. szeptember (23. évfolyam, 199-223. szám)

1941-09-24 / 218. szám

2 ÚJ-SOMOGY 1941. szeptember 24. R ÁDIÓK ! ! ! PHILIPS, ORION, SIEMENS, STANDARD gyártmányú hálózati és telepes készülékek nagy választékban valamint márkás kerékpárok KÄLEHTDÄML iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Széchenyl-tér 10. Bádlókéiziilékek díjtalan bematatáaa. Mit kell tennie a kereskedőnek, hogy árdrágítás miatt ne kerüljön a bíróság elé? A közszükségleti cikk fogalma és a maximális haszonkulcs. Úgy Budapesten, mint a vidéken, feltűnően nagy számban indultak eljárások az utóbbi heteklen árdrágító visszaélések címén kereskedőkben. Az árdrágítás bűnét a hatóságok is tények alapján állapítják meg, ebből a szempontból lehát. teljesen közömbös, hogy a kereskedő, aki ellen eljárás indult, jóhiszeműségére hivatkozik, vagy arra, hogy nem ismerte kellőképpen a vonatkozó és érvényes rendeleteket. A törvény nem tudása nem mentségés éppígy nem mentesít a büntetés alól, az sem, ha valaki a rendeleteket tévesen értelmezi. Az árdrágító visszaélések címén hozott ítéletek aktuálissá teszik azta kérdést: mit kell tennie a kereskedőinek, hogy árdrágítás miatt ne kerüljön bíróság elé? Budapesti munkatársunk felkereste az egyik legkiválóbb magyar kereskedelmi jogászt, aki a legszívesebb készséggel állott rendelkezésünkre és a következő megszívlelendő tanácsokat adta: Amíg az Árvizsgáló Bizottság nem állapít meg külön haszonkulcsot, a kereskedőnek úgy kell berendezkednie, hogy semmiféle cikknél nem szabad tíz százaléknál magasabb tiszta hasznot felszámítania. Számolnia kell a kereskedőnek azzal is, hogy a mostani bírói gyakorlat nem fogadja el, hogy a kereskedő átlagosan, valamennyi cikkére együttvéve számíthassa ki a haszonkulcsot. Tehát az a körülmény, hogy az egyik cikket kis haszonra, vagy esetleg veszteségre adja, nem ad mentséget arra, hogy egy másik cikknél több, mint tízszázalékos hasznot számíthasson. Kétségtelen, hogy az árrögzítő rendelet körül a kereskedelem súlyos tévhitben ringatta magát, amelynek alapja elsősorban, sőt majdnem kizárólag aközszükségleti cikkek szakkifejezésnek laikus értelmezése. A kereskedőnek tudomásul kell végre vennie, hogy a bírói gyakorlat értelmében úgyszólván minden közszükségleti cikknek számít. E tekintetben a Kúria felfogása így hangzik: »Közszükségleti cikk az, amelyet minden, a kultúra átlagos színvonalán álló ember, az élet rendes körülményei között, tekintet nélkül társadalmi állására, műveltségére és vagyoni viszonyaira, használhat, sőt az életszükségletek észszerű és célszerű kielégítése végett, rendszeresen, vagy időnként kell is használnia.« Az árdrágítási tárgyalások sablonszerűen a következő fogalmak körül forognak: Mennyi a forgalma? Mennyi a rezsije! Mennyi a rezsikulcsa? Hogyan kalkulál? Mi a haszonkulcsa? — Az Alkotmánybiztosság szakértőinek és a büntetőtörvényszéknek kialakult álláspontja szerint, a rezsikulcs egyénileg számíttatik ugyan, összforgalom és igazolható rezsikiadások százalékos arányában, de általában a tapasztalat szerint a textildefibilitásnál 20—25 százalék között mozog. Haszonkulcsnak tíz százalékot fogad el a bírósági mint »méltányos hasznot«. Ez nincs sehol törvényben kimondva, de a hatóságok jelenleg így fogadják el, ehhez kell tehát a kereskedőknek alkalmazkodnia.. Szent Ferenc III. rendjének fogadalomtétele Andocson. A Szent Ferenc Rend világi tagjai a III. rend vasárnap Szent Ferenc sebhelyeinek vasárnapján tettek fogadalmat az andocsi kegytemplomban. A fogadalomtéteten a rend kaposvári tagjai Nagy József káplán vezetésével jelentek meg. A fogadalomtételt megelőzőleg a rend tagjaihoz P. Haja Libor budapesti ferences házfőnök intézett mély hatású beszédet, majd e beszéd után P. Szabó Dávid andocsi ferences házfőnök-plébános ünnepi szentmise celebrált akegyoltárnál. A mise alatt a templomot zsúfolásig megterő hívek Herkovits Ferenc kántortanító vezetésével régi magyar Mária-énekeket énekeltek. A szentmise után a III. rend tagjai a templomban lévő, szépen feldíszített Szent Ferenc oltárhoz vonultak és ott megtörtént a III. rend tagjainak a fogadalom létele és beöltöztetése. A fogadalmi szertartást P. Haja Libor budapesti házfőnök végezte, aki a fogadalmat levőkhöz beszédet intézett, amelyben Szent Ferenc erényeinek a követésére intette a rend új tagjait. A III-ad rendiek a szentmise alatt közös szentáldozást végeztek, sajtogatdalomfiétel után pedig egyházi énekek éneklése közben magánáhítatosságaik végeztével a délutáni órákban utaztak el Andocsról. A csurgói diáklétszám elérte a kaposvári állami fiúgimnáziumét. Csurgón 614, Kaposváron 618 a berit gimnazisták összes száma. A csurgóiban azonban benne van a mezőgazdasági középiskolások első évfolyamának 45 és a leánytanulók 30 főnyi létszáma is. A Csokonai Vitéz Mihály nevéről elnevezett csurgói ref. gimnázium az évek óta észlelhető lendületes fejlődésének útján eljutott arra a fokra, hogy növendékeinek mai létszáma alig marad a kaposvári áll. Somssich Pál gimnázium tanulóinak létszáma mögött, amenynyiben a kaposvári Gl 8 beírt gimnázistával szemben Csurgó összesen 614 létszámmal dicsekedhetik a ref. Csokonai gimnázium. Ebből a számból ugyan csak 539 a szorosan vett gimnazista, míg a többi 75 közül 30 a leánygimnazisták, illetve gimnazista magántanulókra esik, további 45 pedig a mezőgazdasági középiskola most megnyílt első osztályába íratott be, az intézet V. osztálya helyett, ahol tudvalevőleg éppúgy folytathatják tanulmányaikat a növendékek, mint a gimnázium felsőbb osztályaiban, csak nem mehetnek a mezőgazdasági iskolából az úgynevezett »tudományos« pályákra Itt említjük meg, hogy az intézet tanári karában az a változás állott be, hogy a kultuszminiszter úr Lengyel Jenő latin-, magyar-, görög-szakos, továbbá Csukás István latin-, magyar-szakos, Áh Etele mennyiségtan-, természettan-szakos és Czirják Tibor földrajz-, természetrajz-szakos tanárokat neveztek ki a csurgói gimnáziumhoz. Érdekes egyébként annak megemlítése, hogy Csurgón a gimnázium tavalyi 170 fiú és 28 leánynövendékkel szemben iratkozott most be ez a mintegy félszáznyi többlet, azaz 537 fiú és 30 leány, de semmiesetre sem az ottani fiú- és leánypolgári iskola létszámhelyzetének a rovására, mert hiszen ott is jelentősen emelkedett a növendéklétszám, amennyiben a múlt év végei 190 vizsgázó helyett most összesen 243 abeírt tanulók létszáma, kik közül 115 fiú és 128 leány. Nem csökkent egyébként a létszám a r. k. elemi iskolában sem, ahol a tavalyi 241-gyel szemben most 250 tanuló iratkozott be. A ref. elemiben a múlt évi62-vel szemben az idén öttel kevesebb, zaza 57 tanuló iratkozott be. Végeredményben tehát az előző iskolai évben volt 1187 mindenféle tanulóval szemben az idén 177 fővel több, azaz 1364 a Csurgón beiratkozot1 növendékek összességének létszáma, amelyből a fiúgimnazisták létszáma már csaknem eléri a kaposvári mammut-létszámnt fiúgimnáziumét is. Vasárnap szentelték fel az első somogymegyei jellegzetesen tanyai iskolát, Verőfényes szeptemberi vasárnapon döcögtünk a Nagyatádról 7 km-re keletre levő , Szentlászlópusztára. Kissé szokatlan, hogy a mi utcás falvas dunántúli településekhez szokott szemünk szétszórt házakat lát. Az elmúlt 3 esztendő alatt, egy alföldi jellegű tanyás település kölelkezett itt. Szentlászlópusztin a herceg Festerics-család birtoka volt s itt uradalmi iskolát tartottak fenn. 1938-ban a területet az Országos Földhitelintézet révén parcellázták. 105 telepes birtokos vett egyenként 15—90 hold birtokot és a birtoktestek közepén megkezdték a lakóházak és gazdasági épületek építését. A telepesek Somogyi és Zala vármegyékből jöttek, egy jó része pedig Cegléd környékéről települt. Az iskola további fenntartását az uradalom felmondta. Iskola pedig kellett, tehát a nagyatádi róm. kat. egyházközség vette kezébe az iskola ügyét. P. Hajnal Zénó házfőnök-plébános, Simon János gondnok és Kuesz István tanító kitartó és lelkes munkájának eredményeként egy új, teljesen korszerű iskolaépület és tanítói lakás van hivatva folytatni azt az érdemes munkásságot, amely eddig is folyt. Az Országos Földhitel intéztet 1000 négyszögöles iskolalicikkel, egy 8000 pengős régi épületet és 7000 készpénzt adományozott az iskola felépítésére, azonkívül 5 katasztrális hold földet a tanítói javadalomhoz. Az állam 14.000 pengő építési segélyt utalt ki. Rajczy Géza kamarai főtitkár 900 négyszögölnyi területet ajándékozott mintagyümölcsös és baromfitenyésztés céljaira. A szép iskolát, amelyet az államépítészeti hivatal részéről Mihály Ferenc tervezett, szeptember 21-én szentelte fel fényes papi segédlettel Baán Ignác esperes-plébánost. Ugyancsak ő celebrálta az első ünnepélyes szentmisét. A szent beszédet evangélium után P. Hajnal Zénó ferences házfőnök tartotta. A szentmisén közreműködött a nagyatádi községi polgári fiúiskola 60 tagú énekkara Kisasszondi János tanár vezénylésével. A szép ünnepségre nemcsak az új település népessége jött össze, hanem igen sokan Nagyvatádról is, akik részére az eléjük táruló pompás élmény felejthetetlen lesz. Isten áldása legyen azokon, akik ennek a gyönyörű kultúrintézménynek életrehívásában annyit fáradoztak és akik nemes adományaikkal a megvalósulást elősegítették. .. csajtot órás, ékszerész és látszerészeti szaküzleté- ben a legtöké letese 6 6 összeállítás- ban vásárolgat. MB 00B0Kft.ll. L §1.