Uj Szó, 1947. március (3. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-08 / 56. szám

2 Március 8-án a szovjet nőkről írunk, szovjet asszonyok és lányok előtt tisztel­günk­ Az ünnepeltek: szovjet asszonyok és lányok, kik bebizonyították, hogy a nő teljes és tökéletes egyenjogúsí­tása mily hatalmas lendületet képes adni egy ország gazdasági és kul­turális fejlődésének­... Asszonyok és lányok, kik ön­­feláldozóan, szorgalmasan, lelkesen és leleményesen dolgoztak az ötéves tervek teljesítéséért és túlteljesíté­séért. Nők, akik az aljas fasiszta társza­­dás idején apjukat, férjüket, fiukat zokszó nélkül felváltották a termelés­ben. Asszonyok és lányok, kik fegyvert ragadtak a békés fejlődés, a szabad munka, a leghaladóbb eszmék,­­ a szovjet életforma védelmében és a harctereken meg a hátországban fé­nyes győzelmet arattak az ember­evő fasiszta »új rend« sötét erői fe­lett. Csak néhányról írunk, de az itt közöltek millió és millió szovjet as­­­szony és leány arcát, lelkét, életét tükrözik. A szovjet harc és építés hősei ők. Asszonyok és lányok, szovjet nők, kik ott vannak a munkapad meg az íróasztal mellett, a kolhozföldek búzatengerében, a sebészi műtő lám­pái alatt, a repülőgép kormányánál, a tanári dobogón és mindenütt, ahol harcolni kell, ahol dolgozni lehet a szovjet­ föld szabad népének jólé­téért. A kolhozföldek rohammunkásnői Kionia Zarzánia nevét jól ismeri mindenki a Szovjetunióban. Szegényparaszt leánya. Apja — egész életében — gazdag cári földbir­tokosok csel ódje volt­ Zarzánia a Szovjetunió legjobb teaszedőnője. Munkáját nagyra be­csüli a szovjet nép: önfeláldozó, ered­ményes munkásságáért megkapta a legnagyobb szovjet kitüntetést, a Le­­nin-rendet. Az új módszerű teagyűj­­tésiben elért eredményeiért elnyerte a Satálin-díjat Ma negyvenhárom éves. És Kionia Zarzánia, az egykori tanulatlan, grúz nemzetiségű paraszt­ány, a­­ szovjet ország legnagyobb államférfiaival együtt ül a Szovjetunió Legfelsőb­b Tanácsában. Egész életében a szovjet nép gazda­sági felvirágzásáért dolgozott. Most még fokozottabban azt teszi. * Az adzsar nemzetiségű Fatusa Dumbadze is írástudatlan paraszt­leány volt. A szovjet rendszer­­ alatt hihetetlenül sokat fejlődött. Első lett a kolhozföldek munkásai között, ma pedig első helyen áll polgártársai között. Fatusa Dumbadze az Adzsar Autonóm Szovjetköztársaság népjó­léti minisztere. * Olga Csigitasvili ma negyvenki­lenc éves. Kolhozparasztnő. Először egyszerű mezőgazdasági munkás volt. Szorgalma, leleményessége és tudása következtében kolhozelnök lett be­lőle. Eredményes elnöki­ munkája az egész körzetben ismertté tette nevét. A mukazáni falvak lakossága a fa­lusi szovjet elnökévé­­ választotta. Ma a Grúz Szocialista Szovjetköz­társaság Legfelsőbb Tanácsának képviselője. Dárja Garmas fiatal kubáni kórházi munkásnő. Traktorvezetői tanfolyam * Uj Szó MÁRCIUS 8 A PERGŐ ORSÓK HŐSNŐJE A Talka-folyó csendesen hömpö­lyög az ivanovói partok között. Nem világcsodája, nem természeti külön­legesség, de arra éppen alkalmas, hogy vízzel és vizierővel elássa Iva­novo városát. A csendesen hömpöly­gő hullámok egykor a takácsok rok­káit és szövőszékeit látták el mozgató erővel. Ezekből a szövőszékekből szü­letett és nőtt hatalmassá az ivanovói textilgyár. Jevdokija Lebegyeva, a tapaszta­latlan, tanulatlan, falusi kislány so­káig állt a kapu előtt és nézte a gé­pek erejétől szinte remegni látszó ha­talmas épületeket. 1930-a­t írtak ak­kor •.", Lebegyeva jóbarátokat talált a gyárában. Segítettek neki tanulni, fi­gyelemmel kísérték fejlődését és úgy örültek eredményeinek, mintha ők értek volna el valamit. Sokáig nem került az orsózó gépek mellé, pedig minden vágya az volt, hogy ő irányíthassa a szélsebesen pergő orsókat. Ifjúmunkás­társai se­gítették őt e törekvésében. Igyekvé­­sét siker koronázta: gépet kapott. Dolgozni kezdett. Egyik eredmény követte a másikait. Lebegyev a négy fonógépről áttért hat gép kiszolgálá­sára, majd hatról nyolcra. Végül már tíz gépen dolgozott Az elsők kö­zött, volt, kik megjavították a régi teljesítményeket és a textiliparban a Sztahanov-munka termelékenységé­nek soha nem látott példáit mutat­ták. A Sztahanov-mozgalom első évei­ben azt a megbízást kapta, hogy ta­nítsa meg tapasztalataira az új mun­kásokat, is. A textilgyár együttese mesterkép­­ző iskolába küldte Lebegyevát. Alig végezte el a kétéves tanfolyamot — kitört a háború. A férfiak a frontra mentek, hogy megvédjék a hazát. Feleségek, nő­vérek, anyák léptek a helyükbe. Jev­dokija Lebegyeva, átvette Demidov mester munkakörét.­­ — Nehéz dolgod lesz, a felszerelés rossz, a munkafegyelem gyenge. Bí­rod-e majd? Gondold meg a dolgot! — mondották a barátnői. — Nincs idő gondolkozni, háború van. Hogy bírom-e? Bírnom kell! Nehéz volt megszilárdítani a mun­kafegyelmet, de sikerült, mert baráti együttesbe kovácsolta össze a mun­­kásnőket. Lebegyeva munkacsoportja mindig első lett a háború alatti szo­cialista versenyeken. Bármilyen ne­hézségekkel is járt, minden hónap­ban végrehajtották a tervet. Véget ért a háború. Lebegyeva az elsők között bontotta ki a szocialista verseny zászlaját, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a textilip­ar új ötéves tervét. Az 1946. évi választások előtt Lebe­gyeva egybehívta ifjúmunkás bri­gádját és megkérdezte társnőitől: — Mit tegyünk a választások nap­jának tiszteltére? Milyen ajándékot adjunk az országnak? Beszéljük meg... Ezer orsóról most óránként 490 km fonalat adunk. Mondják, hogy ez nem rossz eredmény. Lehet­séges, hogy így van. De vajjon nem tudnánk-e jobban dolgozni? Gye­rünk, lányok, küzdjünk a 600 km el­éréséért. Elkezdődött a választások tisztele­tére rendezett szocialista, verseny és Lebegyeva munkatársnőivel együtt megtartotta adott szavát. Az új ötéves terv első évében Jev­dokija együttese többször is felül­vizsgálta és mennyiségileg felemelte a magára vállalt feladatok mértékét. Minden kötelezettségüket teljesí­et­­ték. Jevdokija megtartja a szavát- Együttesét is eben a szellemben ne­veli. A gyárban mindenki tudja: ha Lebegyeva mond valamit , az úgy is lesz. Ilyen a szovjet rendszer, a Lenin— Sztálin pártja által nevelt ember munkájának a stílusa. Lebegyevát mindenki szereti, mert ő is szereti a munkát és fáradhatat­lan a nehézségek leküzdésében, a cél elérésében. Nem szereti a megtorpa­nást és népének hűséges honleánya­ként tömegeket ragad magával az új ötéves terv végrehajtásáért vívott szocialista versenyekben. Aki így dolgozik a szovjet emberek millióinak jólétéért, abban a szovjet emberek megbíznak. Jevdokija Lebegyeva így lett az ivanovói textilmunkások képviselője az Orosz Szocialista Szovjetköztársa­ság Legfelsőbb Tanácsában. A. KOZLOV A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén. Balról jobbra: Jekaterina Velicsko géplakatos, valamint Sepokova Kerimbjubu és Mankulova Dzsanilcsa kirgiz kolhozparasztnők mot végzett. Eleinte csak átlagos eredményeket ért el. Mikor kitört a háború, Dárja elhatározta, hogy meg­sokszorozza teljesítményét. Fáradozásait siker koronázta: az első háborús tavaszon 1296 hektárnyi földet szántott fel s ezzel 267 száza­lékos eredményt ért el. A traktor ügyes kezelésével — ily hatalmas munka mellett is, — megtakarított 2110 kg benzint. Eredményeit­­ állandóan növelte. 1944—45 tavaszán minden nap nyolc­ hektárral többet szántott az előírtnál és 1945 május elsejéig teljesítette az egész é­vi tervek 1947 március 8, szombatí Aki milliók életéért harcol Nina Klujeva nevét nemcsak a­ Szovjetunióban ismerik, hanem messze a határokon túl is. Férjével, Roszkin professzorral együtt végzett; tudományos munkássága igen nagy­ jelentőségű. Kísérleteit lelkesedve fi­­gyeli az egész világ. Klujeva munkássága a legször­­nyűbb betegség, a rák ellen irányul, melynek tökéletes­ gyógymódja még ismeretlen. A sebész kése, a rádium és a röntgen sugarai sok betegen se­gítenek, sok embert mentenek meg a­ haláltól, a korszerű orvostudomány azonban nem elégedhet meg ezek­ke­l a módszerekkel.­­ A probléma megoldásán kutatók és tudós orvosok ezrei dolgoznak. Évti­zedek óta folyik a harc e betegség ellen, melynek okairól még ma is sok vita folyik. Ez a harc nagyon nehéz. Nina Klu­­jeva azonban sohasem torpan meg a nehézségek előtt. Széktében ismerik egyik erre vonatkozó ifjúkori élmé­nyét. A polgárháború idején történt, nem sokkal azután, hogy­ kiverték az intervenciósokat és fehérgárdistákat abból a városból, ahol­ ő tanult. A haza felhívására sok százezer egyete­mi hallgató felhagyott tanulmányai­­val, hogy kórházba menjen dolgozni, küzdeni a tífusz ellen. Nina Klujeva, is köztük volt. A tudós kutató orvosnő itt­ nyerte mai munkájának alapkiképzését. A fiatal medika itt látta először, hogy nemcsak gyógyítani, hanem meg­előzni is kell a betegségeket. Klujeva a mikrobiológiát választot­ta szakmájául- Mindent megtanul, amit a hazai és külföldi mikrobioló­gia eredményei nyújthattak. Igen sok gyógyszert készített a legsúlyosabb ragályok — a kolera, hastífusz, difteritisz és más betegsé­gek ellen. A Nagy Honvédő Háború kezdete­­kor Klujeva azonnal felfogta a mikrobiológia és epidemiológia előtt álló feladatokat. Biztosítani kellett a front és a hátország egészségügyi ellátását, el kellett hárítani a járvá­nyokat Köztudomású, hogy a szovjet or­­vostudom­ány megbirkózott e súlyos feladatokkal: a szovjet ország a Szovjet Hadsereg, még a legnehe­zebb háborús időkben sem ismerte a járványt. Eben az eredményben ré­sze van Klujevának is. Az arcvonal és a hátország egészségügyi intéz­ményeiben az ő különleges »hatos« oltását alkalmazták, mely egyszerre hatféle megbetegedés ellen véd. A gyógyító készítmények gyártásában való jártasság most segíti őt a rák elleni gyógyszerek kutatásában. Klujeva a szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. Mintegy nyolcvan tudományos munkát írt. Az orvosegyetem előadójaként is műkö­dik. E mellett­­ tevékeny részt vesz a­ társadalmi, egészségügyi mozgalmak­ban is. Nagy munkát végez az orvosi segélyhálózat kiszélesítésében és ja­vításában. Nemrég részt vett a rákbetegség el­leni konföderáció lemingrádi ülés­­sorozatán­ Általános érdeklődést kel­­tett annak az új szovjet gyártmányú, biológiai hatású gyógyszernek az is­mertetése, melyet az ő kísérletei alap­ján készítettek. Szenzáció erejével hatottak azok az eredmények, melyek egy gyógyszer hatásaként a kísérleti állatokon és a klinikai betegeken mu­­tatkoztak.­­ Nina Klujeva a szovjet állam se­gítségével tovább folytatja kutató­munkáját. Klujeva a legutóbbi vá­­lasztásokon az Oroszországi Szocia­­lista Szovjetköztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselője lett. E. FINN. 1

Next