Uj Szó, 1947. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1947-07-11 / 155. szám
Ma: Kiknek hoztak üzenetet a hazatért hadifoglyok Hl. Molyom 155. (674.) u. 1.47 JULIUS II. PÉNTEK A Görögországnak nyújtott amerikai segítség igazi céljai A szovjet hadsereg lapja Magyarország lakossága számára lé tra 20 mi ér Magyarország nem vesz részt a párizsi •Meztelen A párizsi értekezletre való meghívással kapcsolatban a csütörtöki minisztertanács előtt értekezletre ültek össze a pártok kiküldöttei, amelyen Dinnyés Lajos elnöklésével a Kommunista Párt részéről Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Rajk László, a Szociáldemokrata Párt részéről Kéthly Anna, Marosán György és Buchinger Manó, a Kisgazdapárt részéről Dinnyés Lajos, Oltványi Imre és Bognár József, a Parasztpárt részéről Veres Péter, Erdei Ferenc és Farkas Ferenc vettek részt. Jelen volt Mihályfi Ernő, a külügyminisztérium vezetésével megbízott tájékoztatási miniszter is.A tanácskozás után a kormány tagjai minisztertanácsra ültek össze. A minisztertanács napirendjén első helyen szerepelt a párizsi meghívás kérdése. Erről a következő hivatalos jelentést adták ki: Az angol és francia kormány meghívást intézett a magyar kormányhoz,hogy vegyen részt a Párizsban július 12 ére összehívott konferencián, amelyen az úgynevezett Marshal Mérvről fognak tárgyalni. A meghívással ma délelőtt 10 órakor pártközi konfrencia foglalkozott és a koalícióban résztvevő pártok egyhangúan úgy határozak, hogy Magyarország ne vegyen részt a párizsi értekezleten. Az ezután összeült minisztertanács úgy döntött, hogy a magyar kormánynak legnagyobb sajnálatára nem áll módjában elfogadni a meghívást a párizsi értekezletre, mert az előzetesen lefolyt francia-angolszovjet értekezlet bebizonyította, hogy a párizsi konferencia tárgyában a nagyhatalmak sem tudtak megegyezésre jutni. Magyarország pedig nem vehet részt olyan tárgyaláson, amelynek kérdésében a nagyhatalmak nem egységesek és azon nem vesznek részt valamennyien. NEMZETKÖ ZI ESE MÉNYEK Vonjanak vissza Görögországból minden külföldi haderőt, Javasolta Gromiko a Biztonsági Tanácsban A csehszlovák kormányküldöttség megérkezett Moszkvába A párizsi értekezletet a „nyugati tömb“ megszervezésére akarják felhasználni Párizsból jelenti a TASS. A július 12-én kezdődő párizsi tanácskozás előkészületei arról tanúskodnak, hogy van egy pontosan megállapított angol-francia tervezet, amelyet Washington utasítására hajtanak végre. Ez a terv abban áll, hogy a párizsi tanácskozást a hírhedt nyugati tömb megszervezésére használják fel, két egymással szemben álló államcsoportra szakítsák szét Európát és az egyik államcsoportot bizonyos amerikai körök politikája megvalósításának eszközévé tegyék. Ezek a körök bizonyos hitelekre vonatkozó általános ígéretekkel a saját ellenőrzésük alá akarják vonni az európai országokat. Bevinnek azok a közismert nyilatkozatai, — amelyek szerint állítólag senki sem tett többet nála az európai országok közötti baráti viszony megőrzése érdekében — olyan célokat szolgálnak, melyeknek semmi közük sincs ezekhez a nyilatkozatokhoz. A valóság aál, hogy éppen Bevin —akit a Szovjetunióval szemben valósággal burcholi ellenszenv tölt el, — igyekszik leginkább a Szovjetunió elszigetelését eredményező helyzetet teremteni. Ezért utazott Párizsba, június 17-én. Utazását arra használta fel, hogy Bidault-t belevonja a nyugati blokk eszméjének megvalósításába. A párizsi háromhatalmi külügyminiszteri értekezletre csak azért volt szüksége, hogy lehetetlenné tegye a Szovjetunióval való megegyezést. Amikor a tanácskozás után visszatért Londonba, a hiszékeny hallgatóság előtt olyan nyilatkozatot tett, mely szerint állítólag nála senki nem törekszik jobban az európai egység megőrzésére. A »Franc Tireur« című francia lap azonban azt írta ezzel a nyilatkozattal kapcsolatban, hogy ezt a beszédet tartalmánál és szovjetellenes jellegénél fogva legfeljebb Churchill felszólalásaival lehet összehasonlítani. Minderre azért volt szüksége Bevinnek és Bidault-nak, hogy a július 12-én megkezdődő tanácskozás mindjárt az elején határozottan szovjetellenes jelleget öltsön. Most már világos, hogy számos európai ország nem hajlandó résztvenni a nyugati blokk megteremtésére irányuló angol-francia tervezet megvitatásában. De az is világos, hogy e tömb szervezői mindent elkövetnek Nyugat-Németország bevonása érdekében. Anglia és Franciaország müncheni politikusai a második világháború előtt már megpróbálták egyszer, hogy Németországot a saját céljaikra használják fel. Számításaik csúfos kudarcot vallottak. Most megkísérlik a müncheni politika felújítását. De ezek a politikusok ma már nem számíthatnak egész Németországra. Ezért legalább Nyugat-Németországot akarják belevonni a nyugati blokkba, hogy az európai államok közötti nézeteltérések kiélezésének eszközéül használják fel. A napokban két amerikai miniszter is Németországba utazott. Ezek a miniszterek — Harriman és Anderson — a hitlerista Németország volt politikusaival folytatnak tárgyalásokat, azt ígérik nekik, hogy felülvizsgálják a német ipar színvonala emelésének kérdését stb. Németország demokratikus köreiben a legélesebben ellenzik ezeket a terveket, amelyek arra irányulnak, hogy Nyugat-Németországot egy államcsoport önző érdekeinek érvényesítésére használják fel, akár magának Németországnak, mint egységes demokratikus államnak a rovására is. Arról már beszélni is felesleges, hogy Nyugat-Németországnak a szervezés alatt álló nyugati tömbbe való bevonása a legélesebben ellenkezik azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Álamok és Franciaország magára vállalt a szövetségesekkel szemben. Nem kétséges, hogy a július 12-iki tanácskozást a nyugati tömb megszervezésének befejezésére akarják felhasználni. (Folytatás a 2. oldal