Uj Sopronvármegye, 1940. március (2. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

II. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM. ARA 12 FILL PÉNTEK, 1940. MÁRCIUS 1.U­J POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy hóra ISO pengő, negyedébe Müvlm­arvr . T_^, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: ••pron, Vfcrka-8— pengő. — Postatakarékpénztári csekkszámla: «.61«. UK- »ZENTIMREY LAJOS füZet 117 Tel . 524. Fiókkiadó: Gierna, Barossat I. Tel.: T A magyar nemzet hódolva és lelkesen ünnepelte a jubiláló kormányzót Budapest, február 29. Vitéz nagybányai Hor­thy Miklós kormányzó országlásának 20. évfor­dulója alkalmából ma este fél 6 órakor a fővá­ros közönsége meleg és lelkes ünnepséget ren­dezett Horthy Miklós kormányzó tiszteletére a Vigadóban. Az ünnepélyt Erkel ünnepi nyitá­nya vezette be, amelyet az Opera zenekara adott elő, majd gróf Teleki Pál miniszterelnök mint az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga el­nöke mondotta el ünnepi beszédét, vonalak között feküdt. Minisztertanácsba­­ ül­tünk épen, amikor Horthy Miklós belépett és Károlyi Gyulával íüzet szorítva azt mondta. A kormányzó személye a kiegyensúlyozó, emberek és népek között . Mélységes hódolattal és tisztelettel, benső­séges szeretettel üdvözöljük Főméltóságú Kor­mányzó Urunkat annak a napnak előestéjén, amelyen húsz éve lesz, hogy a szegedi vezért a Magyar Nemzeti Hadsereg megteremtőjét az ország kormányzójává választottuk — mon­dotta. A magyar ember nem hajlong, de megbecsüli a maga közül előbbrevalót; elfelejti mára a teg­napi parádé ujjongásait, de akit egyszer szívé­be zárt, kebelében csöndesen ünnepli azt holtig. A magyar ember becsüli azt, aki nagyot alkot, aki erős, de igazán és maradandóan csak azt tiszteli, aki Úszta életű és eg­ynes, — akinek tehát a fegyverei is mindenkor tiszták. Ezért járulunk Főméltóságú Kormányzó Urunk elé, nem alattvalói, de fiúi hódolattal: a nemzetnek. A nagy magyar családnak a családfőre fe­ltekin­­tő tiszteletével Nem fellobbanó cifra lelkese­dést hoztunk, nem szalmalángot, de a szívünk­ben égő szeretet öröktüzét. Ma együtt­ vagyunk fővárosban, városban, falun és tárnákon és egyazon időkeli, egyazon szavakkal, egyazon nemzeti énekkel együtt for­dulunk Feléje valamennyien, mind, az egész or­szág. Nem tudok szebb szavak­at azoknál, amelye­ket Kormányzó Urunk mondott I. Ferenc Jó­zsef királyról való megemlékezésében, akinek oldala mellett öt évet töltött, mint szárnysegéd. Ha tehát szabad néhány szót a magam nevében külön is szólanom­, Kormányzó Urunknak ezek­kel a tulajdon szavaival élve mondom: „Szere­tettel teljes és ragaszkodó csodálattal hódolok neki én is, akinek a Gondviselés megadta, hogy együtt felesküdött minisztertársa és bajtársa lehettem Szegeden és kétszer lehettem oldala mellett első bizalmasa, miniszterelnöke. A legnemesebb, a b­­alóságosabb, a leglov­i­­giasabb ember, akivel valaha életemben ta­lálkoztam. Népeknek és embereknek egy­mással össztü­tközó érdekei számára csat­: az ő bölcsesége tud­ja a kiegyenlítést meg­találni. " Horthy Miklós beszédében I. Ferenc József személyének azokat a tulajdonságait emelte ki épen, azokat érezte nagynak a bölcs öreg ki­rályban, amelyek nagyok magának Horthy Mik­lósnak lelkében és sze­mlyében is. De miképen is bírta volna különben azt az o­rszágépítő munkát, amelynek 20 esztendős év­fordulóját ünnepeljük mostan? 1920 csúf tavasul. . 919 csúf tavaszát éltük, amikor kerestük, kerestük azt az embert, aki kezébe vagya a kardot, hogy megmentse vele, hogy talpra ál­lítsa az önhiba ár­ból összeomlott nemzetet. Bécsben, Bethlen Istvánnal kettesben ugyan­arra a férfiúra g­á­dőltünk, akire Aradon Ká­rolyi Gyula. A mi futárunk nem érte el. Káro­lyi Gyula hívásé-''a jött Szegedre családja köré­ből, Kenderesről, amely a vörös és romár, arc- Köszönjük néki Holnap lesz húsz éve, hogy az egész nemzet nevében a nemzetgyűlés már nemcsak a kar­it fizta rá, de a romlak ári jó csákányt és ásót is Horthy Miklós kezébe adta, arra bizta az ekét is, a kalapácsot és a tollat, az ország újjá­építését. A kormányzó pedig nyilvános vall­­­ást tett akkor és szent ígéretet: Megásithatat­­lan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni...” „A keresztény erkölcs uralmát helyre akarom állítani...” „Szeretetek türe­lemmel és megértéssel, igazságosan fogom gya­korolni a főhatalmat. Egyformán gátat kívánok vetni mindenfé­le túlzásnak, a kíméletlen érvényesülési Mi mindnyájan, hazánk magyar és min ma­gyar ajkú fiai és leányai, akik már akkor ígér­tük és hittü­nk benne és felesküdtünk hogy kö­vetjük őt, 20 éves országlására visszatekintve boldog és hálás szívvel nyitju meg szent csük­­beszédünket. És velünk esküszik a 20 esztendő folyamán felserdült magyarság és velünk együtt esküszik az általa visszacsa­tolt országrészek népe is lelkesen. Mi mindnyájan nemcsak hiszünk immár, de lá­tunk is! Bizonyosságot látunk Kormányzó Urunknak a nemzet gondos atyjává és a mai Európa tekintélyévé nőtt, kimagasló egyéniségében, országlásának nehéz idő­két állt és áll­ó stabilitásában. Köszönjük neki ígéretének beteljesítését és egy elemerként ígérjük valamennyien, hogy Eljöttem, vállalom!” A magyar ember rövidségével és elszántsá­gával beszélt Abban a szóban, hogy ,,elmn­tva ", bátorsága volt és önfeláldozása; abban a szó­ban, hogy ,,vállalom”, benne volt egész én ,élnek a haza szolgálatába állítása, akárhol és akármi­­lyen körülmények között. Ezután ismertette, hogy a kormányzó ho­gyan teremtette meg a nemzeti hadsereget és hogyan vonult be Budapestre. . . és követjük vágynak, a pártszenvedély elfajulásának, az osztályharcra való uszításnak és a ter­melést megbénító izgatásoknak. Őrködni fogok a közélet tisztasága felett... A magyar nép erényeire akarom felépíteni a nem­zet jövőjét. Minden igyekezetemmel elősegítem a magyar kultúra tökéletesedését és szellemi életünknek minden mételyező hatásától való megtisztítását.. Ez a cél vezette őt és vezeti mindmáig és ve­zeti tovább. Az ő erős meggyőződése, hite, fe­gyelme és akarata vezette a nemzetet — törté­nelmi szemmel nézve — csodálatosan rövid idő alatt oda, ahol ma vagyunk, hűséggel, szeretettel, fegyelemmel és enge­delmességgel követjük őt tovább. Hozzátette még a Kormányzó Úr akkor, hogy „Bosszú és gyűlölet helyett“ a kiengesztelődést keressük a kül- és belpolitikában egyaránt. Ezek nemcsak szavai voltak Neki, hanem leg­bensőbb meggyőződése, mint ahogy mást nem is mondott Horthy Miklós soha. Elszántan köve­tett politikájának egyenességét és igazságát fel­ismerte lassanként az egész világ. Ennek kö­szönjük Kormányzó Urunk személyén keresztül azt a megbecsülést, amelyben országának és népének ma a külföldön része van. A nemzethez intézett szózatát így fejezte be a Kormányzó Úr: „Egy ezeréves nemzet erköl­csi tőkéjével, a magyar föld őserejével és a ma­gyar­ nép lelkének keresztény hitével bátran né­zünk szembe a jövendővel.” Ezt pedig ne feledjük se mi, ma élő nemzedék, se sen­ki más a világon! Gyűlölet, bosszú helyett — megértés A magyar erfiskéz Nem mondhatok itt ma élettörténetet, de azt hiszem, nem is kell. Horthy Miklós élettörténe­tét tudja az egész ország. Horthy Miklós a magyar ember nyugodt biz­tonságával k­rmányoz. A magyar ember szereti az erős kezet, de az magyar kéz legyen. Az alkotmányosságot nem a törvények pa­ az alkotmányosság ragrafusai teszik nálunk, hanem a büszke nem­zetnek öntudata,, történeti és jogi érzése. A magyarnak lehetnek hibái, de nyíltak va­gyunk, becsületesek, szókimondók, gyakran nagyon is azok. Nem vagyunk alattomosak. SZEMZAVAR MIATT éjjeli távirati an­sá­gunk a mai lapszámunkból kimaradt.

Next