Új Sport, 1991. január (2. évfolyam, 249-268. szám)

1991-01-04 / 249. szám

99...első rekorderek... ÍS S­ioPi­«rténelem Mi fér bele egy körbe? A címbe fogalmazott kérdés egy kissé retorikusan hangzik, hisz nem pontosítottam eléggé , ugyanis egy körpályáról, azaz egy stadionkörről, 400 méteres síkfutásról van szó. a kérdés annál érdekesebb, ha figye­­­lembe vesszük, hogy a nők — ahogy nőtt a távolság — mind később je­lentkeztek a különböző atlétikai szá­mok startjánál Még pontosabban : az első világcsúcsot ebben a számban — azaz 400 méteren csak 1957-ben (!) jegyzik, ami, ugyebár elég késő, ha a modern olimpiák 100 éves történelmét vesszük alapul. De kezdet azért mégis volt, hisz ott volt a nagy csúcseső lehetőség — mi­nél hosszabb táv, annál nagyobb az esély megdönteni a csúcsot, lefaragni belőle 1-2 másodpercet, tizedet vagy századot — s az első név, amely meg­jelenik a világcsúcsstatisztikán, az az ausztráliai Marlene Matthews-szé. De ne vágjunk a dolgok elébe, hisz lesz később már hagyományossá vált csúcs­lista is.... Az első rekorderek nem voltak nagy sztárok. Itkina egy nagyon csúnya teremtés volt, a koreai Shin Danról később kiderült, hogy nem Kim is volt nő ! A sprinter Báty Cqtliert már egy csodás személyiség, s talán ő az egyedüli nő, akinek, két egymást követő olimpián — 1956—1960 — sike­rült 100, 200 majd 400 méteren is a­­ran­y­~rm­et nyernie. A világcsúcstartók közül sikerült olimpiai aranyat nyerni Zehrtnek, Lewinszkának és a 200-as­­nál már említett NDK-s, Marita Koch­­nak. A francia Besson is nyert — 1968-ban — olimpiát de neki rendkí­vüli története is van ! A francia at­létika nagyjai kihagyták a keretből, s helyette Duclost nevezték. Besson saját költségén elutazott Mexikóvá­rosba, ott nevezett, s úgy nyerte meg az olimpiai aranyat hogy a többiek csak integetni tudtak neki. Volt nagy ünneplés odahaza, persze, minden költségét megtérítették... Elsőként az elérhetetlennek tűnő, 50 mp-es hatá­ron belül a lengyel atlétika — s talán — minden idők legjobbja Irena Le­winszka futott be, de azután a csúcs nagyon gyorsan átíródott. Jelen pil­lanatban Marita Koch — időközben visszavonult — 47,60-ján, pihen a szám világcsúcsa már több mint öt éve, s egyhamar nem is fog megdőlni ! A világcsúcs fejlődése : 1957 — Sidney — Marlene Matt­hews (Ausztrália) 57,0 ; 1957 — Sid­ney — Nancy Boyle (Ausztrália) 56,3; 1957 — Moszkva — Polina Lázárijová (SZU) 55,2; 1957 — Mimszk — Maria Itkina (SZU) 54,0; 1957 — Moszkva — Maria Itkina (SZU) 53,6; 1964 — Tokió — Anne Packer (Nagy-Britan­­nia) 52,7; 1964 —­ Phenjan — Shin Kim Kézilabda (folytatás az 1. oldalról) B csoport A kullogó Met­al urgistól­tól is meg­vontak két pontot. C csoport D csoport A REMIN csapatát egy pont levo­nással sújtották. Dan (Koreai NDK) 51,9; 1974 — Varsó — Irena Lewinszka 49 9; 1976 — Drezda (Lengyelország) — Christine Brehmer (NDK) 49,77; 1976 — Mon­treal — Irena Lewinszka (Lengyelor­szág) 49 29; 1978 — Prága — Marita Koch (NDK) 48,89; 1983 — Helszinki — Jarmila Kratocshvirova (Csehszlo­vákia) 47,99 ; 1965 — Camberra — Ma­rita Koch (NDK) 47,60. Az összesen nyilvántartott 31 világ­csúcson 10 nemzet lányai osztoztak, a legtöbb — számszerin­ az NDK-nak (7) és a szovjet lányoknak (6) jutott. E­­gyénileg a legtöbb világcsúcs tulaj­donosa Marita Koch (6), Maria Itkina és Irena Lewinszka (4—4) nevéhez fűződik. Logikusan az következne, hogy egy újabb NDK-csillag vagy egy amerikai lány — ebben a számban soha­sem volt amerikai világcsúcstartó ! — iratkozzon fel a listára. De a volt NDK atlétikájával óriási bajok van­nak (doppi ng s egyebek) míg az ame­rikaiaknál nincs hagyomány. Ki akar egy új világcsúcsot ? Hogy P. Peter IRENA LEWINSZKA A start pillanat« Fóti: Nagy F. Péter 1. Metalul Prop. 13102 1304:21035 2.Baik, Confect,’­a111010324 19832 3.Dorobantul Pl.13 7­3 3378:28130 4.Olimp. Sloboz.13 71 5373:30028 5.Vidt. Turgov. 14 6­0 8342:37726 6.Bukaresti IT 14 518331:32025 7.E'erórom. Pit. 14 329282:31222 8.Metalurg. Tuüc.14 0014188:52412 1.Nagysz. Ced. 12100 2343:23632 2.Vo'nt. Rm. V.12 91 2336:26931 3.Szászs. Text. 12­­­2 4332:29130 4.Szék. Vointa 12 61 5311:30625 5.Fog. Ni­ tram. 12 50 7275:29522 6.Marosv. Electr.12 31 8287:30519 7.Avisiul Tg. Jiu12 01 11209:39113 8.Inter Craiova kizárva 1.Tern. REM 14110 3341:30636 2.Tern. I. Linu­ 14 92 3277:23334 3.Dévai REMIN14100 4303:27333 4.Aradi Trieol. 14 70 7292:301?8 5.Nagyb. Simar. 14 52 7291:30526 6.Kői. U Farm.14 42 8344:36424 7.Tem. Electr. 14 40 10299:31922 8.Tem. Cons­.ir. 14 30 11261:30420 MARITA KOCH A Timesnak adott interjújában Se­bastian Coe, ismert középtávfutó úgy értékelte, hogy Londonnak nagy esélyei vannak megkapni a 2000. évi nyári o­­limpiai játékok szervezési jogát. Mint ismeretes, Coe egy olyan bizottságnak az elnöke, amelynek célja éppen e jog megszerzése lenne. Coe nemcsak nyi­latkozta, de érvelt is állítása megin­­doklására. Szerinte a szigetvilág szak­embereinek óriási tapasztalata van kü­lönböző, nagyméretű sportrendezvé­nyek szervezésében, s Nagy-Britannia sportja rengeteget adott a sportvilág­nak az idők folyamán. Coe arról nem szólt, hogy London mellett Manchester is kérte a szervezési jogot, s 1991-ben az angol olimpiai bizottságnak kell előbb döntenie: London avagy Man­chester ? • Az 1990-es irodalmi négy­­díjat Párizsban Christian Montaignak kapta, akinek kedvenc témaköre nagy sportolók életéből vett es­mények a megírása. Többek között olyan ászok házikrónikása mint­ villemain, Maso, Eddy Merckx, Colas, Guy Drut, Char­les Monzon, Björn Borg. • A Nemzet­közi Teniszszövetség elnöke, Philipe Chatrier úgy nyilatkozott, hogy elkép­zelhető a női Grand Slam megszerve­zése is a jövőben. Mint ismeretes, mostanig csak a férfi teniszezők szá­mára írták ki ezt a versenyt — egyéb­ként teljesen függetlenül az ATP ver­senysorozattól — s egy amerikai üz­letember, pontosabban Mark McCor­mack­ampában született meg a gon­­dulat. Ha úgy lesz, akkor egy újabb nagy teniszturné fonja szin­z­ i — • k­ír 1991-el kezdődően — a női teniszvlág amúgy is agyonzsúfolt programját. De ha a díjak megfelelőek lesznek — s ha üzletember javasol il yesmit, ak­kor biztosan erre is gondolt — bi­zonyosan nem fog t~dmi*n­i a v­is­ ny­­naptár.­­ A 125 köbcentiméteres mo­torkerékpárosok világbajnoka, a 17 esztendős olasz Loris Caviro­si lett. Ez eddig hagyján, hisz nem a mootor­­kerékpározás az egyet’en svortán, a’-ol a csúcsra kis'-o-úak kerülnek. A szép­séghiba csudán csak az, hogy az olas z törvények szerint Cersrassinak márta­nia nem lehetett hai**H evn­ál tehát csak a versenypályáim­ 'vezet­hetett járművet. Most Bolcg-á si­került megszereznie a ligitgsit. é­ azt mondta az újságíróknak, hogy jobban izgult, mint egy versenyen, hisz S""-n lehet tudni, milyenek a viz-aá-’t-tik. Fanékként a vHáohainnksági d’öntő első tíz helyezettje közül — ]egalább­­is az 1990-es rangsorban — engediV Ca­­pirossi kiskorú Arai nem ynyane­.­­e­­lenti, hogy ő a leptavá­ztatatlanabb, sőt. • Olaszországban — s nemesek ott — divat év végén felmérni, hnny ki az ország legjobb sportolója arról érkezett hír, hány nemcsak Most az 1990-es, de minden idők legjobb olasz sportolóját voksolták le a szakembe­rek és a sportszeretők. Íme a rang­sor : 1. Fausto Coppi — kerékpáros (kétszeres francia körversenyeyő­ e­­lem, ötszörös olasz, valamint szám­talan világverseny nyertese p­áobaj­­nok stb.) 2. Eduardo Mararorotti — vivó (hat olimpiai aranyérem), 3. Clau­dio Dibiasi — műugró (három olim­piai arany), 4. Gino Bartali — kerék­pározó, 5. Dino Zoff — labdarúgó, 6. Giuseppe Carmine — Abbaonale pá­ros, többszörös evezős­ olimpiai és vi­lágbajnok stb. v (F. J.) A PRONOSPORT 1990. december 30-i versenyének eredményei: 1. Atalanta ■— Koma 2—2X 2. Cagliari — Genoa 1—01 3. Cesena —Napolj 0—0X 4. Fiorentina— Bologna 1—01 5. Laz:o — Pisa 0—0X 6. Lecce —Bari 1—1X 7. Milan —Juventus 2—01 8. Sampdoria— Inter 3—11 9. Torino —Panna 0—0X 10. Ancona — Avellino 0—12 11. Bar’etta -- Messina 4—01 12. Lucchese ■— Aseoli 0—0X 13. Ud’nese — Verona 2-01 Nyereményalap : 9 256 492 lej.

Next