Uj Sopronvármegye, 1939. november (1. évfolyam, 24-47. szám)

1939-11-03 / 24. szám

A a meggyilkolt kis Zethner Mária gyönyörű síremlékét, amelyet Mindenszentekkor lepleztek le. Vörös János tökéletes művészi alkotása a meggyilkolt kisleányt ábrázolja iskolaruhában, amint kezé­ből kihull a könyv. Ezen a napon mindenki meglátogatta kedves, és felejthetetlen halottjait. Mindenkinek van halottja, tehát egész Sopron a temetőkbe láto­gatott el. A vándorlás a sírokhoz mindkét na­pon át tartott. A közönség kegyeletére és ne­mes gondolkozására jellemző, hogy az elhanyagolt, elárvult sírokat is feldíszí­tették virággal.. Jutott mindegyikre egy-két gyertyaszál is. A templomokban is mindenütt a halottak lelki­üdvéért imádkoztak. A sopronbánfalvi hősi temetőt is rengeteg ember kereste fel, a sírokat valósággal elborította a virágerdő és a lobogó gyertyák lángja messzeb­ belevilágí­tott az éjszakába. A bajtársi szövetségek meg­jelentek az elhunyt bajtársak sírjainál és ke­lettel adóztak emlékezetüknek. Storno Miksa elnök emlékezett meg keresetlen szavakban az elhunyt hősökről, akiket elfelejteni sohasem lehet és akiknek vitézsége ugy ragyogja be múltunkat, mint az éjszakába telesugározó gyertya és fáklyafény. UJ SOPRONVÁ­­MEGYE Péntek, 1939. novem­be 3. A legidőszerűbb olvasmány I WALZEL KELEMEN új könyve: RÉMSZOLGÁLAT A HÁBORÚBAN Tartalma az első szótól az utolsóig­ valóban megtörtént események láncolata, egy hírszerző­­tiszt pályafutásának legérdekesebb epizódjai. Az idei őszi könyvpiac egyik legérdekesebb új­donsága és legnagyobb sikere ez a könyv. KAPHATÓ AZ ÖSSZES KÖNYVKERESKEDÉSEKBEN! ÁRA 3— PENGŐ. 5 tagú fiatalkorú tolvajbandát leplezett le a soproni rendőrség Az orgazdák szintén rendőrkézre jutottak Még kedden történt, hogy Kéninger Nándor soproni bádogos és szerelő megjelent a rend­őrségen és feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. Előadta Kéninger a kapitányságon, hogy az ismeretlen tettesek az egyik Mátyás király utcai társasházban, ahol ő a bádogos és szere­lő munkákat végezte, a falakból kilopták az oda beépített ólom­csöveket. A feljelentés alapján a rendőrség azonnal széleskörű nyomozás indított, amely csakha­mar tökéletes eredményt produkált, öt fiatalkorút állítottak elő a rendőrkapi­tányságra és kezdték meg kihallgatásukat. Velük együtt a rendőrségre került az ellopott ólomcsövek egy része is, amelyeket a fiatalkorúak lakásain találtak meg és bűnjelként foglaltak le. A fiatalkorúak töredelmesen beismerték, hogy ők szedték ki a társasház­ falaiból az ólomcsöveket, mert azokat orgazdáknál akarták értékesíteni. De más, az utóbbi időkben elkövetett lopá­sokat is beismertek a fiatalkornak. A kihallga­tás során csakhamar kiderült, hogy valósággal tolvajbandát alakítottak Sopronban ezek a gyerekek és a társasházban elkövetett lopáson kívül a­­ A kamara október hó 28. és 29-én tartotta szokásos őszi választmányi és közgyűlését és ennek keretében tartota meg a növénytermelé­si és állattenyésztési szakosztály együttes ülé­sét. Az üléseken Szentmártoni Radó Lajos volt felsőházi tag, a Gazdakamara elnöke elnökölt, amelyeken egyébként nemcsak a kamara tag­jai, hanem a felsődunántúli gazdatársadalmá­nak számos kiváló egyénisége vett részt. A földmivelésügyi minisztert dr. Bárányos Lövérekben is garázdálkodtak, így betörtek az egyik lövéri autógarázsba, onnan azonban csak kisebb értékű tárgyakat tudtak magukkal vinni, amelynek egy részét azután később , mivel értékesíteni nem tud­ták, eldobálták. A fiatalkorúak „bandája“ kerékpárlopással is foglalkozott, így egy őrizetlenül hagyott kerékpárt az egyik utcáról emeltek el. Egy másik esetben az egyik fiatalkorú átment Németországba, ott ellopott egy ke­rékpárt és azt Sopronba csempészte itt értékesítették a gépet. A fiatalkornak kihallgatásuk során megnevezték azokat az orgazdákat is, akik a lopott holmik egy részét megvásárolták tőlük. Ezeket az orgazdákat természetesen szintén előállították a rendőrkapitányságra és kihall­­gaták őket, végül pedig szembesítették vala­mennyit a fiatalkorúakkal. A kihallgatások eredményeként a rendőrség az öt fiatalkorú közül két fiatalkorút, valamint egy felnőttet őri­zetbe vett és még tegnap átadta őket a bí­róságnak. A felgöngyölített „banda“ három másik tag­ját hazaengedték szülői dorgálásra. Károly min. tanácsos, a minisztérium termelé­si osztályát pedig dr. Tassonyi Ernő min. osz­tálytanácsos képviselte. A közigazgatási ható­ságok közül ott láttuk vitéz dr. Szű­cs István és Hőgyészy Pál Vas-, ill. Sopron vármegye főis­pánjait, dr. Horváth Kálmán Vas-, és Czillinger József dr. Sopron vármegye alispánjait és dr. Iijváry Ede szombathelyi polgármestert. Ott voltak még Inárcsi Farkas Ferenc gazda főtanácsos, kamarai tag, és dr. Máté Imre, az Országos Mezőgazdasági Kamara igazgatója. Szentmártoni Radó Lajos elnöki megnyitó­jában több mozzanatra mutatott rá, amelyek a gazdatársadalom életében a mai viszonyok kö­zött nagy kihatással vannak és a kamara leg­főbb feldatának azt állította oda, miszerint éberen fog őrködni a gazdaérdekek felett és keresni fogja azokat a lehetőségeket, amelyek a kamara által képviselt összes gazdarétegeknek a boldogulását, a mező­­gazdasági munkástól a nagybirtokosig szolgálják, összetartásra hívta fel a Felsődunántúl gaz­datársadalmat, mert a mai viszonyok között egy fronton van a helye mindenkinek, s ez a gazdaérdekeken keresztül az ország érdekének az arcvonala. Rátért a földreform problémájára, am­ely szerint a kamarának az a nézete, hogy egy szélesebb körű szükséglettel kell kiegé­szíteni, amely a szegénynek jobb otthont, a törpe é-­ kisbirtokosnak a kenyéren kívül jövedelmet de a közép- és nagybirtokosnak is célszerű gazdálkodást jelent. Rátért ezután a termelés fejlesztésének a kérdésére, amelynél épúgy, mint a födlreform­­nál, gyorsabb menetet kell biztosítani, a bi­zonytalanság elhárítása céljából, de egyben gondoskodni kell az értékesítési lehetőségek­nek a megteremtéséről is. Alegemlítette azután a szociális problémákat, amelyek szerint mindenkinek a maga helyén és így a me­zőgazdasági munkásnak is a lehető legna­gyobb jólétet kell biztosítani, de megállapította azt is, hogy a munkaadó és a munkavállaló érdekközösségben vannak egy­mással és mindkét fél érdekeit szem előtt kell tartani. A kamara foglalkozni kíván ezzel kapcsolat­ban a munka racionalizálásának a kérdésével is, hogy a mezőgazdaság részére a nagyobb szociális terhek mellett lehetőleg nagyobb jö­vedelmet biztosítson. Több adminisztratív ügynek a letárgyalása után Vuchetich György, a kamara új igazga­tój­a vázolta a kamara munkaprogramját és a folyamatba tett szervezési munkálatokat, ame­lyek révén a kamara egész lényegesen és szer­vesen óhajt foglalkozni az állattenyésztés, termelés és értékesítés fe­jlesztésének a kérdésével, majd a szakoktatás széles kereteit jelölte meg, amelynek kapcsán különösen az áram- és ezüstkalászos gazdaifjakat óhajtja a kamara támogatni. Bejelentette még, hogy a kamara működését a jöv­bc­ ált­­ában az összes gazdatársa­dalo­bi szervekkel való szoros együttműködés fogja jellemezni és ezen a téren a kapcsolatok nem­csak a vidéki szervekkel és különböző egyesü­letekkel épültek már ki, hanem a minisztéri­ummal is. A gazdák úgy az elnöki megnyitót, mint pe­­dig az igazgatónak a kamara szervezési mun­kálatairól szóló tájékoztatóját nagy helyeslés­sel vették tudomásul. A közgyűlés után dr. Bá­rányos Károly mint tanácsos nagyvonalú elő­adásában az összes értékesítési problémákról, majd dr. Tassonyi Ernő min. 6.­tanácsos pe­dig a termelés fejlesztéséről tájékoztatták a gazdaközönséget, amelyről egy külön cikkben óhajtunk beszámolni. Fontos kérdéseket tárgyaltak a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara gyűlései

Next