Uj Sopronvármegye, 1943. március (5. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-01 / 48. szám

DJ SOPRONVARMEDYA Hétfő, 1943. március 1. A Frankenburg Irodalmi Kör pályázatainak eredménye A Frankenburg Irodalmi Kör­nek az 1942—43. egyesületi év­re hirdetett vers- és elbeszéléspá­lyázata — mint erről annak ide­jén hírt adtunk — szép sikerrel zá­rult. Beérkezett 67 vers és 31 el­beszélés. A bíráló bizottságok (a verspályázaton: Veressné Csapó Mária, dr. Augusztinovicz Elemér és dr. Benkő László, — az elbeszé­léspályázaton Bujdos Balázs, Mé­száros Sándor és dr. Benkő László) most készültek el a pályamunkák áttanulmányozásával és az ered­ményt az alábbiakban teszik köz­zé: A verspályázaton első díjat nyert „A kettő együtt“ jeligéjű, Az acél éneke és a pöröly éneke c. költemények. Második díjat nyert: a „Valéria“ jeligéjű Tisza­­menti anyák c. költemény. Dicsé­retet nyertek továbbá: A fény ha­lála, Búcsú a tavasztól, Négy vers­sor elvész, Idő, Befejezetlen szim­fónia, Őszi szivárvány, Sióparton, Legényfurfang c. költemények. Az elbeszéléspályázaton az első díj nem kerül kiadásra. A bíráló bizottság az első és második díjat három egyenlő részre osztva, a kö­vetkező pályamunkáknak ítélte oda: A „Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!“ jeligéjű, Felrobban­tott hidak c., a „Dante 5959“ jeli­géjű, Az ezüst sas c., és a „Nyu­gati gyepű“ jeligéjű, A zuani bíró c. elbeszéléseknek. — Dicséretet nyertek továbbá: Novella a gyá­moltalan gyilkosról, Letorkolták az asszonyt c. elbeszélések. A díjak kiosztása és a jeligés levelek felbontása, valamint a nyertes művek bemutatása már­cius 3-án, szerdán este fél nyolc órakor a Zeneiskola dísztermében, kamaraest keretében történik. Az elnökség ezúton kéri a díja­zott művek szerzőit, hogy — ne­vük felfedése nélkül, — közöljék postai levelezőlapon (Templom­ u. 20. címre), hogy pályaműveiket saját maguk kívánják-e felolvasni? Kitűnően sikerült a színházban tegnap megtartott vívó-bemutató A soproni iparostanoncok szellemi harca a belső fronton A Soproni Vívó Club és Sopro­ni Magyar Szövetség Testnevelési Szakosztályának közreműködésé­vel tegnap délelőtt 10 órai kez­dettel nagyszabású propagandisz­­tikus Vívó-bemutatót tartottak a Városi Színházban az olimpiai ví­vók rendezésével. A bemutató iránt, rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg városszerte, s a színháznézőteret zsúfolásig meg­töltötte a közönség. Ott láttuk a város katonai, polgári előkelősé­geit igen nagy számban és sport­életünk vezető férfiait. A megjelent vitéz Somogyi Em­re altábornagyot, a vívókat és a közönséget dr. Kamenszky Árpád polgármester üdvözölte. Beszédé­ben rámutatott arra, hogy Sop­­ron városának ünnep, mikor a kard, a penge­ művészei jelennek meg ezen a színpadon, hogy be­mutassák harci készségüket, a penge hódító erejét. Ez békében csak egyszerű sport volt, de ma valóság, hiszen ennek a szellem­nek jótékony jelei mutatkoznak ma ott, ahol igazi férfiak harcol­nak a mi érdekeinkért. Nagy népek megengedhetik, hogy a testedzést csak egyszerű sportnak tekintsék, de mi, kis népnek fiai, ezt nem tekinthetjük játéknak, szórakozásnak. Ami Itt sport, az ott véres valóság. Köszöntöm Önöket a város minden polgára nevében és köszönjük, hogy el­jöttek hozzánk, meglátogattak minket. A polgármester keresetlen sza­vaira vitéz Somogyi Endre altá­bornagy válaszolt. Rámutatott ar­ra, hogy a sportnak ebben az ágában minden nemzetet meg­előztünk és hosszú esztendők óta tartjuk az elsőséget. Arra kell tö­rekednünk, hogy soha ki ne en­gedjük kezünkből a dicső babért és az utánpótlás maradjon méltó a régiekhez. Ezután bemutatta az olimpiai keret tagjait, kiket nagy tapssal üdvözölt a közönség. Először a tőrverseny lebonyolí­tására került sor. A zsürielnök is­mertette a tőrvívás alapelveit és az egyes asszók között is,rámuta­tott a legszebb és hasznosabb szú­rások lényegére. Rendkívül szép küzdelem alakult ki, melynek eredménye a következő volt: 1.) Gözsy dr. 5 győzelem, 2.) Masz­­lay 4 győzelem, 3.) Bercely 3 győ­zelem, 4.) Bucsy 2 győzelem, 5.) Zombory 1 győzelem, 6.) Szőnyi győzelem nélkül. Az egyes asszó­­kat a közönség nagy tapssal ju­talmazta. Különösen érdeklődéssel figyeltük Bucsy­—Bercely küzdel­mét, melyen az országos nevű ví­vónak nagy küzdelmet kelelt foly­tatnia a győzelemért. A főverseny után a m. kir. Rá­kóczi Ferenc honvéd gyalogsági hadapródiskola bemutatót tartott. Utánna a párbajtőrt bonyolították le. Az eredmény a következő: 1.) Gözsy dr. 2 győzelem, 2.) Kevey 2 győzelem, 3.) Takácsy 1 győze­lem, 4.) Krajdy 1 győzelem. A he­lyezést tusarány szerint bírálták el. A bemutatónak kétségkívül leg­érdekesebb része a kardverseny volt. Szép asszókat láttunk és ezt már a közönség is jobban tudja értékelni. Az eredmény a követ­kező: 1.) Kovács 5 győzelem, 2.) Maszlay 4 győzelem, 3.) Bercelly 3 győzelem, 4.) Sulyok 2 győze­lem, 5.) Tálos 1 győzelem, 6.) El­­ső győzelem nélkül. A budapesti vívókon kívül kivált Sulyok és Tálos Jenő, akik kemény küzde­­met jelentettek ellenfeleinek. A bemutatóval elérték a rende­zők céljukat, mert sok emberrel megszerettették ezt a valóban szép és nemes sportot. Napjainkban sok szó esik az or­szágépítés különböző formáiról, melyeknek lényege, mindenki egyéni munkakörében való száz­­százalékos kötelességtelj­esítése, erőink összegezése és beolvadása a társadalom — az egyetemes ma­gyarság — sorsokat intéző törté­nelmi hivatásába. A hivatalnok tollal, a kereskedő az elárusító asz­tal mellett, nevezetesen az iparos­­tanonc óca 5 méter hosszú két és fél méter széles összetott iskolai dobogón sajátságos nyelvén, önma­gából eredő — sokak által ismeret­len­­— megtisztult formában. Lan­­tos-Kiss Antal legújabb könyvé­ben világosan, túlzás nélkül állí­totta őket a magyar társadalom elé. ismerjük meg mi is közelebb­ről nemzetünk jobbholnapra érett, tartalmas, derék népes rétegét. A tavasziasan enyhe vasárnap délután kifelé csal az erdők újulást sejtő hegyek hátán alvó birodal­mába, azonban belsőleg valami mély, megmagyarázhatatlan von­zalom önkénytelenül is megragad és arra eszmélek, a fiúk és lányok között vagyok, a sopronvárosi ipa­rostanonciskola 7. számú termé­ben, ahol az ügyesen felállított színfal mögött már kipingált sze­replők várják az előadás megkez­dését. Valamivel három után meg is történik. A terem zsúfolásig megtelt. Az arcok feszülő izgalma szétpattan, amikor a függöny kép­zeletben felröppen, azaz a szerep­lők előlépnek a színfalak mögül. A résztvevők közösen elmondják a „Hiszek egyet“, majd Kiss Margit közvetlen modorával megnyitó szavaival máris megnyeri hallga­tóit. Utána felsorakozik a kombi­nált zenekar és nyitányul a „Csi­­nom Palkót“ játsza. Vezényel: Hlavati József. Közreműködik: Keresztes Lajos, Steiner László, Tarodi Béla, Tarodi László, no meg az „élő“ kottatartók. A szám végeztével a nagy tetszésnyilvání­tás viharos tapsban nyilvánul, meg is érdemli a hozzáértést és tudást tükröző játék. Rövid idő múlva egy igazán nagyszerű cigány jelenetet látunk, alakítja: Bencsik Ferenc, Vargyas József, Kovács László, Nagy Fe­renc, Stagl József, Cuppon Gyula. Öltözet, mozgás, beszéd mind ki­tűnő.­­ A műsorszámok közti szü­netekben Kiss „Manyi“ (Margit) mindenkit vidámra bűvölően cse­vegett. Időközben a hangulat fokról­­fokra emelkedik, a nézők és sze­replők között­i röpke elfojtott mosollyal, vagy véletlenül elejtett szívből fakadt tetszésnyilvánítás őszinte hangjaival. „Tolnay Klárit“ alakítja egyesek szerint megtévesztésig Grubits Éva és a közvélemény a siker ki­törő megnyilvánulása közepette kéri a szám megismétlését. Előtte hallottuk a „Visszavárlak“ c. sop­roni eredetű egyre jobban elterje­dő dalt. Ezt követi: „Mindennek a ku­tya az oka“ c. humoros páros je­lenet, melynek férfi szereplője Wenesz Mária és primadonnája Nagy Teri kitűnően alakították szerepüket. Másféle tudásukat ér­vényesítették a komoly tárgykörű korábbi műsoron lévő „Nagy Isten óvd a honvédet“ c. szavalókórus­ban. Most pedig az iskola pompás rádiógramofónjából halljuk: „Jós­ka lelkem...“ ötletes és csattanós végű rövid tréfákat mond Horváth Ignác fő­rendező. — „Borravaló“ a címe Vargyas József és Kovács László páros vendéglői jelenetének, mely sikerét a mozdulatok és be­szédjárás jól beidegzett visszaadá­sából nyerte. „Le az idegen szavakkal“ Disznó­ölés tárgyú, ötletes, fordulatos hu­moros egyéni élményét mondja el hozzáértéssel: Schwarz Károly,­ majd: „Tanuljunk vagy ne tanul­junk?“ fenti tárgykörű szívből ka­cagtató iskolakép vidámít minden­kit. (Erdősi Médi, Németh Mária, Leyer Kriszta és szándékosan hagytuk utoljára Grubits Évát, aki „feltűnően“ jól szerepelt). „A tükör“-ben az ismerős Nagy Teréz mellett Bencsik Ferenc és Nagy Ferenc szerepel. Felesleges hangsúlyzni az egyes számok utáni lelkes tapsot, tetszésnyilvánítást, megelégedést. Mégis a legmaradandóbb és a ren­dezés magyar jellegét kidombo­rító számot Kánits Rózsi verse nyújtotta: „Levél a frontra“. Öltö­zetével, ízig vérig rábaközi szelle­met varázsolt közénk, mint rán­cos hosszúszoknyás magyar falusi asszony, aki üzen férjének, szív­­vel-szóval: Oroszországba. Előadá­sa közvetlen gördülékeny úgyany­­nyira: élvezet hallgatni. Természe­tesen nyíltszínű tapsot kapott. Azért került ennyira hátra a mű­sorban szereplése, hogy a leg­szebb élmény maradjon a résztve­vőknek.­­• Az egész műsort, de különösen a fenti számot elő kelle­ne adni a soproni hadikórház épü­leteiben. Sajnos a tanonciskola nagyon szűk és a legkevesebb lehetőséget nyújtja az ilyen rendezéseknek, azonban Thalabér Lajos tanár szé­­leslátókörű tudása a lehető legna­gyobb sikert tette lehetővé. Ugyan­csak köszönet illeti Schlögl Anna leányönképzőköri vezető tanárnőt, kifejtett munkájáért. A műsor összeállítás igazán komplett és a legteljesebb elismerést érdemli. A műsor végeztével a legkelle­mesebb hangulatban folyt a szó­rakozás a késő délutáni órákig. — MI ÚJSÁG A BUDAPESTI ÉLELMISZER NAGYVÁSÁRTE­­LEPEN? A Magyar Vidéki Sajtó­tudósító fővárosi jelentése szerint február 19-től 25-ig az élő- és vá­­gottbaromfi piacon, valamint a to­jáspiacon az árak változatlanok. — A zöldség- és főzelékfélék piacán a kalarák ára 5 fillérrel csökkent, — viszont a melegágyi fejessaláta és a sütőtök 20, a leveles karfiol 50, a paraj és a tisztított karfiol ára 50, a sóska ára pedig 100 fillérrel emelkedett. — A gyümölcsfélék piacán a külföldi gesztenye ára 10, a vörösbélű narancs ára 50, a sár­­gabélű narancs ára pedig 60 fil­lérrel csökkent,­­ míg a manda­rin 40, a nemesfajtájú alma ára pedig 60 fillérrel emelkedett kilon­­ként.

Next