Új Sport, 1990. november (1. évfolyam, 208-229. szám)
1990-11-01 / 208. szám
„...az összes versenyző mozgásképtelen...“ k román atlétika 1990-es számvetése A Román Atlétikai Szövetség főtitkára, Nicolae Marasescu nyilatkozott az ÚJ SPORT-nak. — Marasescu úr, az 1990-es atlétikai idény nagyjából véget ért. Felkérem, próbáljon meg egy futólagos számvetést : milyen is volt ez az esztendő a román atlétika számára ? — A román atlétika számára — mint az egész román sport számára frigy ebként — ez az esztendő úgymond futtából kezdődött. A forradalom és az azt követő események egyszerűen kitörölték a felkészülési időszak egy részét a már megszokott kalendáriumból. Aztán következett a szövetségi választás (annak idején mi is beszámoltunk róla — sz.m.) pontosan a teremidény kellős közepén, amikor a terem Európa-bajnokság küszöbén álltunk, s ez arra kényszerítette a szövetséget, hogy kapkodva szervezze meg az egész tevékenységet, nem volt idő az alapos szervezkedésbe. De visszatérve a kérdésre: ha azt mondanám hogy egy kivételes rossz év volt a román atlétika számára, azt hiszem az itt következő kis statisztika meghazudtolna: 6 érem az Európa-bajnokságon (ebből egy arany teremben), 4 érem (egy arany) a Plovdivban szervezett ifjúsági világbajnokságon ; a Balkán atlétikai bajnokság megnyerése, úgy a felnőtteknél, mint az ifjaknál ; 18 érem a Barátság-versenyen (ebből 7 arany) három atlétánk az első helyen van az 1990-es esztendő világrangsorában ; 12 sportolónk került be az IAAF MOBIL GRAND PRIX döntőjébe, abból 10-en el is indultak, s nyolcan az első hat hely egyikén végeztek. Ehhez még hozzáteszem az év legnagyobb meglepetését a mi szempontunkból : Julia Negura világbajnoki címe 15 kilométeres aszfaltfutáson, egy olyan távon, ahol életében először indult hivatalos versenyen. . . Ha viszont azt mondanám, hogy elégedett vagyok, akkor ismét hazudnék. Például az Európa-bajnokságon egy csomó érmünk elúszott, pedig a kezünkbe volt ; az ifjúsági világbajnokságon is sokkal többet vártunk, mint amennyi érmet hoztak haza a‘étánk . A Grand Prix sorozaton pedig főleg a döntőben több mint 50 000 dollárt vesztettünk el.. Füredül Sorin Mátét, aki miatt nem indult 35 000 dollárt sérülése vesztett el azért, mert ha az atlétikával való találkán első volt, ugyanaz nem jött össze a pénzzel. . . — Beszélt már az eredményekről, a balsikerekről, s lassan-lassan közeledünk a pénzhez is. Kérem részletesebben, ha lehet... — Anyagi szempontból hathatós segítséget kaptunk a Sportminisztériumtól. Ami a nyugati valutát sieti, teljesen saját forrásokból lefedjük a költségeinket, s még maradt is egy pár tízezer dollárunk, amihez hozzávenném azokat a nagyon értékes anyagokat és felszereléseket, amelyeket ajándékba kaptunk. Részletezzem ? — Japánból elektronikus rőket és egy videofelvevőt, az idoméUSA- ból egy telefaxot és egy videót, Franciaországból diszkoszokat és gerelyeket ; Svájcból írógépeket és egy másológépet ; az NSZK-ból egy lyi komputert; Görögországból szemégerelyeket és mérőműszereket; Hollandiából egy színes televíziókészüléket; vitaminokat Svájcból és az NSZK- ból... — Köszönöm, ez elég is lesz... — A baj nem is itt van, hanem ott, hogy jelen pillanatban a román atlétika helyzete valahol a nehéz és a súlyos között van. Magyarázat : az atlétika alapja a megyékben van. De anyagi alapok, s általában alap nélkül egyszerűen megfojtunk. Aki valahol a nehéz és a súlyos között... ezt nem érti meg, az nem ért a sporthoz. Sajnos, a megyék szintjén az atlétikával nem nagyon foglalkoznak, s a válogatottak „válogatási“ lehetőségei nem hogy nőttek volna, de hovatovább csökkennek. Ha ez a helyzet nem változik ,azaz nem lesz ilyen szempontból ott lenne szemléletváltozás, akkor elveszünk . Nincs itt valami ellentmondás ? Arra gondolok, hogy példám idén is Delj megye megnyert mindent csapatban, pedig még atlétikai stadionja nincs... — Delj megye az embereknek köszönhetti az eredményeit, annak, ahogyan ott az atlétikával foglalkoznak. Ott is, de más megyékben is, többet kell tenni az atlétikáért. Sajnos, sok helyen a sportolókkal szemben bizalmatlanok az emberek, sőt egyszerűen, mintha nem kellenének a sportolók. De, hogy lehet sportoló nélkül sport ? — Mi a véleménye a szövetség gárdájáról ? — őszintén, nem vagyok megelégedve, ahogy mennek a dolgok. Az is igaz, hogy nem volt sok időnk szervezkedni. Azt mondhatnám, hogy egy próbaév volt. De most majd rendezzük sorainkat, hogy jobban , menjenek a dolgok. Azt hiszem, a leggyengébben a területi irányítás és ellenőrzés fungált beleértve a válogatott keret irányítását is. Újra kell osszuk a fizetett káderek szerepkörét, a szövetségi büró, a kollégiumok, a különböző komissziók tagjainak szerepkörét. — Mi a véleménye: továbbra is ilyen népes sportolócsoportokkal fogunk részt venni a nemzetközi versenyeken, vagy valami változás lesz ilyen szempontból ? — A forradalom után szükséges volt egy ilyen nyitás. Nem lehetett az embereket ugyanúgy itthon tartani, mint azelőtt. Most már tudjuk, hogy a „kirándulás“ — túl nagy volt, az eredmények kárára (Plovdiv, Split sttb.) Ezentúl a szövetség fog a külföldi tevékenységet igyekezni kézben tartani, következetesebben ellenőrizve a felkészülési terveket, az edzésprogramokat, azért, hogy elkerüljük a már említett hiányosságokat. Nem akarom azt mondani, hogy ezentúl nem lesz külföldi versenyzés, de az érték lesz a kiküldő. Sajnos, legalábbis az atlétikában egyetlenegy nagy atlétikai versenyt sem szervezünk, így kénytelenek vagyunk menni. — Egyelőre köszönöm, Mirusescu úr, s tekintettel arra, hogy az atlétikai év kielemzése tulajdonképpen csak most kezdődik, még visszatérünk a beszélgetésre. — Bármikor, szívesen állok a rendelkezésükre Új idők, új emberek, új játékszabályok Szabálymódosítások a jégkorongban (folytatás a tegnapi lapszámból) 624-es szabály, A LES d) — Ha egy vagy több játékos, támadás közben hamarabb ér a támadási zónába, mint a korong (lőtt, passzolt, ütött) amit csapattársától kap, vagy ha újból eltéríti a korongot egy védőjátékos, úgy hogy az tovább játszható, a vonalbíró elhalasztott lest ítél. A vonalbíró leereszti a felemelt karját és megsemmisíti a lest, tehát folytatódhat a játék, ha : 1. a védekező csapat játékosai a semleges zónáiba ütik a korongot; 2. minden támadásban lévő játékos t amiker a korong átha’ad a kék vonalon) kijön a támadási zónából, úgy hogy korcsolyája elé érje a kék vonalat. Ha a korongot kapuin lövik, úgy, hogy a kapus is beleér, a játékot azonnal le kell állítani les címén, a fenti szabály értelmében. Ha bármelyik támadásban lévő játékos beleér a korongba vagy várja, hogy megkapja azt — de még mindig a támadási zónában, vagy arra szeríti a védőt, hogy a korongot kénysaját védelmi zónájába játssza —, a vonalbíró leállítja a mérkőzést. Jegyzék : A támadási zónát minden játékos el kell hagyja — ez a támadó csapat játékosaira vonatkozik — mielőt a vonalbíró leengedi az elhalasztott les végét jelző karját, s to-ong még mindig a támadózónában a van. 630-as szabály, ÜTÉS BOTTAL d) — Ha egy nagybüntetést ezen szabály szerint ítél meg a bíró, játékos automatikusan egy rossz magatartásért járó mérkőzés büntetést is kap. 631-es szabály, SZÚRÁS, BOTELLEL ÉS ÜTÉS BOTMARKOLATTAL a) — Minden olyan játékos, aki botéllel szúr vagy azt szándékszik tenni, botmarkolattal üt vagy azt szándékszik tenni, kis vagy nagy büntetést kap. Ha ezen szabály szerint, kisbüntetőt ítélnek, a büntetett játékos, automatikusan rossz magaartásért járó büntetést is kap. 634-es szabály — A JÁTÉK IDŐTARTAMA 2-es jegyzék: A női játékoknál, a játék időtartama 3x15 perc (hasznos játékidő), a harmadok közti megfelelő szünettel. A szabálymódosításokat a Román Jégkorong Szövetség keretében működő bírói kollégium titkársága bocsájtotta az ÚJ SPORT rendelkezésére. A rögbi Világ-Kupa második kiírása, mint ismeretes, Franciaország és Anglia közös rendezésében fog lezajlani 1991. október 3 és november 12-e között. Mint már hírül adtuk Románia is bejutott a Világ-Kupa döntő tornájára, s mint akik jó szervezők, az angolok már közölték is vele a programot : október 4-én Franciaországgal Beziersben, október 9-én Kanadával Toulouseben és október 13-án Brive-ben a Fidzsi szigetekkel. Ezelőtt négy évvel egy győzelmet hozott az első résztvétel számunkra: akkor Zimbabwe együttesét sikerült megverni egy vártnál sokkal nehezebb mérkőzésen 24—23 arányban. • Ausztrália legújabb kosárlabda bajnoka a Perth Wildcats együttese, amely az utolsó, sorsdöntő mérkőzésen 109—86 (58—47) arányban győzött a Brisbane Bullets csapata ellen. A döntő legjobb játékosa a Bullets centere, Ricky Grace volt, aki egymaga 25 pontot ért el a mérkőzésen. • Brightonban a női ATP sorozat keretében Steffi Graf nyert — az utolsó ismét négy alkalomból háromszor sorrendben —. Az ellenfele idén Helena Sukova volt, az eredmény : 7—5. Gr—3 Steffi Graf javára. A Sao Paolóban is teniszturné zajlott le, a szponzor a holland Phillips cég volt — a győztes pénzdíja 18 000 dollár és 68 ATP pont — s az amerikai Robbie Weiss nyerte A döntőben 3—6, 7—6, 63 volt meg az eredmény az amerikai teniszező javára. 9 Belgrádban befejeződött a csapat-Európa bajnokság női cselgáncsban. A győzelmet Anglia válogatottja szerezte meg, miután 4—3 arányban nyert Franciaország válogatottja ellen. Az angol győzelmet az utolsó találkozó döntötte el, amikor a 66 kg-os súlycsoportban, Sharon Lee megverte Christine Cicát, így vissza is vágott a franciának az egiéni Európa-bajnokság első fordulójában szenvedett vereségért. • Oita japán helységben 10. alkalommal rendezték meg a már hagyományossá vált maratonversenyt. Idén a svájci nyerte a versenyt 1 óra 39 perc Stern 35 másodperccel második Kenneth Business (USA) 1 óra 39 perc 36 másodperc, harmadik Mara Figl (Németország) 1 óra 40 perc 36 másodperccel Nem nincs semmi tévedés az időkkel kapcsolatosan. Csupán egy megjegyzés : az összes versenyző mozgásképtelen és tolószekérrel tette meg a távot ! A 21 kilométeres kismaratont ezen a versenyen Robert Schumann nyerte (Németország), aki a 21 kilométeres távot 48 perc 26 alatt tette meg. A versenyt másodperc 120 000 néző izgulta végig, s fantasztikus fair play-ről tett tanúbizonyságot, hisz mindvégig sportszerűen biztatta versenyzőket. Egyébként a nagymara aton nyertese tavaly már megnyert egy ugyanolyan versenyt Berlinben is, és azt nyilatkozta, hogy a japán közönség csodálatos volt. (F. J.)