Uj Sopronvármegye, 1940. február (2. évfolyam, 25-48. szám)

1940-02-01 / 25. szám

se akiknek eddigi megnyilatkozásai is már komoly újságírói képzettség és publicista érzék ígére­teivel terhesek. Állandó külső munkatársaink sorában tömö­rülnek a ver­ses, prózai, szépírás és tudományos, vagy politikai tollforgatás olyan értékei, mint Bakonyi László, Recht Rezső, Csatkai Endre, Joós Sándor, Mészáros Sándor, Molnár József, Csaba József, felsőbüki Nagy Béla, Szenczi Vi­libald és számosan mások. SZENTIMREY LAJOS. ÚJ SOPRON VÁRMEGYE Móricz Zsigmond és Németh László látogatása a Soproni Fiataloknál A Soproni Fiatalok tegnap az élő magyar iro­dalom két igazi vezéregyéniségét, Móricz Zsig­­mondot és Németh Lászlót látták vendégül a Kaszinóban. A terem szűknek bizonyult a hall­gatóság számához s ezeket a sűrűn deres „fia­talokat” olyan lelkesedés fűtötte, mintha lehe­letet fagyasztó, jégverem-hideg helyett 30 fokos hőséget izzadtak volna a falak. Bauwarter Ervin mérnök­jelölt köszöntötte a vendégeket a „nem a test és kor, hanem lé­lek szerint fiatalok nevében s leghatásosabb bevezetőül Ady Endre híres ver­sét adta elő, amit a költő Móricz Zsigmondhoz írt. A „pap­nak indult pacsirtás lélekhez”, akinek egyszer aszúvá fog érni minden szép gerezdje.” Nem kevésbbé frappáns hatású volt dr. Pröhle Jenő lyceumi tanári tömör méltató elő­adást, mely előbb Németh László megragadó kritikás analízisét „olvasta fejére” Móricz Zsig­­mondnak, majd Németh Lászlót mint a legval­lásosabb magyar írót állította a közönség elé. Akinek religiója magyar, európai és emberi tra­gikus belső élmény — mondotta —, ha nem is akad egyház, mely e vallást tételesen vállalná. Ezután lépett hatalmas tapsvihartól kisérve a pódiumra Németh László s felolvasta mesteri novelláját, a „Haldokló kulák”-ról, aki 5 hónap­ig haldoklott az elkerülhetetlen vég biztos tuda­tával, anélkül, hogy ezt a szörnyű tudatot egy szóval elár­ulta volna. Az utolsó éjszakán is csak azért szólalt meg hogy a fölösleges rémülettől megkímélje asszonyát. Nem is novella volt ez az írás. Iranem­ a sza­vak márványába vésett szobra egy a korlátoltsá­gaiban és megátalkodottságaiban is tragikusan nagyszerű emberfajtának. És az író meghatott­ság forró indulatában remegő szeretete és cso­dálata e fajta iránt. A vallomás vemhes forrósága, a saját élete árán is veszendőt menteni akaró, kétségbeesett szerelem fűtötte szent harag' és megalkuvás nélküli bátorság' olyan extázisába Németh elő­adását a magyar vezetőrétegekről, melynek hallatára a legkivételesebb élmények megren­­dü­ltsége remeg át a fásult lélek gerincén is. Fe­­lejthetelen képekben vázolta fel a szakadatlan tragédiasorozatot, ahogyan a magyar nép leg­­igazabb rétegei folytonos meghasonlító összeüt­közésekbe kerültek vezetőikkel s a vaksors e vezető rétegeket oly végzetes tévutakra vezette kt, egészségesebb vezetőket vár a mai fiata­loktól, akik — úgymond — legyenek boldogok, ha mint egy megtisztult, maga lelke szerint élő szabad kis népnek a fiai mehetnek örökön alud­ni. Ehhez azonban nagyon sokat kell szeretni és szenvedni tudni. A magyar ifjúság — had hangsúlyozzam ezt itt a nyelvhatár-városban — so­se volt és ne legyen taszító ököl, hanem becsületesen kinyújtott kéz. Álláspontunk a jött­ magyarokkal szemben nem lehet más, mint hogy rájuk is szükség van, amennyiben használni tudnak és akarnak a ma­gyar ügy ma egész határozott, majdem vallás­­szerű céljainak. Egymást gyűlölő emberek együtt vannak benne s egymást becsülőket el­választhat. Erre a vallásra kell átkeresztelőd­­niök, akik velünk akarnak maradni. A magyar szellem a maga törvényei szerint m­inősít, s a megpróbáltatás meg fogja könnyíteni, hogy mi­nősíthessen. A megpróbáltatás, mely közelit. Ebben kell a magyar népnek szellemi vezéreivel egy ép kis néppé összefognia, vagy elpusztul. Erre hivok meg mindenkit, aki Ady Endre és Móricz Zsigmond népével együtt akar menni és szenvedni. Frenetikus tetszésnyilvánítások fogadták a sötétlátású nagy magyar vátesz megrendítő sza­vait, majd Tóth Árpád csupa zengő fény­verés . Az agyvértódulás a szívszorongás, nehéz légzés, félelemérzet és az álmatlanság­, ha ezek a rendetlen székürítlés következményei, akkor az enyhén, de biztosan ható természetes „Fe­renc József” keserűvíz használata­ által igen sokszor rövid időn belül megszűnnek. Kérdezze csak meg orvosát! versét szoktatta meg meglepő művészi eladó­­készséggel Káldy Zoltán. Ezután a magyar irodalom egyik legnagyobb élő alakját, Móricz Zsigmondot fogadta tüntető szeretetébe a hallgatóság. A nagy író lebilin­­cselően közvetlen anekdotázó stílusban számolt be téli országjáró körútja élményeiről, melyek az ifjú riporter friss szemével fotografálták le a legszegényebb népi rétegek felajzó és szirme- r égí­tő tehetségmegnyilvánulásait. Közben ma­ga volt mindenütt ugar-barázdákat termésre­tenkentő, éltető napfény. Tegnap pedig elánjá­val és derűlátásával igazolta, mennyire joggal vallják a hatvanéves Móricz Zsigmondot vezé­rüknek a fiatalok. Sümeghy József theologus fogadalomszerü, emelkedett mondatai fejezték be a felejthetet­len estét. Sz. L. Csütörtök, 1940. február 1. A sopron megyei nyilasok képviselőjét, gróf Széchenyi Lajost a Ház folyosóiján tettleg inzultálta Rátz Kálmán Budapest, január 31. A képviselőház folyosó­jára ma délelőtt kínos botrány játszódott le két nyilas képviselő között. Rátz Kálmán nyilas képviselő ököllel az arcába sújtott gróf Széchenyi La­josnak,, a sopronmegyei nyilasképviselőnek. A tettleges inzultus előzménye az volt, hogy gróf Széchenyi Lajos a Ház folyosóján —, ami­kor több képviselőtársával kezet fogott —, Rátz Kálmánnak s­em adott kezet, ezzel a kijelentés­­set, hogy ..nem érintkezik olyan emberrel, aki nem tartja be szavát.” Rátz Kálmán erre ezt kiabálta gróf Széchenyi felé: — Gróf úr hazudik! Közvetlen ezután megtörtént a tettleges in­zultus, amelyet gróf Széchenyi Lajos megtorlat­­lanul hagyott és azonnal elhagyta a Házat. Az ügynek lovagias folytatása lesz. 23.337 bombát dobtak le eddig szovjet repülőgépek a finn helyiségekre Helsinki, január 31. A finn hivatalos jelentés szerint a mai nap folyamán csupán a Ladoga­­tótól északra fekvő területen történt nagyobb szovjet támadás. A finnek az orosz támadást mindenütt visz­­........................ szaverték.......................... és kilenc harcikocsit zsákmányoltak. A front többi szakaszain csupán tüzérségi és járőrhar­cok voltak. A szovjet repülőgépek a nap folyamán csak­ Észak-Finn­országban tevékenykedtek, ahol jelentéktelen falvakra dobtak le bombákat. Vakmerő finn járőröknek sikerült elérniük a Fehér-tenger partjait és felrobbantottak több szovjet lőszerraktárt. Hivatalos finn megállapítás szerint a szovet repülőgépek eddig kettőszázharminckettő finn helyiségre 638 esetben összesen 23.337 bombát dobtak le. A bombák aránylag kevés anyagi kárt okoztak és még kevesebb az emberi áldozatok száma. A finn légvédelem tehát jól működik. A legidől­zesűbb olvasmány! WALZEL KELEMEN új könyve: RÉMSZOLGÁLAT A HÁBORÚBAN Tartalma az első ajzótól az utolsóig valóban megtörtént események láncolata, egy hírszerző­­tiszt pályafutásának legérdekesebb epizódjai. Az idei őszi könyvpiac egyik legérdekesebb új­­­­donsága és legnagyobb sikere ez a könyv. KAPHATÓ AZ ÖSSZES KÖNYVKERESKEDÉSEKBEN! ÁRA 3— PENGŐ.

Next