Uj Szó, 1948. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1948-01-01 / 1. szám
m 1947 január 1, csütörtök Uj S*á A MAGYAR NEMZETGAZDASÁG EGY ESZTENDEJE Az 1947-es esztendő, melyjelentős év© marad a magyar demokrácia gazdasági életének, fejlődés szempontjából két fő részre osztható fel: a magyar háromévesérv megkezdése előtti két hónapra és az azóta eltelt időszakra. 1947 augusztus 1, a magyar hároméves terv megkezdésének napja, a magyar tervgazdálkodás megindulása örökértékű dátum marad a magyar nép történetében. Az 1916 augusztus 1-én megkezdett magyar stabilizáció nyomán megindult fejlődés folytatódott 1947 első hat hónapjában is. fiam háztartás és bankjegyforgalom A stabilizáció további megszilárdításának, a magyar hároméves terv végrehajtásának egyik legfontosabb előfeltétele az államháztartás egyensúlyának biztosítása. Az 1946—47. évi magyar költségvetés kereken 3600, a deficites állami üzemeknek folyósított és vissza nem folyó hitelekkel együtt közel 4000 millió forint kiadást és közel 3 milliárd forint bevételt irányzott elő. Az állami bevételek alakulása kedvező képet mutat, de a kiadások közel egyenlő arányban emelkedtek a bevételekkel. A mutatkozó deficit kétségtelenül a stabilizáció első hónapjait vezethető vissza, annál is inkább, mert az 1947-es év utolsó hónapjainak mérlege aktív volt és a bevételek szeptember, október- november hónapokban 20—30 millióval meghaladták a kiadásokat. A hároméves terv első hónapjainak pénzügyi eredményei lehetővé tették a beruházási program megvalósítását. Az új magyar költségvetés 5 milliárdos kiadási és néányszáz millióval nagyobb bevételi előirányzata, az eddigi eredmények figyelembevételével reálisnak mondható. Az előirányzat teljesítése és ezzel az államházzartás egyensúlyának biztosítása céljából természetesen szükséges a bevételek további növelése és a kiadások egyes tételeinek (elsősorban az életszínvonal biztosítására irányuló rendkívüli kiadásoknak) kettős árrendszer, újabb, a tehetős rétegeket sújtó adók útján való fedezése. A magyar bankjegyforgalom 1947 januárjában elérte az előirányzatnál valamivel magasabb 1 milliárdos szintet, 1947 szeptemberére jóval lassúbb ütemben 1,8 milliárdra emelkedett. November végére a bankjegyforgalom összege 1829 millió forintra rúgott. A termelés ugyanezen időalatti emelkedése 30—40 százalékos volt. Ezek a számok teljesen világossá teszika magyar gazdasági élet .A legfontosabb iparágak termelését nézve megállapíthatjuk, hogy a magyar nehézipar államosítása naagy vonalakban beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A NIK, amely a napokban ünnepelte megalakulásának első évfordulóját, termelését az államosítás óta mintegy 60 százalékkal emelte. A végrehajtandó feladatoknak ugyan még csak kis részét oldotta meg, de a termelés emelkedése a jövőre nézve komly lehetőségeket mutat. A NIK elsőrendű feladata az elkövetkező hónapokban a deficites termelés megszüntetése és ezzel a magyar államháztartás terheinek jelentős csökkentése, ami természetszerűleg kihatással lesz az egész magyar nemzetgazdaság fejlődésére is. Komolyabb nehézségeket okoz a gyensolajrendelés csökkenése. A náci nehézségeinek okait, megvilágítják az áremelkedések okainak nagy részét is.Kétségtelen, hogy a bankjegyforgalom aránytalan emelkedését befolyásolták az árszínvonal emelkedése, a hároméves terv első három hónapjának beruházásai, valamint az a körülmény, hogy a mezőgazdasági termelési év befejeztével a magyar bankjegy forgalom mindenkor jelentős emelkedést mutatott. A magyar gazdasági életben mindezek dacéra jelentő© pénzszűke mutatkozik, aminek kétségtelen oka a háborún ben tőkeszegénység. A tőke egy része még ilyen helyzetben is spekulációs célokat szolgál.. A bankok államosításával bekövetkező új helyzet, a hitelellenőrzés megszigorítása kétségtelenül jelentős javulást mutat majd ezen a téren is. A magyar hitelpolitika nehézségeit növeli a betétállomány vontatott növekedése. 1947 novemberére az össz- betétállomány, a januárival szemben kétszeresére nőtt ugyan, de a háború előtti 550 százalékkal szemben így is csak 45 százalékát teszi ki a bankjegyforgalomnak. A magyar pénzügyi politika fokozottabb beállítása a hároméves terv célkitűzéseinek megvalósításába, a magyar hitelélet összhangba hozatala a terv alapvető szükségleteivel, a magyar pénzügyi életet az újjáépítés jóval hatékonyabb eszközévé teheti, mint eddig. a magyar ipari termelés alakulása Az ipari termelés alapja a széntermelés alakulása. Ezen a téren szinte töretlen emelkedés mutatkozik és bár a széntermelés növekedés© némileg alatta marad az ipari termelés színvonalemelkedésének, a magyar gazdasági élet energiellátásában nagyobb nehézségek nem mutatkoztak. A nagyobb ipartelepek, a MÁV ellátása ez ideig zavartalan,épúgy, mint az erőműtelepek ellátása, de nagyobb készletek gyűjtésére nem kerülhetett sor. Az elkövetkező hónapokban ezért szükséges a széntermelés további fokozása, nem kevsbbé pedig további takarékossági intézkedések bevezetése és azok könyörtelen végrehajtása.gy az ipari termelés, mint a széntermelés alakulásában az elkövetkező hónapokban már érezhető lesz a végrehajtott és folyamatban lévő beruházások hatása, ami kétségtelenül a termelés további emelkedését teszi lehetővé. • A termelés, a rendelkezésre álló utolsó adatok szerint, növekedése a stabilizáció óta, számokban a következő képet, mutatja: rablógazdálkodás következményeként a termelés színvonalának fenntartása nehézségekbe ütközik. A gáznyomás csökkenése azzal a veszéllyel fenyeget, hogy jelentős mennyiségű olaj kiaknázása lehetetlenné válik. A hároméves tervben előirányzott termelési színvonal elérése azonban rendkívüli fontosságú nemcsak a belső piac ellátása, de a magyar külkereskedelem szempontjából is. Itt elsőrendű feladat további kutak feltárása, új beruházások nyomán az első tervévre előirányzott mennyiség kiaknázása A könnyűipar termelése változatlanul emelkedő irányzatot mutat. Az építőipar túlhaladta az előirányzatot, itt — az építkezések távolról sem megfelelő száma következtében — az anyagok elhelyezésében mutatkoznak nehézségek A textilipar termelésének növekedése a javuló nyersanyagellátás — elsősorban a szovjet gyapotszálltamányok — révén vált lehetővé. Az épülőben lévő állami fonoda itt további fejlődés lehetőségeit teremti meg. A papíriparban, nyersanyagnehézségek következtében, a termelésben némi visszaesés várható. Az ország külkereskedelmi mérlegének aktívvá tétele végett jelentős korlátozások életiá,léptetése szükséges és az errevonatkozó intézkedések előkészületben vannak. A magyar ipari termelés emelkedése általában általános jelenség. Az emelkedés mérve a stabilizáció óta mintegy 60 százalék, 1947 januárja óta pedig kb. 30—40 százalék. Ezzel a magyar ipari termelés a hároméves terv kezdetén elérte az 1938 as színvonal 80—85 százalékát. Ugyanezen idő alatt (1946 augusztus—1947 október), a »Gazdaságstatisztikai Tájékoztató« adatai szerint, a munkáslétszám 15 százalékos emelkedésével szemben a termelés növekedése 57 százalék volt. Az egy munkásra eső termelési érték növekedése tehát 37 százalék. Külkereskedelem A magyar külkereskedelem fejlődése kétségtelenül jelentős tényezője volt a magyar ipari termelés növekedésének. A magyar behozatal ez év októberében elérte az 1938-as színvonal 88 százalékát és közel nyolcszorosa volt az egy év előttinek. A kivitel fejlődése jóval lassúbb üt.Az egyes kalászosokban mutatkozott terméscsökkenéssel szemben emelkedett a rozs, jelentős mértékben a rizs (1946-ban 25 000, 1947-ben 1842122 f) és a kapásnövények terméseredménye. Az idei magyar mezőgazdasági termelés átlagosan az 1938 as szint 70 százaléka az állat, de legfőképpen a sertésállomány egy esztendő alatt, a súlyos takarmányhiány ellenére, jelentős mértékben szaporodott. A mezőgazdasági géppark állománya elérte a békebelit. Az idei ősz rendkívül kedvezőtlen időjárása következtében az őszi munkálatok elvégzése hosszú ideig lehetetlen volt. A javuló időjárás azonban mégis lehetővé tette, hogy december 20-ig 2.150.000 holdat búzával temessenek, ami nagyjából a multévi teljesítménynek felel meg. A rozsvetés 868.000 hold, 2,3 százalékkal meghaladja az 1946-os eredményt. Az öszszes bevetett terület december 20-ig 3.130.000 hold- nagyjából egyezik a tavalyi eredménnyel. A szántási eredmények még jobbak, mint a vetésiek- ősziek alá 3.325 000, tavasziak alá 3.218.000 holdat szántottak fel. A felszántott terület összesen 6.543.000 hold (1946-ban 6.328.000 hold), több mint 3 százalékkal jobb, mint 1946-ban: a tavasziak alá felszántott terület közel 20 százalékkal haladja meg a tavalyi eredményt. Közellátás A magyar közellátásban a rossz termés okozta nehézségek elsősorban az élelmiszerellátás terén mutatkoztak. Fokozta a nehézségeket, hogy június, július hónapokban a várhatónál lényegesen kedvezőbb termésbecslések láttak napvilágot, majd az ellenkező végletbe esve, egyes »hozzáértők», a legsúlyosabb katasztrófa bekövetkeztét látták előre. A magyar parasztságnak a kötöttségek alóli felszabadítása nem következhetett ugyan be, de a rendelkezésre álló készletek helyes elosztásával biztosítható a magyar dolgozók kenyérellátása is azaratásig. Mindenesetre a december közepén a jelentések összegezésével megállapítható volt, hogy búza és rozs mellett. 600 vagon árpa, 11.000 vagon kukorica, valamint 1000 vagon köles és rizs felhasználása mellett te kenyérmű, 24 százaléka az 1938-asnak és csak 45 százaléka az októberi behozatalnak. A magyar külkereskedelmi forgalom emelkedésében kiemelkedő szerep jutott a Szovjetuniónak, mely elsőnek sietett szállítmányaival a magyar ipar és mezőgazdaság segítségére és elsőnek kötött kereskedelmi megállapodásokat az új Magyarországgal. A szovjet-magyar és a jugoszláv-magyar kereskedelmi megállapodások révén, a magyar külkereskedelemi terv végrehajtásával lehetőség nyílik aktív magyar külkereskedelmi mérleg elérésére és ezze a magyar devizakészletek kímélésére. A kiviteli nehézségek elsősorban a rendkívüli aszállyal magyarázhatók. A rossz termés következtében az előirányzott mezőgazdasági kiviteli termékek jelentős részét a belföldi szükséglet kielégítésére kellett fordítani. Nehézséget okoz a, a magyar mezőgazdaság és a magyar ipar magas árszínvonala is. Mezőgazdaság A tavalyinál kétségtelenül jobb, de messze az átlagos alatt maradó idei termés 1—1,2 milliárd forint kiesést jelentett a magyar mezőgazdaságnak, megnehezítette a magyar közelmás helyzetét és komoly kiesést jelent az állami bevételekben, valamint jelentős mértékben csökken tette az exportlehetőségeket is. Az idei terméseredmények, a fontosabb terményeknél a következők voltak: gabonában mintegy 4400 vagon hiány mutatkozik. A Szovjetunió kormányának december 18-i közlése teljesen megváltoztatta a helyzetet. Az 1947. évre eső, 6000 vagon jóvátételi búza szállításának elhalasztása 1948. évre nemcsak megszünteti a 4400 vagonos hiányt, de 1600 vagon kukorica felhasználását és a fejadagok, tervbevetel, aratás előtti leszállítását is szükségtelenné teszi. A felszabadult 1600 vagon kukorica exportcélokra való felhasználása viszont újabb nagyfontosságú ipari nyersanyag behozatalát teszi lehetővé és jelentős mértékben javítja a kenyér minőségét is. A rossz termés, a reakciós suttogások és aknamunka ellenére a magyar közellátás helyzetében igen komoly javulás tapasztalható. Az árlemorzsolódás minden vonalon megindult és — ez a legbiztatóbb jel — a karácsonyt megelőző napokban is folytatódott. Az életszínvonal természetesen még távol van a békebelitől, de kétségtelenül egyik© a legjobbaknak Európában és további készletek gyűjtésével, a spekuláció elleni kíméletlen harccal, a szövetkezeti hálózattovábbi kiépítésével az elkövetkező hónapokban további javulás érhető el. Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy a magyarszemokrácia gazdasági fejlődése az 1947. év folyamán, minden nehézség ellenére, kielégítőnek mondható. A stabilizáció megindította gazdasági fejlődés eredményeinek megszilárdítása, a hároméves terv sikeres megindulása föl nem mérhető jelentőségű gazdasági alapot teremtenek a demokrácia megszilárdítására, fejlődése számára is. Az általános életszínvonal emekedése az elmúlt évben kétségtelenül megállapítható és bíztató a további fejlődés szempontjából. GELLÉRT ENDRE 1938 lem 1947 3 éves terv • * havi iut T. okt. Okt. **'*•*—? átlag allB’ ott MHér* WftSS» szén, vágón — —----*----- 77-900 58.710 85-500 81.000 106 nyersolaj, tonna------*------ 3.570 56330 41.450 45.000 92 nyersvas. tonna-----------------27.910 16.170 27.634 30.000 92 acél. tonna.--------------- 54.000 35.330 57-200 54.000 106 hengerelt vas, tonna------ 35-000 18.500 33.700 32.600 .103 aluminium, tonna — —• — —.—- 200 530 540 98 tégla, 1000 darab------------- 35-900 5.200 18.700 18.000 104 pamutszövet, 1000 m — — 15.400 7.000 • 13.000 12.000 113 gyapjúszövet, 1000 m------ 1.673 331 952 750 125 talpbőr. g.-------------------- 7.083 1.400 6 200 —— cipő, 1000 pár---------------- 391 80 417 380 110 rotációspapír, tonna---------- 494 650 694 . 660 105 benzin, tonna--------- 9.700 19.300 111 70 12.500 88 búzia rozs kukorica méze. 1938 --------- 26.883.000 3.016.000 1946 --------- 11.043.000 4,242.000 1947 --------- 10.043.420 4,421.600 burgonya cukorrépa mázsa 26.620.000 21.406 060 9,694.000 13.635.000 11.432.000 5,159.000 18.446.801 13.047.700 10.030.010