Uj Szó, 1947. március (3. évfolyam, 50-73. szám)

1947-03-18 / 63. szám

, ■. . j. ... Uj Szé 194? március 18, ledé A MAGYAR NÉP MÁRCIUS 15 I ÜNNEPE­ iAz idei március lä-iki szabadság­­ünnepet méltó módon ülte meg az lesz magyar nép. Az első napsüté­ses, tavaszi napon hatalmas tömegek észvételével folytak le az ünnepsé­gek szerte az országban. Budapesten a magyar ifjúság a N­emzeti Múzeum előtt gyülekezett,­­de vonult fel az iskolák­ fiatalsága, a MaDISz, a Független Ifjúság, a SzIT, SzIM, a NiSz, a­ Cserkészfiúk Szövetsége, az Úttörő Mozgalom és a többi társadalmi egyesületek ifjú­sága. Adót János, a Független Ifjú­ság elnöke megnyitója után Tildy köztársasági elnöknek az ifjúsághoz intézett üzenetét olvasták fel, amely felszólítja, a magyar fiatalságot, lel­­kesültségének tettekre, időtálló cse­lekedetekre v­aló felváltására, és 1848 centenn­áriumának­ méltó megünneplé­­sére. Non György, a Magyar _ Ifjúság Országos Tanácsának főtitkára mon­dott ünnepi beszédet. Elítélte­ a sza­­badságeltipró összeesküvést és kife­jezte a magyar ifjúság rokonszenvét a spanyol, görög és gyarmati népek szabadságharcos fiai iránt. Bölcsföldi Andor SzIM-főtitkár be­széde után az ifjúság a Petőfi- és Kossuth-szobrokhoz vonult, amelyeket megkoszorúzott. A Petőfi szobornál S. Hegedűs László a Népi Ifjúsági Szövetség elnöke mondott beszédet. A Baloldali Blokkban tömörült pártok a Kossuth Lajos téren rendezett nagy­gyűlésen ünnepelték március 15-ét. A százezres tömeg előtt tartott gyűlésen megjelent Zamercev tábornok, Buda­pest szovjet városparancsnoka is. A magyar Himnusz, a­ »Nemzeti Dák és a Marseillaise után Piros László nyitotta meg a gyűlést, majd Hajd László belügyminiszter mondott ün­nepi beszédet. A 99 esztendő előtti március 15-ike történetét, kiváltó okai, elbukásának körülményeit és az eszméinek megva­lósításáért vívott százesztendős küz­delmet ismertette, majd következő­ket mondotta: — Felszabadulásunkig úgyszólván semmi nem valósult meg­ 1848 nagy eszméiből, de ma megvan erre min­den előfeltétel és kedvező körülmény, 1848-ban a magyar nép Európa állig felfegyverzett zsarnokaival állott szemben. Ma Európa népei szabadok, Európa zsandára, a népek gyilkosa, a hitleri fasizmus megsemmisült. Az 1848-as cári Oroszország he­lyett­­— hála az orosz munkásság forradalmának — a Szovjetunió áll őrt hatalmas Vörös Hadsere­gével Európa békéje és szabad­sága felett. A magyar demokrácia megdöntésére irányuló összeesküvésről szólva ki­jelentette:­­»ahogy volt erőnk ■ felfe­dezni a mostani összeesküvést, a ma­gyar dolgozó népnek lesz ereje meg­semmisíteni, minden ilyen törekvést.« Hangsúlyozta a nemzet dolgozó erői egymás­ratal­álás­ána­k szüks­égességét és leszögezte a Baloldali Blokk Pro­gramm­j­át: a­ rend, a nyugalom, a­ bé­kés élet biztosítását, Magyarország tervszerű, gazdasági újjáépítését. Fel­hívta a Kisgazdapártot, hogy a Bal­oldali Blokk pártjaival vállvetve se­gítsen ebben a munkában. A Szociáldemokrata Párt nevében Marosán György mondott beszédet és hangsúlyozta: nem volt még­ rá eset a magyar nemzet­­ történelmé­ben, hogy a magyar dolgozó nép ilyen tartósan kezében tartsa a sza­badság jogát és az ország sorsát. Erdei Ferenc, a Parasztpárt szónoka Isy­ét tett a parasztság és munkás­ság szövetsége — mint a demokrá­cia legfontosabb­­ biztosítéka —­ mel­lett. Az ünnepség Jászai Károly szakszervezeti vezető szavaival és az Internatioffiálé eléneklésével ért végett.­­ ■ * A Baloldali Blokk tíz vidéki nagy­városiban tartott még ünnepi nagy­gyűlést, amelyen a pártok vezető férfiak mondtak­­ ünnepi szónokla­tokat. Különösen népes volt a deb­­receni ünnepély, amelyen Farkas Mihály, Mih­ók Sándor és Balogh István főispán beszélt, a szegedi, ahol Révai József és Bán Antal, valamint Kondor Imre voltak az­­ ünnepi szónokok és a győri, ahol Ries István, Gerő Ernő és 8. Szabó Ferenc­­ mondottak beszédet. A márciusi ünnepségek egyik ki­emelkedő eseménye volt a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége és a Partizá­nbarátok Szövetsége Sza­badság-kiállításának megnyitása. A­ magyar politikai és társadalmi élet kiválóságainak jelenlétében tartott megnyitóünnepélyen Sólyom László, vezérőrnagy mondott ünnepi szónok­­­latot, majd Tildy Zoltán köztársa­sági elnök tartott beszédet. A sza­badság eszméjéről és a fasizmus sza­badságvágyat kiirtani akaró törek­véseiről beszélt, majd azokról a fér­fiakról, akik életüket tették kockára az elnyomók elleni küzdelemben. Be­széde végén kiosztotta a Szabadság­­rendet a most kitüntetett magyar partizánoknak, illetve az elhúnyt par­tizánhősök hozzátartozóinak. A köztársasági elnök részt vett a Magyar Pedagógusok Szabad Szak­szervezetének a Zeneakadémián tar­tott márciusi ünnepélyén is. Az ünnepségek sorában külsőn meg kell említeni a Nemzeti Színház »Igazi március« címen rendezett díszelő­adását, ahol a magyar közönség végre megelevenedve láthatta 1848 március idusának meghamisítatlan történetét. A Városi Színházban a Szakszer­vezeti Tanács és a Munkás Kultura­szövetség rendezett ünnepélye zajlott lfe, hatalmas közönségsikerrel és igen színvonalas műsorral. A Magyar Cserkésfiúk Országos Szövetsége operaházi díszelőadásán — a köztár­sasági elnök, a kormány és a diplo­máciai testület jelenlétében — Ko­dály »Székelyfonó«-ja és két balett előadása szerepelt. vasárnap rendezte ünnepi nagy­gyűlését a Petőfi-Társaság is. Márciusi ünnepélyt tartott a Mű­egyetemi Technikus Kör is, amelyet — a koalíciós pártok műegyetemi ifjúsági csoportjainak közös nyilat­kozata szerint —, a Sulyok­ párt mű­egyetemi vezetői által megszervezett és félrevezetett jobboldali " ifjúsági >■ csoportok megzavartak. Tildy köztársasági elnök a­ partizá­nok kitüntetési ünnepélyén Zamercev tábornok, szovjet városparancsnok a Baloldali Blokk nagygyűlésén Az ifjúság márciusi ünnep­sége a­ Múzeum-kertben trajk László nagy beszéde a Balodali Blokk ünnepségén Sólyom vezérőrnagy, beszél a Szabadság-kiállítás megnyitásált ■ [UNK] ittafliMMiu Mits­tii iá

Next